ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-01-04 / 1. szám

E tekintetben ne szidjuk az idegent, hanem okuljunk és tanuljunk. Verjük ki fejünkből a nagyzás hóbortjait; értsük meg a kor intő szavát; álljunk be magunk is a munkába; szoritsuk ki, vagy legalább tegyük fölöslegessé az idegent. Ipar- és kereskedelmi iskolákat állítson a kormány megfelelő számban; állítson ne csak a fő- és székvárosban, hanem a vidéken is, akkor talán be fogják látni a szülök is, hogy fiaik az ipar- és kereskedelmi iskolákban épen olyan müveit emberekké képezhetik magukat, mint a középiskolákban, melyekben mikor a fiúk az érettségi vizsgát letették, egy nagy semmik lettek csupán, miből minden lehet. Lehet a társadalom és ország hasznos tagja, de terhe is. Ezért mi az »Országos Közigazgatási Tanács« feljajdulását indokoltnak, a lépést szükségesnek tartjuk s az eredményt éber figyelemmel kisérjük. Bevaljuk azonban, hogy vérmes reménynyel nem áltatjuk magunkat, mert a deficit az állam-háztartásban újra kisért; a kiegyezés erősen kerül fedél alá; a kultuszbudget már ma is erősen terheli a pénzügyminiszter tárcáját; a kívánnivaló halomszámra áll. A középiskolák túlzsúfoltságának megszüntetése pedig ismét pénzbe kerül. így szüli egyik akadály a másikat. — A szabadelvű párt annak hangoztatásával erősítette mindig állását Bécsben, hogy ő az egyedüli párt, mely a kiegyezést fentartani képes. Ott elhitték nekik és teljes szabadságot engedtek számukra, hatalmukba adták az országot, sőt a Bánffy-féle választásoknál még a katonai erőt is. — De az a kiegyezés, melynek még a mult században kellett volna megvalósulni, most sincs rendben, sőt a reménye is csak a folyó év hajnalán csillant föl. Mert a miniszterelnöki kijelentéstől a végleges befejezésig még sok idő fog elmúlni és előre nem látott veszedelem is akadhat. Mindazáltal nálunk rendes harcban a javaslatok meg nem bukhatnak, mert a szabadelvű pártnak létalapja azok megszavazása. Ha azután a mű befejezve lesz, ha a mór megtette kötelességét, ha a föld kiadta összes termőerejét, hogy akkor mi lesz: ez a politikai a tandijak után befolyó gymnáziumi jövedelmekből 504 kor., mely összegen az 1900. évben 91 kötet szereztetett be. b) Régiség-gyütemény. 1853-ben keletkezett. Nagyobb adományokkal Takács Bernardin igazg., Kruesz Krizosztom főapát és Bors Mihály tanár járultak fejlesztéséhez. Állománya 498 régiség, 4682 érem és egy középkori teljes lovagfegyverzet. Az éremtár a könyvtár termében, a régiségtár pedig a földrajzteremben van elhelyezve. c) Természetrajzi gyűjtemény. A mult század elején keletkezett. Simor János bibornok, hercegprímás növény-gyüjteménynyel. Kruez Krizosztom főapát és Takács Bernardin igazgató ásványgyüjteménynyel ajándékozták meg. Állománya 2502 állat, 6282 növény és 2441 ásvány, külön teremben szakszerint rendezve. Van szerzeményi naplója és szaklajstroma. Évi javadalmazását a tandijakból befolyó jövedelemből nyeri. (A physicai múzeum leltára. Az 1869/70. értesítőben.) — Szundy Konrád. A természetrajzi gyűjtemény, leltára. (Az 1870/71. évi értesítőben.) — Vojnits Döme, Az esztergomi kápt. iskola és gimnázium története. (Esztergom, 1897.) Régészeti társulat. Az esztergom-vidéki régészeti és történelmi társulat 1894-ben keletkezett Knauz Nándor püspök kezdeményezésére. Első gyarapodása a szt. Lőrinc templom és a keresztes vitézek szentkirályi konventjének ásatásából ered. Esztergom határában a társulat már többször kutatott. A Borzhegyen római őskori telepet talált, a vaspálya állomás mellett pedig az u. n. kőtalpat találgatások érdekes tárgya. Jellemző az a jelenség, hogy sűrűn fordul elő a jövőről való tervezgetés és a jóslások valószínűségeken alapulnak, mert senki sem hisz a szabadelvű párt szilárdságában. Az egyházpolitika föllépte óta a lelkek ziláltak a társadalomban úgy, mint a politikában. Pedig azokat a törvényeket azzal a jelszóval vitték a társadalomba, hogy a széthúzó elemeket kibékíteni fogják és a lelkek egyesítése lesz az eredmény. Nagyon jól emlékezhetünk ezekre az ígéretekre. És íme, még az ezelőtt olyan rendületlenül összetartó kormánypárt is ingadozó és kiszámithatlan lett. Ezért nem lehet biztos a miniszterelnök abban, hogy a kiegyezés megkötése után állása szilárdabb lesz. Pártját a »liberalizmus « tág fogalma alatt igyekszik egyesíteni a mai világban, midőn ama szó már hitelét vesztette és ugy a társadalom érzelmeiben, mint a tudományos művekben halálra van ítélve. A kegyelemdöfést pedig megadja neki í í / cl gazdasági politika, mely határozottan állást foglal ellene, mivel veszélyessége égetően világos lett. Ezután jön, mert a társadalmi viszonyok tombolóan követelik, a szociális irányú politika, melyben az önző liberalizmusnak nyoma sem lehet. Itt már egyedül a »nép« java lesz az állam célja, nem pedig egy politikai érdekcsoport fönállása. A szellemek fölvilágosultsága lehatolt a legalsó rétegekbe is, fölismerték az állam tulajdonképeni célját, mely a közjó és nem az egyesek kiváltságos jóléte. így fogja az események kényszerítő hatalma a néppárt programmját a kormányzás szabályává tenni. Négy év előtti tapasztalatok. Távol Esztergom vármegyétől, mint a »primási megyében« levő iskolaügy barátja, meddőnek látom azt a tettek nélküli iskolaügy-fejlesztést, amelyet Vargyas kir. tanfelügyelő úr a Canonica visitatió alapján az állami iskola javára vett fel. Hogy valaki Canonica visitatió alapján általánosságban felekezetnélküli iskola alapítását akarjon keresztül vinni, ezt csak olyan teheti, aki a Canonica visitatió valódi érteimét erőszakosan elferdíti; ily elferdített alapra látszik Vargyas tanfelügyelő úr is támaszkodni. Ha a tanfelügyelő úr jobban belemélyedne a Canonica visitatió szellemébe és valódi értelmébe, akkor egészen más eredményre jutott volna és jutna az iskolák fejlesztése ügyében; okkalmóddal és őszintébb keresztény szellemmel párosulva, a vármegyei közigazgatás, némi jóakarat mutatásával, már jóformán a cél elérését láthatta volna. ásatta föl. Knauz Nándor hagyatékából is gyarapodott a társulat gyűjteménye, melyet a kereskedelmi ministerium a kisdunai hídépítés alkalmával lelt régiségekkel szaporított. Ä múzeumnak külön helyisége nincs, régiséggyüjteménye a főegyházmegyei könyvtárban van elhelyezve. Az egyesület gyűjteményei 1898. óta a muzeumok és könyvtárak orsz. felügyelőségének ellenőrzése alatt állanak. A régészeti és történeti társulat tagjainak száma: 6 tiszteleti, 18 alapító, 135 rendes és 53 pártoló tag. Évi javadalmazása 924 kor. A társulat régészeti osztályának elnöke: halálozás folytán üresedésben. A tört. osztály elnöke Pór Antal, titkár Rózsa Vitái. A gyűjtemény állománya 26 őskori s 257 antik és középkori tárgy, 149 török uralom-korabeli tárgy és fegyver, 185 ujabbkori emlék, ezek között 206 érem. Kiváló nevezetességei: kőszerszámok, római kőoltárok, sírkövek, feliratos téglák, bronzdiszitmények, bronztálak, korsók stb, A társulat 1898-ban ásatásokra 400, 1900-ban 309, 1901-ben 400 korona államsegélyt kapott. Szerzeményi naplója (1899. aug. 6-tól) és szaklajstroma van. A közönség bejelentés mellett, a múzeumi őr kalauzolásával megtekintheti. Évi' javadalmazása az állami segélyen kivül a társulat pénztárából 283 kor. 1900. évi gyarapodása 33 régiség és 36 érem. Á múzeum igazgatója Walter Gyula praelatus-kanonok, őre Némethy Lajos esperesplébános. A Szt.-Ferene-rend kolostorának könyvtára. 1717-ben keletkezett. 1897-ben uj helyiségbe vitetett át s rendezése még most is folyik. Állománya 3000 kötet egy teremben. Van szakE tekintetben nem volna szabad a minisztert sem ily áloskodással és a valódi értelem elferdítésével félrevezetni. A Canonica visitatiókban: >> com mun itass vagy »possessio« kifejezések alatt — csak kivételes helyeken ettől eltérőleg — katholikus communitást kell értenünk, miután a visitatiók szerkesztése idejében autonómiáról még nem is álmodoztak, akkor Magyarországon még legtöbbnyire katholikus communitasok léteztek és akkor, mint ilyeneket, kötelezték egyházi és iskolai ügyek fentartására, amely értelmezést, igen szépen, majdnem minden községben a mai napig szépen le lehet vezetni. Olvassa csak el a canonica visitatiót az iskoláról vonatkozó passzustól tovább, előbbre vagy hátra, ahol a plébános és kántortanító járandóságáról van szó, ott is legtöbbnyire azt fogja olvasni, hogy a communitás köteles ezek földjeit művelni, a communitás köteles a fuvarozást teljesíteni, ergo községi terhek! ezeket ugy-e bár a tanfelügyelő úr hitfelekezeti praestatióknak fogja még a mai korban is elismerni. Azonfelül ezeket a gyakorlatban a canonica visitatió idején és utána mindig a községi biró szokta volt végrehajtani és most is hajtatja végre, mint annak a katholikus communitásnak polgári feje; tehát erre az értelmezésre illik inkább a »hic rodus, hic salta!« Miután pedig a miniszter eddig a katholikusoknak autonómiát nem adott, azért a canonica visitatiónak csakis ily értelmezése mellett kellene megmaradnunk, vagyis a még most is fennálló katholikus communitást > fejlesztenünk«. Példa: Mikor a kir. tanfelügyelő úr helyét Esztergom vármegyében elfoglalta, látva az ő törekvését, siettem összehívni a községi képviselőtestületet, akik nagyobbrészt iskolaszéki tagok is voltak. Előadva a veszélyt, hogy jó lesz a mostani iskola helyett új, egy osztálylyal nagyobb és a törvénynek megfelelőbb iskolát építeni; a tárgyalás szép csendben és rendben folyt, a község

1 elkészítette a miniszteri utasítás alapján, maga a község által előhívott mesteremberek által a tervrajzot és a költségvetést, hogy a szerint, a megerősítés után, nemsokára házilag, — mondom, házilag — felépítené az új iskolát, a tanítói lakot átalakítva és javítva és hiszem, hogy a község azóta fel is építette volna, ha a hatóságok holmi lényegtelen incidensek miatt, a községet zavarba nem hozzák, a mely miatt magától értetődik, hogy a községnek még máig sincsen új iskolája, pedig az a (község) kommunitas csakis felekezeti iskolát épített volna; lám, ilyen a fejlesztés! Második visszásság az, hogy a tanfelügyelő úr odajövetele óta, különös előszeretettel mindig »primasi vármegyéről« beszél, holott primási megye alatt: Esztergom, Komárom, Pozsony, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád és Pestvármegyéket kell értenünk, sőt folyamodások szerint, tágabb értelemben, az egész országot. lajstroma és cédula-katalógusa. Használók számára szükség szerint nyitva áll. Kikölcsönzés van téritvény mellett. Az érseki tanitóképző-intézet gyűjteményei. a) Könyvtár. Az intézettel egyidejűleg keletkezett, s azóta részint adományok, részint vétel útján gyarapodott. 1896-ban a beszüntetett nagyszombati és budapesti kath. tanítóképzőintézetek könyvtárai csatoltattak hozzá. Állománya 2251 kötet, négy teremben. Betűrendes katalógusa van. Évi javadalmazása 200 korona. Könyvtárnokok : Guzsvenitz Vilmos igazgató és Keményfy Kálmán, b) Régiség-gyűjtemény. 1842-ben az intézet alapítása után keletkezett. Nagyobb adományokkal a- Szent István királyról nevezett esztergomi papnevelő-intézet járult gyarapitásához. Kiválóbb nevezetességei: 3 drb. pompei-i régiség és egy régi magyar ezüst gyűrű, a mely Apátfalván találtatott az u. n. Béla-kőnél. Állománya 538 régiség és 420 érem, két teremben. Van szerzeményi naplója és szaklajstroma. Csupán adományokkal gyarapodik. így az 1900. évben 3£ drb. éremmel. A gyűjtemény őre Guzsvenitz Vilmos igazgató, c) Természetrajzi gyűjtemény. Az intézettel egyidejűleg keletkezett. Nagyobb adományokkal a papnevelő-intézet s a beszüntetett pesti és nagyszombati tanítóképzők járultak gyarapításához. Állománya 950 darab tárgy 2 teremben elhelyezve. Van szerzeményi naplója és szaklajstroma. Csak adományokkal gyarapszik. 1900. évi gyarapodása 4 állat és 27 ásvány. A gyűjtemény őre: Vágvölgyi Béla tanár.