ESZTERGOM VII. évfolyam 1902

1902-12-28 / 53. szám

Bűneink most is vannak, — szenvedélyeink békóba vernek, — hajlamaink gúzsba kötnek, — a nyomorúság gyötör, — a tévely uralkodik — a betegség emészt, — a halál kaszál; mitől váltottál meg hát, Uram, minket? S az Ur feleli: Szemeitek előtt gyújtottam meg az élet fáklyáját, az igazság világosságát az életnek éjében; nyissátok föl szemeiteket s fogadjátok el az igazságot; ha elfogadjátok, megszabadultok a tévely békóitól! Ha nem fogadjatok el, akkor a tévely rabságában nyögtök tovább is s nem élvezitek a megváltás áldásait. Igy akartam lenni értelmetek Megváltója. Tovább. Magamhoz vonzottalak édesen; barlangjaitokba leszálltam ; szegénységiek rongyaiba öltözködtem ; dideregtem, éheztem veletek, hogy megtanítsalak rongyokban is, szegénységben is királyi lelkeknek lenni; leszálltam hozzátok ; szeretetről, örök szeretetről szóltam nektek. Ezt tettem erkölcsi világotok megváltására! Nyissátok meg hát sziveteket a kegyelem behatásainak. Ha meg nem nyitjátok, akkor szolgák lesztek továbbra is s nem élvezitek a szabadságnak s az uri lelkeknek örömeit. Tovább. Az Isten haragja borult rátok, kegyelmet nem kaptatok az ősi, az. eredeti bűn után; elfordult tőletek az Isten, hideg lett szive veletek szemben; de akkor rám gondolt s miattam irgalmazott nektek; az élet vizei, melyek a sziveket öntözik, ismét szivárogni kezdtek, azután pedig dagadtak az erek, áradtak a folyók, tenger lett a kegyelemből, mikor én jelentem meg köztetek. Ezt tettem, hogy Istennel kibékitselek! Szivjátok hát teli magatokat! Éledjetek! Mert, ismétlem, az élet tengere sem locsolja föl bennetek az életet, ha magatok nem éltek s a kegyelmet föl nem használjátok ! Váltsd meg magad tehát, ember, váltsd meg magad, emberiség, a tévelyböl a Krisztus világosságával, — gonoszságból Krisztus jóságával, — Isten haragjából Krisztus kegyelmével, s ne vádaskodjál, hogy hiszen kevés az, a mit kaptál. Életet nyertél, élj hát, vagy azt várod, hogy más tegye helyetted? Életet nyertél, de egy föltétel alatt: ha átéled; ennél kevesebbet nem kivánhat tőled az élet Ura; azt helyetted más nem végezheti. Meg vagyunk tehát váltva, de hasznunk csak úgy, lesz belőle, ha a megváltást átéljük ! várost szolgál, az a kultúrát is szolgálja, az a város jövőjének is szolgálatot tenni köteles. Esztergomnak csakis kulturális jövője lehet. Teljék meg országos érdekű iskolákkal, virágozzék föl hires kulturális intézményeitől. Városi és főegyházmegyei iskolái jórészt megfelelő, söt magas színvonalon állanak, de hol vannak olyan intézményei, melyek a városi és megyei érdekeltségen kivül ide vonnák az egész ország ifjúságát és érdeklődését ? Katholikus főiskola, egyetem, akadémia, szakiskola hol volna méltóbb és megfelelőbb helyén, mint Esztergomban ? Szent István városa hivatott arra egyedül a főváros közelében, hogy a magyar katholicizmus felsőbb kultúrájának valóságos fellegvára legyen új századunkban. Hogy hány foka van valamely város műveltségének, azt a művelődés tényezőinek, a tanítás és tanulás arzenáljának, a könyvek és tudományos gyűjtemények gazdagságának statisztikája mutatja meg. Esztergomot dicséret illeti szellemi vagyonának gazdagságáért. A hatalmas Simor-könyvtár s még inkább az országos hirü főegyházmegyei és szemináriumi gyűjtemény nem közönséges magyar város kincstárai. A történeti emlékek gyűjteménye még mindig kezdetleges, a városi könyvtár modern fejlesztése és közvagyonná tétele még mindig a jövő század felvilágosodottabb gondolkodásától függ. Hozzáférhetővé kell tenni ma valóban mindent, a mi a szellemet műveli, az izlést fejleszti, az erkölcsöt nemesiti, a jellemet erősiti s a mi a tudást és gondolkodást nemcsak terjeszti, de Az életet élni kell. Egy új évet ily életből, mely öntudat s nem kábulat, kívánunk az évfordulónál m. t. olvasóinknak ! Szociális kérdések. 3. Az alkoholizmus (iszákosság). (Ps. Gr.) Ha szociálreformot akarunk, akkor távolítsuk el az útból az akadályokat, melyek ennek kerékkötői. Az akadályok különfélék. Egyike a legbutitóbb akadályoknak tagadhatlanul az alkoholizmus. örvendünk, hogy papi emberek is foglalkoznak ezzel, de még inkább világiak, orvosok és államférfiak. Az alkoholizmus tehát nem kinzó szer, hanem magyarosan mondva iszákosság, mértékletlenség! Ez az igazi értelme. Természetesen sokan e szó hallattára megreszketnek, mert saját bűneikről, szokásukról'van szó. De még jobban félnek azok, a kik tudják, miről van itt szó; arról van szó, hogy ezt a bűnt kiirtsuk, mert ez ártalmas az egyénnek, családnak, társadalomnak, hazának is. A mozgalom, mely egész Európán átvonul, kell, hogy itt is gyökeret verjen. Ausztriában most hoznak törvényt ellene. A francia akadémia megbízást kapott, hogy gyűjtse össze az adatokat az ebbeli törvényjavaslathoz. A belga kamara munkaprogrammja a következő ülésen az alkoholizmus elleni törvényjavaslat is. Alkohol-ellenes mozgalmat! Hazánk Nagyasszonya könnyes szemekkel tekint le reánk, mert látja az alkohol iszonyú pusztításait. Utal bennünket Nagyiványi dr. Fekete Gyula munkájára, a ki összeállította a statisztikát az alkohol valláserkölcsi, gazdasági, társadalmi káros hatásáról. (Az iszákosság befolyása a társadalom életrendjére és az ellene való védelem irányelvei. 1891.) Megmondja a rossz hatásokat, nekünk csak a következtetést kell levonnunk : ne legyünk iszákosak. Általános baj ez nálunk az alsó és felső osztálynál egyaránt. Az alsók azt hiszik, hogy ezzel tápot és erőt nyernek, a felsők azt hiszik, hogy ez nekik állásbeli erényük. Hallgassátok meg csak Grotjahn (Alkoholgenuss, Alkoholmissbrauch. Berlin.) hires orvos véleményét, mit mond róla? Azt mondja, hogy az alkohol : méreg. De mérge a szellemnek is. Miért oly szellemszegény az én országom ? Azért, mert az emberek elisszák az eszüket. A diákok már isznak, az egyetemi hallgatónak okvetlen innia kell, az előkelők pedig szintén nem lehetnek el likőr, konyak nélkül. Itt az oka a nagy szellemi szegénységnek. De árt az egészségnek is. Innét van, hogy annyira elsatnyul a nemzet. A családban nincsemegköveteli mindenkitől, a ki a város érdekét szivén viseli. Sok szép könyvtárunk van, de vesszük-e hasznát ? Olvas-e nálunk az iparos a mű-ipar legújabb vívmányairól, hogy kirántsa az esztergomi ipart az ösi céh-mesterség elmaradottságából ? Ismeri-e a nép Esztergom szép múltját annyira, hogy megérezze mai elmaradottságát ? Erös erkölcs és erös műveltség az igazi haladás jelszava. Az erkölcs műveltség nélkül még mindig többet ér, mint a műveltség erkölcs nélkül. Könyvtárak és gyűjtemények nélkül azonban nincsen föntartó alapja a műveltségnek. Hogy mennyi szellemi kincsünk van, azt bemutatjuk a legújabb országos bibliographiai statisztika alapján. Ezek a hivatalos és tudományos adatok már is feljogosítanak arra, hogy városunkat nemsokára Könyves Esztergomnak nevezzék. Ez a diszes jelző nem értéktelen bók, hanem valósággal megérdemelt kulturális rang jelzése lesz, ha közkincsünket minden müveit polgárunk nemcsak hiréböl, hanem jótékony áldásából is személyesen megismeri. Érseki fóegyházi könyvtár és herceg primási muzeum. a) Könyvtár. Az 1397-ben tartott egyházvizsgálat adatai szerint Küküllöi János kanonok volt az első, ki az esztergomi föegyháznak könyveket adományozott. Zrednai Vitéz János érsek (I 1472.) Esztergom várában levő könyvtárát gazdagon felszerelte latin és görög szerzők müveivel. Állománya mintegy 102,000 kötet, köznek egészséges gyermekek. Nem lesznek erös katonáitok. A családi élet elfajul az iszákosság következtében. A társadalomnak árt, mert az iszákosság erkölcstelenségre, gyilkolásra, lopásra ösztönöz. Ezért történik a legtöbb bűn az ötödik és hatodik parancs ellen. Látjátok, ennyi bajt okoz az iszákosság. Embereljétek meg tehát magatokat és fogjatok a mentéshez. Előre tehát, tegyétek azt, amit mondok. Hárman segíthetnek a bajon. Az egyén, társadalom és az állam. A kereszténység Feje 1877. március 27-én kelt levelében ezt irja: «Különösen ajánljuk a szövetkezet azt a szabályát, mely tagjainak minden szeszes ital élvezetét tiltja.» A szentatya tehát ajánlja a mértékletességi egyesületeket. Nálunk csak 17 ily egyesület van. Rajta, alapítsatok 100 —1000 faluban és városban egyaránt. Ez egyletek alapitóinak elsősorban is a nép vezetőinek, a papoknak, orvosoknak, biroknak kell lenni. Vagy talán nincs bátorságuk kilépni a harctérre ? Félnek, hogy reájuk mondják : ultramontán, mert céljuk az, a mi az egyházé is. Ez előítélet, mert az egyház és társadalom célja mindenütt egy mederben folynak. írjanak tehát az orvosok, birok, ne hallgassák el a bajokat, hanem publikálják. Ezért orvosok és birok. Továbbá gondolkodjanak az egyesek s ne fej nélkül menjenek a veszedelembe. Beszéljenek erről a templomban többször, nemkülönben az egyletekben is. Nagyon helyesen cselekedett Kirschanek Ödön, midőn elhatározta, hogy a »Társulati Ertesitö« mellé «Mértékletesség» cimü mellékletet ad ki. Olvassátok, pártoljátok. Járjanak elöl a nép vezetői jó példával, akkor majd lesz eredmény. A társadalom szintén sokat tehet. Több érdeklődést és a mi a fő, ismeretet kell beléjük önteni s akkor öntudatára ébrednek helytelen tettüknek s ök lesznek az apostolok. A városok szintén sokat tehetnek. Először a záróra minél rövidebbre való szabása által, továbbá a részegség által elkövetett büntettek szigorúbb megbüntetése által; végül a korcsmákra való felügyeletet kell megszigorítani. Gyermekeket egész 16 —18 évig nem ereszteni korcsmába! Végül az államnak is nagy feladatai vannak. Igyekezzetek reá hatni, hogy ne legyen a nemzet sírásója rossz törvények hozatala által. Meg kell változtatni pl. azt a rendelkezést, hogy egy korcsma lehet ott, a hol 500 lélek van, de ha már 501 van, akkor lehet már 2. Majd a pénzügyőröket figyelmeztetni, hogy a korcsmákban nézzenek utána a rendnek, nincsenek-e ott erkölcstelen tettek stb., ha igen, úgy megvonni az engedélyt. tűk 738 ősnyomtatvány s 187 régi magyar nyomtatvány; továbbá 1461 katalogizált s több ezer nem katalogizált kézirat, térkép- és oklevélgyűjtemény, hat teremben elhelyezve. Kiválóbb nevezetességei: a középkori kéziratok, a Jordánszky-kódex. a Bakócz-féle graduale és több más hangjegyes könyv miniaturákkal. egy Korvinkódex, Bél Mátyás, Palkovics György, Birnkopf Ignác stb. kéziratai, a Batthyány József és Kopácsy József-féle kéziratgyüjtemények stb. Van szaklajstroma és cédula-katalógusa. A kutatóknak a könyvtár használata előtt a könyvtárnoknál kell jelentkezni. Kikölcsönzés van. Kormányzó : Pór Antal praelátus, apát-kanonok, a m. t. akad. tagja; könyvtárnok: Némethy Lajos, esperesplébános. b) Régiség-gyűjtemény. 1868-ban, Simor János herceg-primás magán-gyüjteményéböl keletkezett. Állománya még nincs leltározva s a következő tárgyakból áll: őskori tárgyak, ; római edények, fegyverek és ékszerek; ó-keresztény tárgyak, kelyhek, edények, szövetek, csipkék; ujabbkori ethnografiai tárgyak, kinai és zámbézi dolgok stb. Rendkivül becses az érem-gyűjtemény, a mely szekrényekben van elhelyezve. A gyűjtemény a muzeum egyik termében van felállítva. c) Szépművészeti-gyűjtemény. 1858-ban alapította Simor János akkori győri püspök, gyűjteményét a múzeumnak ajándékozva. 1874-ben ugyanő 22,000 frton megvette az örökösöktől a Hardy Bernát Gáspár-féle hires viaszkép-gyüjteményt, mely 50 darabból áll. 1877-ben 42,000 Uráért a hires Bertinelli-féle gyűjteményt is megvásárolta, mely 47 értékes darabbal gyarapította