ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-08-25 / 35. szám

megállapított tanterv szerint tanit, de keresztényszellemben s éppen ezen zománc kölcsönöz működésüknek állandóságot. Az ismert világrészeken mindenütt vannak a keresztény iskola-testvéreknek házaik s a fiúiskolák, pld. Bécsben, az összes árva-házak az ö vezetésökre vannak bizva. Mi magyarok, bár közvetlen szomszédságunkban, Bécs mellett Strebersdorfban van a keresztény iskola-testvérek anyaháza, alig ismerjük e kitünö társulatot; csakis a nagyméltóságú püspöki kar és főuraink áldozatkészségének köszönhetjük, akik éveken át a vállalkozó magyar ifjakat Strebersdorfban tanitatták, akik a képesitővizsgát Esztergomban és Győrött tették le, hogy Magyarországban már 3 helyen vezetnek fiú-iskolákat és pedig Csornán, Budapesten és Ürményben. Ez utóbbi helyen a fiúk tanításán és nevelésén kivül a kántori teendőket is végezik. Ha a keresztény iskola-testvérek-társulata csak a népiskolákkal és kántori teendőkkel foglalkoznék is, már is fel kellene azt karolnunk, mert hisz hitközségeinkben a csekély fizetésért, ha állami segélylyel kapunk is tanitót, de kántort semmiesetre sem fogunk kapni; de, mint már föntebb emlitém, a fiú-gyermekek nevelését az óvodától fogva vezetik mindaddig, mig a tudomány, vagy kézmü-ipar terén kifejlődött, megizmosodott megbízható, teherviselésre képes polgárt nem adnak az államnak. A keresztény iskola-testvérek ezen emberfeletti fáradtságát tisztán felebaráti szeretetből, Istenért teszik, egész életüket a szent ügynek áldozzák, s ha gyenge testük az emberfeletti munkavégzésben lankadni kezd, a legméltóságosabb Oltáriszentségben keresnek és találnak vigasztalást és új erőt s fedhetlen jellemes életükkel mint tűzoszlop állanak és világítják be azt az útat, amelyen a rajok bizott tanítványaiknak haladni kell, hogy a társadalomnak hasznavehető tagjai legyenek, A társadalom hálás is a keresztény iskolatestvérek iránt, mert az összes ismert világrészeken, ahol csak házaik vannak, azok mind közadakozásból jöttek létre. Jelenleg Franciaországban 1141 házuk van, amelyekben 10519 iskola-testvér működik áldásosán. Belgiumban 56 ház 746 testvérrel, Olaszországban 24 ház 338 testvérrel, Ausztria- és Németországban 20 ház 377 iskola-testvérrel, Spanyolországban 43 ház 330 testvérrel, Eszakamerikában 128 ház 1482 testvérrel, Délamerikában 23 ház 208 testvérrel, Algírban 11 ház 143 testvérrel, Chinában 3 ház 50 testvérrel, Indiában 8 ház 95 testvérrel, az egyesült szigeteken 42 ház 545 testvérrel. Az iskola-testvérek száma ezek után mintegy 15 ezer, az iskola-testvérjelölteké pedig mintegy 5000-re tehető. Istenen kivül a fiú-gyermekek oktatása és nevelése, és a nevelés és oktatás terén az önképzés az egyedüli foglalkozásuk, s éppen azért házi könyvtáraikban a legújabb nevelési és szakoktatási könyvek feltalálhatók. terül el, mely vigiliát tart a szó szoros értelmében, a nagyboldogasszony vigiliáját. Őrtüzek gyúlnak ki egy-két égö gyertyaszál alakjában s a lobogó láng körül imádkozó, éneklő csoportok foglalnak helyet. Az asszonyok ünneplő szoknyái s fejkendöi a közel álló fákon lengnek; hogy baj ne érje az ünneplő ruhát, azt odaakasztják; a batyuk támfalul szolgálnak, azokhoz düleszkednek; drága bensöségük pedig lábaik előtt van fölhalmozva, azt ellopni nem engedik, hiszen ez az élet. Imádkozgatnak s énekelgetnek egész éjjel, mig a hajnal ki nem oltja gyertyáikat; akkor végigcseng a völgyön a hajnali harangszó s a talpraálló élet elriasztja a virrasztó szemekből az álmot. Templomba özönlik a tömeg misére, gyónnak, áldoznak s az Isten-szolgálat után megered a vásár; a vasárnapból vásárnap lesz. Ez az énekszó és zsongó imádság, ezek a kigyuladó s elalvó gyertyák, ezek az éjjel bólingató s nappal pajkos csoportok, ez a vasárnapi és vásáros közönség, ezek a savanyu uborkát szürcsölő s keresztet s zászlórudakat csókolgató népek, furcsa egyveleget alkotnak, melyet leirni nehéz s elképzelni veszedelmes. A legtöbb müveit ember nem tudja méltányolni s helyesen megítélni e tarka életet; van aki kicsinyli, van aki botránkozik rajta. Pedig ezt sem kicsinyelni, sem elitélni nem szabad! S nem is fogja elitélni senki, aki a helyes álláspontra helyezkedik. Ezek a bucsujáratok a népéletnek megnyilatkozásai. A modern élet a munkafelosztás révén Ami az áldozatkészséget illeti: mi magyarok sem vagyunk utolsók e téren, főleg ha szükségét látjuk oly intézmények meghonosításának, melyek a társadalomnak előnyére és édes hazánknak hasznára válnak. Mi természetesebb tehát, minthogy édes hazánkban is megindult a mozgalom s e cimen »A magyar keresztény iskola-testvéreket képző és segélyzö országos egyesület« társulata van alakulóban, melynek alapszabály-tervezetét gróf Festettek Pál ő Méltósága elnöklete alatt egy szűkebb körű bizottság már ki is dolgozta és ez év őszén fogja a fővárosban közgyűlés elé terjeszteni. Ez az egyesület vállalkozik arra, hogy a magyar keresztény iskola-testvéreknek (Schulbruder) édes hazánkban anyaegyházat létesítsen, s anyagi szükségleteiről gondoskodjék anélkül, hogy az iskola-testvérek beléletét és intézményeiket a legkevésbé is érintené. Az e célra alapítványok, tagsági dijak, adományok és hagyományokból stb. befolyó pénzek jól elhelyezett tökét képeznek, mely gazdagon fog kamatozni a nemzetnek azáltal, hogy a szakmájukkal hivatásszerüleg foglalkozó magyar iskolatestvérek az ismerettel, a tudomány- és munkaszeretettel az édes haza szeretetét is beoltják tanítványaik lelkébe, s igy az állam- és egyházra egyaránt hasznos polgárokat nevelnek, akikre a korona minden viszonyok között bizton támaszkodhatik. Örömemre szolgál azt is az érdeklődök tudomására hozni, hogy a magyar keresztény iskolatestvérek első anyaháza már meg is van véve Nyitra-Bajnán. Nagy-Tapolcsánytól jól gondozott országút vezet oda s kocsin 3

/

4 óra alatt lehet az útat megtenni. Maga az emeletes épület 28 teremmel és szobával 4 hold területen fekszik, melyet Nyitra vármegye a régebbi időben katonakórháznak építtetett, de az utóbbi évtizedekben a m. kir. állami méntelep volt benne elhelyezve. A kincstár két nagy istállóval és két nyilt lovardával szaporította az épületek számát. A telket és az összes épületeket a magyar keresztény iskola-testvérek már át is vették. Jelenleg ugyan még csak 3 iskola-testvér van ott. Egy a kántori teendőket végzi, kettő pedig a két osztályú népiskola vezetését eszközli. A két fiúiskola átalakítási költsége, valamint három iskola-testvér berendezési és föntartási költségei Nyitra-Bajna hitközséget illeti, s miután a hitközség szegény, s aligha lesz képes fedezni a felszaporodott költséget, fordult a jó Boll János plébános több lapban a jószívű nagyközönséghez, hogy a hitközsége terhén könyöradományokkal könnyítsen. A többi berendezési és átalakítási költségek, valamint a tanárok fizetése és a magyar iskola-testvérek jelöltjeinek kiképzési költségei a magyar iskolatestvéreket képző és segélyzö egyesület terhét képezik. Fölvételre eddig 10 magyar ifjú jelentkezett, a mi kezdetnek nagyon szép s ezek közül hatnak eltartási költségeire már fedezet is van. mindent szétszed s elkülönöz. Külön van a templom, külön a vásár, — külön az opera, külön a cirkusz, — külön a körmenet, külön a majális, — a népnél ez mind együtt van. A nép imádkozik és mulat; neki Nosztra szenthely meg látványosság is. Mások majálist tartanak, a nép bucsut jár; mások Barnumhoz mennek nézni abnormitásokat; a nép Nosztrán lát Barnuméknál különb koldusokat, s mindezt fűszerezi imádsággal és énekkel, bűnbánattal és szent vígsággal. Ha valaki botránkozni akar esetlen énekén, kérdem, miért nem botránkozik meg a pintyen, mely csak fütyül s az éji bogáron, mely csak zümmög s operákat egyáltalán nem énekel ?! botrányos dolog-e az, hogy sem a pinty, sem a bogár nem ért a kontrapunkhoz ? Ha valaki botránkozni akar a nép naiv lelkületén, melynél fogva az oltárok körül csoszog s a zászlórudakat csókolja s a szenteltvizet tartó angyaloknak ékes orcáját szentelt vizzel locsolja: vájjon botránkozni akar-e a gyermeken is, mely naiv s az anyán, mely a naiv gyermekhez leereszkedik?! O ti akadékoskodó, utbanálló világmegreparálók ! mondaná szent Jób a maga szemétdombjáról ! magatokban meghamisítjátok a természetet s fönakadtok másoknak természetességén; duzzogjatok hát, de ne háborodjatok föl azon, hogy mások, kiket rozskenyér s napsugár nevelt, egy hatoson csináljanak maguknak egy jó s egy szent napot. P. 0. E helyen el nem mulaszthatom mélyen átérzett hálámnak és köszönetemnek kifejezést adni azon 20,000 korona kegyes alapítványért, amelyet Blümelhuber Ferenc, esztergomi praelatuskanonok ur ö méltósága tett le, s melynek kamatai magyar ifjaknak magyar iskola-testvérekké történendő kiképzésére fordítandók. Hasonló hálával és köszönettel adózom a kalocsai érsek ő excellenciájának, aki egy az iskola-testvérek kötelékébe lépett kalocsai fiúért évenkint 200 koronát fizet. Forró köszönetet mondok a nyitrai megyés püspök úr ő méltóságának is, aki ez évre egy magyar ifjú költségei fedezésére 400 koronát volt kegyes kiutalványozni. Ha a jó Isten is úgy akarja, akkor NyitraBajnán a magyar keresztény iskola-testvérek anyaházát folyó év szeptember 15-én Isten nevében megnyitjuk. A magyar keresztény iskola-testvéreket képző és segélyzö egyesület, amint vagyoni viszonyai megengedik, földművelési és kereskedelmi iskolákat is nyit az iskola-testvérek vezetése alatt Nyitra-Bajnán, s a mi talán legfontosabb, iparmühelyeket állit fel, hogy a legszegényebb munkás néposztály elhanyagolt gyermekeiből hasznavehető munkás iparosok képeztessenek. Ha igazán szeretjük édes hazánkat s igazán szivünkön fekszik annak jövö boldogsága, úgy minden megtakarított és nélkülözhető filléreinket hozzuk a haza oltárára és lépjünk a magyar keresztény iskola-testvéreket képző és segélyzö egyesület tagjai közé. Nincs az az ember széles e hazában, aki egy koronát ne volna képes, mint tagsági dijat, a haza oltárára hozni, s ha mindenki hazafiúi kötelességének ismeri, hogy legalább egy koronával tagja legyen az egyesületnek, úgy a szép cél megvalósítása csak rövid idő kérdése. A tagok számától és áldozatkészségétől függ tehát, hogy a magyar iskola-testvérek áldásos működése édes hazánkban minél tágabb mederben, minél előbb kezdetét vegye. Alapszabálytervezetet és belépési nyilatkozatot megkeresésre bárkinek azonnal küld Ürmény, (Nyitra m.) 1901. aug. 15, Dr. Tóth Károly, uradalmi orvos. Tanítóegyesületeink íöfeladatáról. Korunk bámulatos szellemi haladása mellett a társadalom bármely számottevő tagja is csak ugy lesz képes föladatának eredményesen megfelelni, ha a folytonos továbbképzés eszközeivei él. Az iskola csak a szükséges alapot nyújtja, a melynek nyomán később az életben sokoldalú ismeretre tehetünk szert, ha az általános műveltségre igényt tartván, az önképzést valódi életszükségletnek tartjuk. A ki ennek szükségét nem érzi, s elvként nem követi, ugy az, bármily állást töltsön is fee, csakhamar tapasztalni kénytelen, hogy saját hatásköre dolgaiban ingadozik, lelke elveszti szellemi rugékonyságát, s a gondolat eszmei tartalma, mint a vénhedő sas repülő képessége, napról-napra száll alá a kopár sivatag szürke nívójára. Az önképzés fontosságától át kell hatva lenni minden, magát a »müvelt« jelzőre érdemesíteni kivánó egyének, s igy az összes tudományok alapvetőjének, a — néptanítónak is. A néptanító, kell, hogy maga egy valóságos »ismeretek tára« legyen. Neki a haladás összes jelenségeiről tudomással kell birnia, mert hisz községének csak igy lehet tanácsadója, iskolájának pedig tudást, értelmet lehelő lelke. A szellemi öntökéletesedés hathatós eszköze pedig, a melylyel tudásvágyunkat kielégíthetjük, az — olvasás s a melynek ép ezért okszerüleg hódolni a tanítónak is legszentebb kötelessége. Irodalmunk mai nagy fejlődése méltón kelti föl csodálkozásunkat, a melynek egyik jelentékeny ágáról, a hazai tanügyi-irodalomról tudjuk, hogy ugy az általános paedagogiai, mint a módszertani müvek repertóriuma tekintélyes és sok hézagpótló művel gazdagítja idöközönkint ez irodalmi ágat. A tekintélyes számú tanügyi-folyóiratok, az aktuális tanügyi és társadalmi kérdé-