ESZTERGOM VII. évfolyam 1902

1902-11-23 / 48. szám

miniszteri rendelet alapján, de meg abból a szempontból is, hogy a kanonoki vizitáció: közokirat s mint ilyen minden érdeklett félnek kiadható s kiadandó, a kir. tanfelügyelőnek pedig, mint közigazgatási bizottsági szakközegnek s igy kiválóan közigazgatási közegnek, különösen is kiadandó: az esztergomi főegyházmegyei főhatóságot felkérni szíveskedjék, hogy mindazok a plébánosok és iskolaszéki elnökök, akik eddig az egyházlátogatási jegyzőkönyvnek az iskolára és tanítóra vonatkozó részét hiteles másolatban még ki nem adták az esztergomvármegyei kir. tanfelügyelőnek, 412. számú felkérése alapján, neki közvetlenül mielőbb szolgáltassák ki. Mivel pedig eszerint most felsőbb fórum elé terelődik az ügy — be kell várnunk a felsőbb intézkedést. A fődolog azonban csupán az, hogy a kívánt kivonatok rendelkezésemre bocsátassanak, akár igy, akár ugy. Ennyit óhajtottam az első vádra vonatkozólag megjegyezni. A második és a harmadik vádra azonban engedje meg, igen tisztelt Szerkesztő ur, hogy egy következő közleményben reflektálhassak. Igen fontos, elvi dolgokról lesz szó, melyekről tudomást szerezni — dignum et salutare.* Vargyas Endre. * Mivel az »Esztergom* közleményét az > Alkotmány< is átvette, kérem a t. Szerkesztőséget, hogy ezen közleményemet becses lapja hasábjain szintén közölni szíveskedjék. V. E. HIREK. Öszszei. Mikor úgy magamban Kinn a mezőn járok, S esdve néznek rám a Hervadó virágok, Te jutsz az eszembe, Halovány leányka, — A te vágyódásod, Boldogtalanságod Jut eszembe rája. Sárguló falevél Ha rezdül az ágon, Abban is csak a te Bánatodat látom; Mindenütt ott zokog Szived panasztelve: Hátha megtalálom Valami virágon . . . ? Azért járok erre. Estéli András. Egyről-másról. A város lázban van most! Itt a világítás kérdése : gáz vagy villany? Melyik jobb ? Melyik olcsóbb ? Melyik célszerűbb ? E három kérdésből kettő a villany javára fejtödik meg. Ez jobb, mert egészségesebb mert nagyobb világosságot ad és célszerűbb, mert a kezelése könnyebb és mindenre, nevezetesen ipari célokra is jobban használható s ezen kivül a jövő világító és mozgató ereje, mely egyre tökéletesedik, mig a gáz már elért oda, honnan csak vissza fejlődhet s ezen állapotában sem múlja felül az ébredő villanyt. Olcsóbb a gáz, de mikor arról van szó, hogy a várost előbbre vigyük, nem újíthatunk maradisággal s még a drágaság mellett is olcsóbb a villany, ha tekintetbe vesszük, hogy a bevezetés és kezeles nem kerülne annyiba mint a gázé és még olcsóbb is leszen idővel. Aki tehát a gázvilágitást a villany elé helyezi, az vagy nem gondolkozott eléggé ezen, vagy egyszerűen valami mellékérdek sugalmazza felvetett szavait. A városházán gázt akarnak s gyűjtik az aláírásokat, hogy ezek halmazával argumentáljanak : ime ezek mind gázt akarnak ! Ezek csak világítást akarnak! — és ha villanyt vezetnek be nekik gáz helyett, minden esetre szivesebben veszik. Azért érthetetlen egy két helyi lap sürü cikkezése a gáz mellett. Valóságos gázszakközlönyök látnak most napvilágot, melyek kézzel lábbal kapaszkodnak a gáz előnyeibe, de nem magyarázzák a villanyosságot. Ezek vagy nem fontolták meg a kérdést, vagy azt tartják, hogy a gáznak nincs szaga. A helyi lapok különben gyakran tévesztik össze hivatásukat, aprólékos vagy épen illetéktelen ügyek hangzatos szolgálatával. Mig egyesek a város gázpártjának gázillatos sorokban tömjéneznek, mások talán nem is veszik észre, hogy riportereik a hírrovat mezejéről, más lapok konyhájába tévednek. Persze, hogy ott nem találnak bogáncsot, hanem jókora párolgó gombócot, a mi az ö gyomruknak emészthetlen. A lap szerkesztője nagyon nem néz utána ezen dolognak, mert nem engedhetné meg, hogy a lap hasábjain más lap szellemi részét kritika tárgyává tegyék. A lapok ám rostálják nézetüket a vonal felett. A közérdek szempontjából irt cikkeket ám kifogásolhatják, de hogy más lap tárca rovatában mily »gombocot« tálal fel olvasóinak, ahhoz ám semmi köze. A konyhába illetéktelen kukták ne törjenek be minden lében mártogatott kanalaikkal. Ahhoz nincs senkinek joga, hogy kifogásolja, miszerint a lap szórakoztató részében a sok pecsenye mellé gombócot is adnak. Ezért ugyan kár akár egy i, akár pedig egy á betűt is leirniok, mert ezt nem minősítik hírlapírói dicsőségnek, hanem egyszerű en gyerekségnek. Azt hiszem, minden komoly olvasóm igazat ad, hogy gyerekségnek mondom, ha valaki másnak konyhájába beszalad s a tálból kikapva egy gombócot, a földhöz vágja. Ez tehát gyerekség, söt több: utcagyerekség! Klió. * Főegyházmegyei hirek. Breyer István nevelőnek ment gróf Andrássy Sándorhoz. Ran w stein Antal végzett theol. hitoktatónak küldetett Budapestre. * A főispán gyásza. Legutóbbi számunkban hirt adtunk már arról, hogy Esztergomvármegye közszeretetben álló főispánját mily nagy csapás érte. A boldogult fóispanné temetése hétfőn ment végbe óriási részvét mellett. A szeretett hitves és jó anya gyászos koporsója előtt ott sirt a férj, az árván hagyott leány és fiú ; a nagy rokonság, és mindenki, kit a részvét ezen napon Ipoly-Nyékre vitt. Rengeteg koszorú jelezte a kegyeletet, s a diszes végtisztességen a főispán korábbi tisztviselői is eljöttek a szomszéd megyéből. Ott voltak a honti főispán Lits Gyula és Czobor alispán vezetésével a honti megyei urak és tisztviselők, Selmecbánya pedig küldöttségileg vett részt a temetésen. Megyénk részéről a temetésen Andrássy János alispán vezetése mellett. Szabó Mihály főjegyző, dr. Hulényi Győző t. főügyész, dr. Seyler Emil t. főorvos, Hamar Árpád árvaszéki elnök, dr. Perényi Kálmán és Kakass László főbírók, Kádár Gyula számvevő, Dankó István törv. állatorvos, báró Jeszenák István főispáni titkár, Haán Rezső tb. főjegyző, majd Usztanek Antal, Geiger Ferenc és Hegedűs Sándor, mig a város részéről: Vimmer Imre polgármester élén dr. Földváry István főügyész és Frey Ferenc országgyűlési képviselő jelentek meg. Ugy a megye, mint a város küldöttsége, egy gyönyörű és impozáns élővirág koszorút helyezett el a ravatalon. A gyászszertartást Kollányi Ferenc jaáki apát végezte. A család a következő értesítést adta: Horváth Béla mint férj; Rózsika és Lacika gyermekei; Nicora József és neje szül. Ágocs Róza szülei; Horváth Miklós és neje született Tersztyánszky Mária mint após és anyós ; Nicora József, Nicora János és dr. Nicora László testvérek; Kondor Józsefné szül. Horváth Manci, Nicora Jánosné szül. Geich Teréz mint sógornők, úgy maguk mint a többi rokonok nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik felejthetetlen jó nejének, szerető anyának, legjobb leány-, testvér-, sógornő- és rokonnak : Horváth Béláné szül. Nicora Rózának élete 35-ik s boldog házassága 18-ik évében, Ipoly-Nyéken hosszas szenvedés után 1902. évi november hó 14-én, esti 10 órakor történt gyászos elhunytát. A drága halott földi maradványai folyó évi november hó 17-én, délelőtt 10 órakor fognak a róm. kath. vallás szertartásai szerint az ipoly-nyéki temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat folyó évi november hó 18-án reggel 9 órakor fog az ipoly-nyéki róm. kath. templomban az Urnák bemutattatni. Ipoly-Nyék, 1902. november 15-én. Nyugodjék békében ! * Iskolalátogatás. Francsics Róbert tankerületi főigazgató e héten városunkba érkezett, s itt a gimnáziumban és reáliskolában vizsgálatot tartott. A főigazgató a bencésszékház vendége volt. * Katalin-est. A helybeli katholikus kör szombaton, 22-én társasvacsorát rendezett, melyen a kör tagjai vettek részt. A kedélyes férfi estély a legjobb hangulatban ért véget. * A magyar kath. tanitók zászlójának ujabb felirata. Annak a fenséges jelenetnek emlékére, amidőn a pápa ölébe vette a kath. tanitók által magukkal vitt és bemutatott zászlót és azt kezével megragadván, lobogóját megforgatva gyönyörrel szemlélte a Boldogságos Szűz és Szent István királyunkra vonatkozó képet; Walter Gyula dr. egyházmegyei fötanfelügyelö kérelmére Baan Aladár költőnk következő hexameterét himezteti a „JópásztorróU nevezett budapesti nővérek által a lobogó két mezőjére : »Boldog vagy zászlónk, kit előttünk áldva magasztalt, S érintett kegyesen Krisztus utóda: Leó 1 Lengj büszkén, szabadon s hirdessed: téged emelve küzd a tanítóság szent hite elveiért. 1902. október 27.« * Jótékonyság az iskolában. A vízivárosi zárda falai között f. hó 16-án este meghatóan kedves ünnepély folyt le. Huszonöt szegény árva leány kapott téli meleg ruhát és ajándékot. Ugy tervezték, hogy karácsony este történik meg a kiosztás, de a hirtelen beállott zord időjárás miatt jobbnak látták azt korábban foganatosítani. Igy is valóságos karácsonyi ünnepély volt, mert Csupor Istvánné úrnő készségéből a gyülekező teremben egy remek karácsonyfa csillogott. A kis Jézuska bizonyára nem neheztel meg érte, hogy megelőzték. * Halálozás. Városunk egyik közbecsülésnek örvendő családját szomorú, gyászos eset érte e héten. Szalkay József, az esztergomi ipar és kereskedelmi bank főkönyvelője halt meg, hosszú kinos szenvedés után. Gondos jó családapát, szerető férjet, buzgó, fáradhatlan tisztviselőt, és társadalmunk egy tisztes tagját vitte el benne a halál. Temetése nagy részvét között ment végbe. A nagy családon kivül az esztergomi és párkányi pénzintézetek hivatalnokai, valamint nagyszámú gyászoló közönség jelent meg az elhunyt ravatalánál. Koszorút helyeztek a koporsóra kartársai és sokan. A halálesetről a következő értesítést küldte szét a gyászoló özvegy : özv. Szalkay Józsefné szül. Magurányi Cecilia, ugy a maga, valamint gyermekei: Mici, férj. dr. Szabó Lászlóné; Margit férj. Clementis Zsigmondné; Alfonz és Rafaella; unokái: Szabó Jenőké és Clementis Ervinke; továbbá testvérei: Szabina, férj. Wenczell Józsefné ; Erzsébet, özv. Szloboda Ferencné; Anna, férj. Csasztony Mártonné és Chrisztina, férj. Plhal Ferencné nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogy a felejthetetlen jó férj, forrón szeretett atya, nagyatya, testvér és rokon Szalkay József, az esztergomi keresk. és iparbank főkönyvvezetöje f. hó 17-én éjjeli 1 órakor hosszú, kinos szenvedés s a halotti szentségek ájtatos felvétele után életének 54 ik, boldog házasságának 28-ik évében elhunyt az Urban. A megboldogult drága földi maradványai f. hó 18-án délután 3 órakor fognak a belvárosi temető kápolnájából örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmiseáldozat pedig f. hó 19-én délelőtt 9 órakor fog a vizivárosi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Esztergom, 1902. november 17-én. Béke lengjen áldott porai felett! * Közjegyzőségünk. A helybeli kir. közjegyzői állásra, a hivatalos lap pályázati hirdetést közöl. A pályázati határidő 2 hét, melynek lejárta után a kinevezés nyomban megtörténik. Az állás elnyerésére, mint több oldalról hirlik, legtöbb kilátása van Pottyondy Béla dr. jelenlegi helyettesnek. * Tanügyi hirek. A városi tantestületben beállott változások során a városi ipariskolai felügyelő-bizottság néhai Szőllősy János helyébe igazgatónak Miklósy Józsefet választotta meg. Ugyanott a rajztanitással Szölgyémi Gyula városi tanítót bízták meg. A kereskedelmi tanonciskolában pedig Nagy Antal tanár helyébe, — ki, mint emiitettük, a reáliskola igazgatója lett, Grúsz Rajmund tanár küldetett ki. * Uj városi tanitó. A városnál megüresedett tanitói állásra az iskolaszék Szoleczky János esztergomi születési tanítót választotta meg. * Köszönet-nyilvánitás. Alulírott úgy a saját, valamint buzgó hivei nevében is hódolatteljes tisztelettel ezen az úton is hálás szívvel mond köszönetet Főmagasságú és Főtisztelendő Vaszary Kolos biboros Hercegprímás Urnák azon nagy kegyességü tényeért, mely szerint a nyitra egerszeghi templomot Mélt. és Ft. Boltizár József felszentelt püspök, ált. érseki Helytartó Ur kegyes felterjesztésére ötszáz koronát meghaladó egyházi szerelvénynyel — és pedig: ezüst kehelylyel, több misemondó ruhával, gyönyörű templomi finom vászon ruhákkal — megajándékozni kegyeskedett. Vida János oki. tanár, plébános.