ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-09-15 / 38. szám

VI. évfolyam. Esztergom, 1901. szeptember 15. 38. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 10 kor. Félévre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Néppárti képíiselői EsztergommegyébenE8Ztergom, szeptember 14. (Dr. P.) A doroghi járásban Bonyhádi Perczell Béla lépett föl néppárti programmal, a köbölkútiban Bonitz Ferenc, az » Alkotmány « szerkesztője. Mindkettő járja már a kerületet s a nép lelkesen fogadja őket. A doroghi járás mindenkor erös ellenzéki hajlamokat mutatott s Esztergommegyében a közigazgatás ezt senkinek sem rótta fel bűnül s nem erőszakoskodott, kivévén a mult választásnak egy pofozkodó, most már levitézlett alakját. Bonyhádi Perczellel szemben áll az ezelőtt pezsgőben s most alapítványokban utazó Szaczellári; Bonitzzal szemben a Kossuthpárti Szemere Huba lépett föl. Szaczellári úr a politikában is szerencsét próbál; ö — mint halljuk — tud játszani a börzén; megpróbálja hát a politikában is, hátha elsül. Hogy más szándékai lennének, azt nem gondoljak ; neki most ez a drága sport kell. Hogy az ország érdekeit tekintve mit akar, s melyikét kivánja a veszélyeztetett népérdekek közül előmozdítani, azt sem bírtuk tölfödözni; képviselői kvalifikációja s honatyai hivatása iránt teljes sötétségben hagyott ö is, a múltja is, a jelene is, még a négyes fogata is! Szemere Hubát sajnáljuk, hogy Kossuthékkal szövetkezett; mit remél Szemere a párt »elnökétől«, Kossuth Ferenctől, ki lehetőleg keveset öröklött apjától a fényes néven kivül? Kossuth zászlaja alá menekszik az eszeveszett ultra-liberalizmus, mely Magyarországon a zsidó érdekek feltolását jelenti a kereszténység rovására. Kossuth a AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Máriához. Anyám meghalt. Árva lettem. Lelkembe dűlt a szenvedés. Ugy láttam, hogy ily bánattal Élni nehéz, nagyon nehéz. Vigasztalni próbálgatott Az ismerős, a jó barát . . . Nem segített, hasztalan volt. Nem értettem meg a szavát. Majd zöldbe bujt a természet; Nyilt a rózsa, sok más virág; Megszólalt a kis madár is: Nekem üres volt a világ. Elcsüggedve azt gondoltam, Hogy már ki sem bírom talán .'. . Akkor jöttél segíteni Szüz Mária, égi Anyám. Akkor jöttél tiszta Szived Csillapító kegyelmével — S bús egemnek fellegeit ígyen űzted szerte-széjjel. Laptulajdonos és kiadó : Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. zsidó hatalmat, a merlfantilizmust, a zsidó befolyást védi lépten-nyomon. Ezt akarja talán iSzemere Huba is? nem, ezt nem akarhatja ! S mit vár Szemere Huba a Kossuth Ferenc »által elnökölt« (Kossuth szavai!) párttól? mit Eötvös, Komjáthy s más hasonszőrű alakok egyesülésétől? mit tettek e jelesek a magyar népért, mit a magyar földért? a hatalmasokat protegálták a börzén s a román búzában, s a szegényeknek bokrétát kötöttek függetlenségi frázisokból. Szemere állítja, hogy ö kivált a gazdasági téren akarja befqíyását érvényesíteni. Nagyon sajnáljuk, hogy e szándékaival Kossuthoz szegődik! Ugyan mit tett ez a párt a magyar földmives nép végromlásának megakadályozására ? Kezükben van az alföld nagy része, s mégis úgy van, hogy a termelő osztály, a nemzeti munka védelmére Eötvös, Komjáthy,' Kossuth semmit sem tettek. Szinte nevetséges, hogy ilyen megfiskálosodott frázis-hősökben érzéket keressünk a küzködö nép iránt, fettek-e mindnyájan összevéve annyit, mint a mennyi egy szük gazdakör akciójába befoglalható ? Nem szavazta-e rá ép ez a jeles párt a maga lelkes szavazóira a román búzát?! Házalhat-e továbbá ez az érdekes ellenzéki párt, mely BánfTyt szolgálta s mely Mezei Mór és Sándor Pálékhoz az összetévesztésig veszedelmesen hasonlít, az önálló vámterület elvével? Az önálló vámterület már nem kizárólagos Kossuth-párti elv, az nem jellemző politikai kérdés; azt most néppártiak, liberálisok egyaránt elfogadják megfejtésnek a közgazdasági érdekek szabályozásában. Tessék elolvasni Károlyi Sándor gróf gönci beszédét; ö is Anyám helyett anyám lettél, Legyőzve már minden bánat . . . Csoda-e, ha szivem lángol Szüz Mária ! Te irántad ? . . . Jeszenei. Esztergomi Múzsa. Van itt mi köztünk szobrász, költő, festő, annyi hogy! A kaszinó termeiben tavaly pompázó dilettáns tárlat, melyen megcsodáltuk az esztergomi képző-művészet alkotásait, elárult közülök sok titkos áhitozót, dobra ütött sok csókot, melyet a Múzsa osztogatott; de sejteni sem engedhette, hogy a Múzsának mily kedveltje lakik a vizivárosi szent János utcában. Most végre kipattant a titok, s Tóth József birót, mint koszorús írót, panaszok fölött sirót, örömben vigadót, mutatja be az esztergomi közönségnek. A pennám is rímekbe botlik, ha sokat olvasom Tóth József biró összes költeményeit. Csak valahogy ragadóssá ne váljék ez az ihlet! Tóth József biró Esztergomnak galambősz, patriarkális alakja. Ujjainkon számlálhatjuk meg azokat, kik hozzá foghatók. Tipusa a magyar embernek; magyar a nadrágja s még magyarabb a szive. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Papnövelde, hová az előfizetések, kéziratok és hirdetések küldendők. Hirdetési árak: Egy háromhasábos petitsor ára 16 fillér. Többszöri közlésnél árkedvezmény. azt mondja, hogy nemcsak nem irtózik e gondolattól, de elfogadja azt kiútnak. Tehát az önálló vámterület elve egyszerűen ki van véve a politikai kérdések közül s oda van állítva mint módozat, mint kiút, melyet minden párton szívesen megragadnak a mezőgazdaság érdekeinek megmentésére. De mit fognak Kossuthék tenni a börze túlkapásai ellen? mit az uzsora ellen? mit azoknak érdekében, kik a megélhetés nyomorúságai közt a pusztulás szélén állnak? Mit? Mit tettek eddig? eddig mindig a zsidó hatalmat szolgálták. S mit fognak tenni ezután ? Ezután ugy-e Kossuth Ferenc agrár-programmja szerint sietnek majd a haza megmentésére, azon programm szerint, melyet bátran szavalhat el Kossuth Ferenc után akár Mezei Mór, akár Sándor Pál! S Szemere Huba ezekkel fog kezet, kiknek a magyar politika, ez a magyar föld, ez a magyar nép annyira idegen ? ! Köbölkúton Kobek küzd a győzelem babérjáért. Ettől az úrtól semmi beszédet sem olvastunk ; Ő a parlamentben nem parlamentál; ö hallgat. Hogy mily szolgálatokra érzi magát hivatva a közügyek terén, azt sem tudjuk ; ö egy csendes liberális. Ö folytatni fogja azt, amit eddig tett, illetőleg nem tett, s bizonynyára a korteseken fog múlni, ha megválasztatik! A korteseket nem ismerjük, alighanem abból a brancsból valók, amelyből a párkányi függetlenség veszi vezérférfiait, kik közül a legkimagaslóbb Frühaufnak hivatik. Kívánjuk a magyar népnek Doroghon éppúgy mint Köbölkúton, hogy igazán »früh Nem magáról énekelte : Levetette az atillát, Sújtassál telt mentét, csizmát Nadrágot is a magyar, Minek is oly régi suba Vén mint a nap s hold saruja Túl is adott rajt hamar. Biz ő nem adott túl. Nem magáról irta azt sem, á mi következik : Frakkot, topányt, plétakarót, Prőfcilinder vaskalapot És bugyiit vett helyette. Szent János-utcában lakik, amelyet alighanem evangélista szent Jánosról, kit a szent Jánosáldás emleget, s nem a nagy keresztelőről, ki vízzel keresztelt s bort nem ivott, neveztek el; legalább azt kell sejtenem, mert Tóth biró szent János-utcai házába látom a Kis-Lévai gyönyörűséges lejtőröl levándorolni a pintes üvegeket, melyekben jó siller villog, ahoz víz, tudom, nem fér. A »biró« úr maga is méltatja borát arra, hogy szőlőjéből sajátkezüleg haza szállítsa. Róla irja: Nem szeretem a vizet, Látni sem óhajtom. Brr, mit tegyek, de nagyon Csikorog a torkom. Pedig érzem utóbb is, Megfúlok a viztűl. Isten adta rossz torok, Mért fél tígy a viztűl.