ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-09-13 / 37. szám

szemben való követeléseinkkel, s politikánk a közjogi tengely helyett egyszerre szociális tengely körül kezd forogni. Azon vesszük majd észre magunkat, hogy az egész ország egyszerre szocialista (nem szociáldemokrata!) lett. Mindenki követelni fogja a szociális reformokat, egyik párt a másikat iparkodik majd túllicitálni a szociálisságban. Ezt megakadályozni struccpolitikával nem lehet. Ezt sajnálni sem kell, mert utóvégre a magyar politika igy legalább tartalmasabb lesz az eddiginél. A néppárt szervezése. (d.) A szétszóró liberalizmus csődje minden téren mutatkozik. Ez örvendetes jelenség. Helyébe lép a szervezettségre való törekvés: a szocializmus. A társadalom határozottan ily irányban halad erkölcsi, gazdasági és politikai tekintetben. Aki ennek az uj áramlatnak az útját vágja, az sebet ejt a társadalmon; aki pedig az eszmét tovább fejleszti, pártolja, az használ a társadalomnak. Most már rajtunk, néppártiakon, a sor, hogy ezt a törekvést a magunk hasznára is forditsuk. Annál is inkább szükséges ez, mert »pusztulunk és veszünk és mint oldott kéve széthull nemzetünk« ; másodszor mert a néppártra szükségünk van vallási, gazdasági és politikai tekintetben. Aki tehát a néppárt barátja, az sorakozzék a zászló alá, tömörüljön egységes szervezetbe, mert a sikeres fellépésnek itt a titka. Azért jelszavunk legyen: sservezzük a néppártot. Erre szükség van, hogy először tudjuk, hányan vagyunk, kik vagyunk, miként állunk. Ezeket mind fontos tudnunk, még pedig nem csak a választás előtt, hanem rendesen minden évben, tehát már évekkel a választás előtt. Egy politikai akció sikere nagyon függ attól, hogy jól legyen a vezetőség tájékozva. Erre szükséges tehát tudni, hány emberünk van, kitartóak-e, nem kell-e félnünk valami emberi vagy gazdasági tekintetektől, hogy tőlünk elpártolnak. A pontos értesülések révén magunk is meg a központ is tudjuk, mint állunk. Ha igy a párt helyi viszonyait ismerjük, a központ munkáját nagyon megkönnyitjük, megkímélünk sok felesleges kiadást. Továbbá ha tudjuk, hogy nincs kilátás a küzdelem sikeres felvevésére, idejekorán gondoskodhatunk még oly megállapodásról, melydod, hogy köszvényes lábammal tiz lépést sem tudok menni, aztán meg pénzünk sincs. Pénz nélkül pedig a földön semmit sem tehetünk. — Ebben igazad van. Itt az Olimpuson mindenünk megvan, csak kivánni kell valamit s előttünk van, de a földön már koldusok vagyunk. A mi istenségünkről, hatalmunkról jambusok regélnek s ha földi alakot vennénk, nem adnának hitelbe neked egy pikoló kapucinert, nekem egy snitt fagylaltot sem. A mi gazdaságunkat földi szemek nem látják. Az asszony megcirógatta férje borotválatlan arcát, aztán kedveskedve beszélt tovább: — Bizony édes öregem, én is unom ezt az életet. Úgy szeretnék lemenni a földre, de nem csak szellemileg, láthatatlan alakkal, hanem legszebb ruháimban, legszebb gumirádlis fogatommal. Lásd, ugy-e Fedák Zsazsának csak egy lovas karéja van és mégis mennyit firkálnak róla az újságok. Tele van vele a »Magyar Figaro«. Es lásd édes mucusom, ha én végig hajtanám fogatomat, mondjuk: a budapesti főutcán, •— tán jól tudom »három dob«-ról van ez elnevezve — vagy robogó automobillal elgázolnék egy-két embert, az újságírók mennyire vernék ott lent a nagy dobot. Egyszerre istennő lennék a földön is, nemcsak itt az Olimpuson. Édes öregem, te ezt nem szeretnéd ? Ezek után Psyche csókolni akarta Ámort, ki gyöngéden eltolta magától az asszony púderes képét, és sóhajtva szólt: — Galambom, ehhez pénz kell. Psychének csak ez kellett. Régi vágyát juttatta most kifejezésre. ben esetleg a néppárthoz közel álló párt férfiai vihetik el a győzelmet, megakasztván ez által a kétes elemeknek a parlamentbe való jutását. De szükséges még ez a szervezés a nép politikai nevelésére is. Azt hiszem, sehol sem élnek az emberek annyira vissza választójogukkal, mint nálunk. E tekintetben tehát szükség van nevelésre, tanításra, oktatásra. Erre pedig nagyon jó a pártszervezet. Ennek a révén a választók megismerkednek a párttal, a párt elveivel, programmjával s nem másért szavaznak reá, mint igaz, nemes politikai meggyőződésből. De hasznos még a szervezés a nép szociálpolitikai nevelésére is. A néppárt kiválólag szociálpolitikai programmja erre nagyon alkalmas. A szociális érdeklődés ez által emelkedik, nő s az ily jól kifejtett, megértett programm nyomában keletkeznek a kath. gazdakörök, egyletek, szövetkezetek, melyek az Országos Szövetség keretében első országos szociálpolitikai tényezővé lesznek ezer meg ezer egyesülettel és százezer taggal. A szervezés anyagi haszonnal is jár, mert igy megteremtjük a szövetkezeteket, legyen az fogyasztási vagy hitel, bevásárló, pince- vagy tejszövetkezet. Itt az anyagi haszon ugyan nem egyenesen a szövetkezetből jön, hanem a vele járó erkölcsi haszon révén, amennyiben takarékosak leszünk és jobban gazdálkodunk. Végül tanulságkép megemlítjük, hogy ha a legutóbbi választásoknál lett volna ily organizáció Szombathelyen, Somló-Vásárhelyen s Lövőn, nem bukott volna meg a néppárt, s tudjuk határozottan, hogy Szombathelyen a liberálisok nagyon jól voltak organizálva. Miként szervezzünk ? Erre jó példával szolgál a »Trencsenmegyei neppart«. Legelső teendő tehát a választókerületekben megteremteni a szervezést. A választókerület székhelyén kellene lenni a központnak. Minden faluból igyekezni kell egy bizalmi férfiút szerezni, aki ott a faluban több ügyes emberrel képezi a szervezetet. Ezeknek kötelességük a néppárti sajtót támogatni, azt terjeszteni. Minden községben lehet évenkint egykét összejövetelt tartani, ahol a párt tevékenységéről referálnának s ez által a párthoz való ragaszkodást előmozdítanánk s kitartó katonákat szereznénk. A választókerületben lehetne szintén minden két évben általános értekezletet vagy népgyűlést tartani. Az egyes választókerületekben megalakított szervezeteket összekapcsolja a megyei szervezet, — Az a legkevesebb! Ki kell békülnöd a Pénz szellemével s lesz pénzed mint a szemét. Amor dühösen ugrott fel helyéből, de a következő pillanatban ismét a zsölyébe esett, mert a podagra mindkét lábát kirántotta alóla. —Soha! Érted: soha! Nem békülök meg a földnek hamis bálványistenével, mert mindenütt utamat állja. Minden intézkedésemet meghiusítja, poétáimat éhen veszti s a szerelmet ki akarja ölni a földről. Éppen tegnap hozta hirül Merkur, hogy az isteni szerelem helyett valami mást akar meghonosítani a világon, melyben egy szikra sincs az üdvök tüzéből, és fürtnek nevezik a földön. Psyche zokogni kezdett. — Oh mi szegény, oh mi az Olimpus virányos ligeteihez tapadt istenek! Az utolsó földi halandónak is jobb dolga van, mint nekünk. — Ugyan ne pityeregj, hiszen itt mindened meg van. — Igen ? hát te miért unatkozol ? — Nekem csak társaság kellene. Psyche letörülte könnyeit s ujjongva mondta : — Tudod mit ? Rendezzünk zsúrt! — Hát az már megint micsoda ? — A földieknél az igen divatban van, s nagy dicsőség volna, ha az Olimpuson mi kezdenénk meg. — No jó hát, csak rendezz, de hát miből áll ez ? — Ez olyan társas összejövetel, olyan földi mulatság. — Szóval lakoma. — Dehogy! A célja tulajdonképen is az, hogy éhesek maradjanak a vendégek, de mentől többet meséljenek a legfrissebb eseményekről. ezek újra összejönnének a dunántúli, alföldi és a felvidéki szövetségekben. Ez a nagy keret, melybe a képnek kerülni kellene. Reméljük, szavunk visszhangra talál, annál is inkább, mivel ez által a jó ügynek szolgálunk. Bátran tehát, előre! Szervezzük kerületeinkben a néppártot, ha azt akarjuk, hogy a legközelebbi választásoknál 70—80 néppárti képviselő lépjen be a parlamentbe. A mostoha testvérek. Valóban jól nevezhetjük mostoha testvéreknek a keresztény szocializmust és a demokrata szocializmust. Nézzünk két gyermeket, kiknek más a vérük, más a természetük, más az alakjuk, semmi vonzalom, semmi szeretet bennük egymás iránt, csak abban egyeznek meg, hogy mivel szüleik összeházasodtak, ők ketten is egy helyen laknak és hogy mindegyik maga akar ur lenni a házban. Igy van az emiitett két szocializmus. Különböző vér lüktet ereikben; egyikében az igaz felebaráti szeretet, másikban az önzés, haszonlesés. Más-más az atyja mindegyiknek ; egyiké a minden jóság Istene, másiké a minden gonosznak ős-apja. Eltérő a természetük; az egyiké békés, őszinte, megnyerő, szeretetteljes, a másiké civakodó, kétszínű, alattomos, kigyó-természet. Csak egyben egyeznek meg, hogy egy fedél alatt laknak, az Isten ege alatt, no meg abban, hogy igazi mostoha testvérekhez méltóan dulakodnak egymással azért, hogy ki legyen az ur a házban, hogy melyik hódítsa meg a népet, a világot. A ker. szocializmus nem árul zsákban macskát, nem folytat róka-ravasz politikát. Ezen könynyű eligazodni! Amit akar, nyíltan kimondja s a mit mond, az valóban ugy van. Aztán kinek tetszik elfogadja, kinek nem, ott hagyja! De nem igy ám a róka-természetű demokrata-szocializmus ! Áz himez-hámoz; színlel, nem tárja ki lelkét őszintén s ha mond is valamit, okos ember legyen, ki eligazodik rajta! Nézzük csak például a legutóbbi esztergombaj nai szereplését! Ez a szereplés arról győz meg minket, hogy a szociál-demokraták először is nagyon merész emberek. Vagy nem arcátlanság kell ahhoz, hogy be mernek tolakodni egy oly községbe, hol egy egész csoport ker. szociális intézmény van, hol a nép papjaiban feltétlenül bizik, mert tudja, hogy azok élni-halni készek érette, hogy bajaiban segitői, bánatában vigasztalói, betegségében ápolói, kétkedésében tanácsadói. Nemcsak tulmerészek a szociál-demokraták, hanem közönséges népbolonditók. Nézze Lakner László, ha én valahol előadást tartanék a ker. szocializmusról, igy tennék: Kifejteném annak mibenlétét széltében-hosszában, lejegyezném ma— Tehát pletyka-estély, te pedig tudod, hogy én az olimpusi pletykákkal torkig vagyok. — Nem értesz engem! Olyanokat is meg kell hívnunk, kiket nem szivesen látunk, és a kik minket sem látnak szivesen. Ezeken aztán jót mulatunk a magunk nagy társaságában. Például lásd a földi világról kellene valakit hívnunk. Teszem fel a Sorsot, a nagy intrikust és az Életet, a hires regényírót. Ezek úgyis bele kontárkodnak földi dolgainkba s itt a zsúron, saját lakásodban szemükre vetheted minden bűnüket. — Na jól van, hát csak rendezd azt a zsúrt, majd beleélem magam. Psyche asszony pedig megnyomta a villamos csengőt és rendeleteket adott a komornáknak. Ámoroknál tehát zsúr lesz. Nagyban készülődtek az estére. Psyche be akarta mutatni a földieknek, mily előkelő tudna lenni a földön. A tündéri villát újból meg-megaranyozták ; a liget bimbózó virágait kinyitották; az égboltot azúrral egész újból megmeszelték; szóval a sok rokonisten hatalmának erejével a mesék minden pazar pompáját az amúgy is tündéri otthon köré vonták. Hagy lássák a földiek a varázs hatalmát, hagy pukkadjanak meg irigységükben látván a szerelem bűvös bájos fészkét. Az estélyre meghívták a Zeus papa és I Eurynome asszony három szépséges leányát Aglaiát, Euphrosynát és Thaliát. A három grácia pontosan meg is jelent. Az öregeket otthon hagyták, mert az Olimpuson nincs szükség gardedámra, de külömben is Amor nem szereti az ellenőrzést. Megjelentek továbbá a Múzsák teljes számban és az erótok, a nimfák ezen vig kedélyű és incsel-