ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-03-24 / 13. szám

VI. évfolyam. Esztergom, 1901. március 24. 13. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. 4 Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 10 kor. Félévre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Laptulajdonos és kiadó : Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Papnövelde, hová az előfizetések, kéziratok és hirdetések küldendők. Hirdetési árak: Egy háromhasábos petitsor ára 16 fillér. Többszöri közlésnél árkedvezmény. Konzervativ-párt. Esztergom, március 22. Van-e szükség Magyarországon konzervatív pártra ? Van-e szükség uj »konzervativpárU alakítására ? Az ok, a miért e kérdések felvetését s megvitatását időszerűnek és szükségesnek tartom az, hogy ujabban mind sűrűbben emelkednek hangok egy konzervativ-párt alakításának érdekében. Legújabban is egy mély filozófiával dolgozó iró foglalkozott e kérdéssel a »Magyar Állam «-ban, melynek hasábjain a régi konzervatív gárda tagjai annak idejében dolgoztak is. E megnyilatkozó óhajoknak inditó okát pedig mai politikai viszonyaink küszáltságában és ferdeségében kell keresnünk. Mindenki látja, hogy a mai politikai pártokban a régi konzervativpártnak magvaszakadt. Történeti jogfolytonossággal biró konzervatív pártunk nincs. Pedig azt is sokan érzik és belátják, hogy egy ezeréves ország fejlődését csak az biztosithatja, a minek ezer éves fennállását és virágzását köszönte. A fa csak gyökerétől zöldelhet ki és hozhat virágot. Pártra, mely az ország fejlődését történeti alapon állva irányítja s mozdítja elő, feltétlen szükség van. A haladást, a kor követelte reformokat csak konzervatív jellegű párt hozhatja meg, s hajtja végre úgy, hogy az országra üdvös és hasznothozó legyen. Már pedig manap a liberálizmus

; mely hamis irányba jutott s kóros, tényellenes elvekkel szívódott meg, annyira átjárta még a haza konzervatív elemeit is, másrészt meg annyi érdekszállal hálózta át a társadalmat s fűzte magához az egyéneket, hogy a régi konzervatív elemek is lemondtak a ker. Magyarország ideáljáról. Ismeretes dolog, hogy miután a bihari pontok szegre kerültek és a régi Deák-pártban az előbb még ugyancsak meghunyászkodott »tigrisek« mind jobban megmutatták radikális körmeiket, melyek a magyar katholicizmus és a ker. Magyarország ellen voltak irányítva, hogy ekkor a konzervatív elemek Apponyi Albert gróf zászlaja alatt egyesültek. Sennyei örökségét Apponyi vette át, s igy az ö pártja volt a konzervativ-párt történeti jogutódja. Ámde hová jutottunk ! Oda, hogy az a párt, mely a konzervatív politikát történeti jogfolytonossággal nyerte örökségül, idővel mind jobban hozzásimult a liberalizmushoz. S a kiknek feladata volt volna a radikális liberalizmus ellen a történeti ker. Magyarországot megvédeni, Széli alatt valósággal összeölelkeztek a radikális liberalizmussal s bevitorláztak a kormánypártba. Abba a pártba, mely Magyarországot ker. jellegétől megfosztotta, s mely Széli alatt is, ha szelidebb modorban is, de keresztényellenes politikát űz. A katholikusok jogait nemcsak nem tiszteli, ele még szégyenbélyeget is süt homlokukra. Vagy beszéljek talán a kormánynak az autonómiával űzött csalárdságairól, a kanzel-paragrafusról, a 900 éves jubileumról és még sok egyébről ? Valóban nevetségessé válnék az, ki komolyan akarná vitatni, hogy Széli és pártja, jogutódja a konzervativ-pártnak, azért mert néhány tagja azonos annak volt tagjaival, s mert Széli legutóbb is kijelentette, hogy visszautasítja a vádat, mintha ö a kereszténységet megtagadná. A tények beszélnek. Politikai múlttal rendelkező konzervatív pártunk tehát nincs. De megalakítani még se szükséges, benn van ez a néppártban ! Korántsem akarjuk állítani, hogy a néppárt tényleg mint politikai párt a személyekben utódja a konzervativ-pártnak. Igy nemtagjainak legfeljebb egy kis része tartozott oda, nagyrésze még nem is tartozhatott, de elveiben igen is a néppárt a jogutód. Jól tudjuk mi, hogy a néppárt megalakulásakor jobbára oly emberekből állott, kik a politikai pályán uj emberek voltak. De kiléptek a sikra, mert ker. meggyőződés hatotta őket át s konzervatív érzékük serkentette a tettre. Megalakulásakor tehát nem is tehette az országra azt a benyomást, hogy reá mint a Sennyeiék, Apponyiék örökösére tekintsenek. Hisz akkor még maga Apponyi is a nemzeti párt élén, mint a nemzeti politika bajnoka állott. Még akkor az ö személyéhez nagyon sok reményt fűztek. A néppárt embereinek járatlansága, a politika ki nem fejlettsége volt oka annak is, hogy a néppárt felirata oly sok helyütt talált kicsinylésre, söt gyanúsításra. S hogy nem követ eléggé nemzeti irányt, söt egyenesen a hazafiatlanság vádja pedig onnan származott, hogy a ker. meggyőzödéAZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Fol, föl nézek bánatomban ... Föl, föl nézek bánatomban A csillagos mennyországra, Vigasztalást csakis onnan Várhat az ily szegény árva. Itt a földön oly kevesen Értik az én bánkodásom," Oly kevesen, oly nehezen Hiszik az én árvaságom. A ki megért, nem segíthet, Részvéte csak fájóbb bánat, Neki fáj, hogy nem enyhíthet, Nekem fáj, hogy értem fárad. Aki pedig letéphetné Lelkemröl a bánatfátyolt, Azt hiheti, minek tenné, Bú annak még meg nem ártott. Nem is árt meg, a mig nem a Földön számit boldogságra, Meg nem árthat! — fölnézek a Csillagos szép mennyországra. Pannon. Tanulmány-utak. Irta: Valnicsek Béla. Az újdonsült kegyelmes .ur a legbuzgóbb feltételekkel kezdte meg uj tisztének betöltését. Nagyjából tervével is készen volt s ezek közül legtöbbet tanulmány-utaitól várt, melyeket rendszeresen szándékozott megtenni, titkárja, Szőke Emil dr. kíséretében. Csak ugy fejthet ki bármily téren igazi, sokat érö munkásságot, — vélte ö — ha közvetlen tapasztalatokat szerez, ehhez pedig idő kell s a mi fö : bepillantás. Főtevékenységét az ipar fejlesztésére óhajtotta fordítani s azért elhatározta, hogy az egyes gyártelepeket megtekinti. Papiroson összeállította a nagyobb vidéki városok gyárait s kijelölte, mily időközökben s minő sorrendben teszi meg látogatásait. Egyúttal a gyárak vezetőségét is értesité szándékáról s titkárja kíséretében csakhamar hozzá is látott a nagy reformhoz. Elsőnek a mi kis városunk malomgyárát vette sorra. A polgármestertől kezdve a legutolsó 7 esztendős kis leányig mindenki a nagy ur fogadására készült. Polgármesterünk a város nevében köszöntötte a kegyelmes urat, a leányka meg hatalmas csokorral kezében versikéjét dadogta el. A többiek az ünnepség fényét voltak hivatva emelni s másfél óráig tartó szertartás után nagy nehezen a gyártelephez értünk. Itt a vezérigazgató fogadta az előkelő vendéget, majd a munkások közül a legidősebb üdvözölte egyszerű, de szivreható szavakkal. A viszont-válaszokkal ez is elhúzódott egy óráig. Most következett a malomgyár megtekintése. Bementünk a gépházba, hol ideiglenesen szőnyeget teritettek fel; ezen lépegetett a kegyelmes ur titkárával s nagyszámú kiséröivel. A munkások — kiki a maga gépe mellett — csinos ruhában öltözötten állottak s tiszteletteljes meghajlással üdvözölték a magas vendéget; fáradt arcukon azonban meglátszott, hogy tisztában vannak az ilyesmikkel. Ok csak ugy fognak robotolni, mint eddig; legföljebb a vezérigazgató s néhány vezérigazgatósági tag kap majd valamelyes kitüntetést. A nagy ur látszólag érdeklődéssel nézte a dübörgő gép-óriásokat. Szőke dr. hasonlóan ; de közben folyó dolgokról beszéltek s legföljebb annyiban nyilvánult az érdeklődésük, hogy megkérdezték, hány embert foglalkoztat a gyár. Öt-hat percet tölthettünk a gépházban, honnan az irodaosztály megtekintésére mentünk. Itt is vagy huszonöt-harminc férfi foglalkozott, kik a kegyelmes ur megjelenésekor fölugráltak székeikről s mélyen meghajlottak. Egyik-másik aktába benyúlt a kegyelmes ur, de látva a számkolosszusokat, ijedten kapta el fejét s tovább ment. Rövid idő alatt ezzel is végeztünk, végre megnyílt egy magas, kétszárnyú ajtó s nagy terembe léptünk, hol gazdagon megrakott fehér asztal állott. A kegyelmes ur mosolyogni kezdett s titokban titkárjával együtt örvendhetett, mert a sok szertartás kifáraszthatta s kiéheztethette s a vezérigazgató néhány szívélyes szóval »meghívni batorkodott« a kegyelmes urat, mit ő szívesen elfogadott. A löncs közben számos tószt hangzott el, melyek mindegyikében a kegyelmes urat s nagy-