ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-08-25 / 35. szám

sek fölszinre hozása- és a tanügyi érdekek védése szempontjából, szintén minden tanitó figyelmére föltétlenül érdemesek. Avagy a nap-nap után megjelenő tudományos-, társadalmi stb. müvek és folyóiratok gazdag változatú tartalmának ismerete, a melyek mindannyia kimerithetlen kincsesbányáját nyújtják a közismereteknek, — a néptanítóra nézve nem volna-e sok tekintetben kötelező ? Ám a szomorú valóság arról győz meg bennünket, hogy a művelődés eme fontos eszközei, az irodalmi müvek iránti érdeklődésünket csak nagy ritkán követi azoknak megismerésére irányuló áldozatkészségünk, s akaratunk a legtöbb esetben alig eredményez egyebet a jámbor óhajtásnál. Valóban ritka az az irigylésre méltó kartárs, a kinek szerény otthonát egy jól összeválogatott házi-könyvtár díszítheti. A tanitó mai helyzetében, mint egyes ember, a családja iránt tartozó kötelességei mellett, szellemi hü barátját, a könyvtárt, még nélkülözni kénytelen. Az okok eléggé ismeretesek. Pedig a könyvtár hiánya sokszor bénítja meg a tanitót munkásságában, csak azért, mert a fölvetett kérdések tárgyában kellő tájékozottságot nem bir szerezni. Ez magyarázza meg a legtöbb tanügyi pályakérdés meddőségét is. És vájjon e szellemi közszükségletnek általánosan érzett hiányán segíteni nem áliana-e hatalmunkban ? Oh igen a — tanítóegyesületek révén. Nem uj dolog ez, hiszen csak a régóta hangzó panasz és óhajtás kifejezését nyilvánítom, midőn e tekintetben a tanítóegyesületek eddigi mulasztásaira utalok. A mit egy ember a maga erejéből meg nem tehet, azt az emberek közössége könnyen létre hozza, mert hisz az egyesülésben rejlik az erő. Ám ez eröt a jelzett célra fölhasználni a tanítóegyesületek legnagyobb része mindezideig elmulasztotta, holott föfeladatát, célját, létérdekét, a tanügyi kérdések időközönkénti megbeszélése mellett, az egyesület kebelében alapítandó és fokozatosan fejlesztendő könyvtár képezi mindenekfölött. Ime, egy jól szervezett, központi egyesületi könyvtár létesítése a tanítóság java részét nemcsak nagyobb szellemi munkásságra képesítené, de lehetővé tenné, hogy a várostói s igy a kulturális intézmények jótékony hatásától távol eső kartárs könnyű szerrel jutna mindama szellemi dolgok birtokába, a melyekhez saját erejéből jutni mindeddig hiu reménynek tartotta. Mert nem hinném, hogy az általános tanügyi müvek mellett ne érdekelne mindnyájunkat valamely nagyobb szabású mü; a Szent-IstvánTársulat, az Akadémia, avagy a Természettudományi Társulat könyvkiadó vállalatainak becses tartalmú kötetei; a tanügyi folyóiratok füzeteiben rejlő valamelyes értekezlet, vélemény, avagy bírálat, ... a mely müveknek megszerzése meszsze fölülhaladja valamennyi kartárs anyagi képességét, s mégis a közérdek szempontjából vajmi sokszor érezzük azok hiányát. Avagy a fontosabb külföldi tanügyi eseményekről tudomást szereznünk, néhány tartalmas külföldi tanügyi lap járatása által, nem volna-e érdekünkben álló ? (Dr. Walter Gyula egyh. fötanfelügyelönek néhány év előtt az esztergomijárási tanítóegyesület közgyűlésein tartott s a külföldi tanügyi irodalmi események és tanügyi mozgalmak ismertetését célzó tanulságos felolvasásai még ma is élénk emlékezetemben vannak, s e programm-pontnak nem volna szabad hiányozni egy tanitógyülés tárgysorozatából sem.) De nem bizonykodom tovább. A tanítóegyesületek céljaiból folyó, hogy azok bebelében, a tagtársak célját legjobban szolgáló egyesületi könyvtárak alakuljanak minél előbb. Az alap a legtöbb egyesületben megvan: szedjük rendbe a szertárakban szanaszét heverő, régebbi könyvtárak maradványait s újult, ideális lelkesültséggel építsük fel azok romjain az ujat. Mindenek előtt pedig felkérendő volna mindkét országos tanügyi bizottság, hogy a tanítóegyesületek könyvtárainak, a vidéki tagtársak számára küldendő könyvszállitmányai részére, a portómentességet kérelmezzék. Egy rég elhunyt tudós tanár síremlékéről olvasott sorokkai fejezem be soraimat, mely mindnyájunk megszivlelésére érdemes : Élni tanulj! tudomány nélkül nem biztos a pályád : Csak tudomány s virtus nyit diadalra utat. K—a. A Mofa tanitók százas bizottságának gyűlése. A magyar tanitók országos bizottsága f. hó 22-én, a mult csütörtökön tartotta szokásos évi nagygyűlését Budapesten a Szent-István-Társulat palotájának dísztermében. A gyűlést ünnepélyes »Veni Sancte« előzte meg. A szent misét papi segédlettel Steinberger Ferenc dr. nagyváradi apátkanonok mutatta be a Jézus Szent Szive templomában. Mise után a résztvevők a SzentIstván-Társulat dísztermébe vonultak, hol d. e. 10 óra után kezdetét vette a nagygyűlés, melyen egyházi részről Steinberger kanonok, világi részről Ember Károly tanitóképzöintézeti tanár elnököltek. A hallgatóságot katholikus tanférfiak, tanitóképzöintézeti igazgatók és tanárok, népiskolai tanitók és tanítónők alkották. Fővárosiak, vidékiek vegyesen. Többek közt ott voltak: Krizsán Mihály a központi papnövelde aligazgatója, Ember János fővárosi kir. segédtanfelügyelö, Zelliger Vilmos dr., Karácson Imre dr. (Peér), Wesszely Ödön dr., Guzsvenitz Vilmos (Esztergom), Gallér Kristóf (Szeged), Keményfy K. Dániel (Esztergom), Barabás György (Sárvár), Bertalan Vince (Esztergom), Györffy János, Szokoly István, Sámborovszky Rezső (Nagyvárad), Gubicza Lajos (Veszprém), Miklovics Pál (Sasvár), Laszczik Gyula (Előszállás), Orsovszky Gyula (Nyíregyháza), Stefcsek János (Rózsahegy), Székely Lajos (Békés-Gyula), Fodor Imre (Vác), Csiszár Ida, Vécsi Ágoston (Tisza-RofT), Herder Ágoston (Nagy-Hantos), Ravasz Lajos (Puszta-Kürth), Kizsol Anna, Urbányi József (Szent-Endre), Ivanits Lajos (Guta), Bobory János (Monor), Ujlaky Géza (Györ), Váczi István stb. A gyűlést Steinberger dr. kanonok szépen szárnyaló beszéde nyitotta meg. Beszédében előre bocsátván az alapgondolatot, a mely szerint nem a filozófiai rendszerek változtatták meg az emberiség szellemi arculatát, hanem Jézus szent Szive nagy szeretetének magasztos munkái. Jézust hirdeti a kath. tanitók eszményképének és tanítómesterének, mert úgy mond: Tőle olyat tanulunk, a mire meg nem tanit az emberi bölcseség, de, amire nagyobb szükség van, mint minden más bölcseségre: mindenkivel szemben — érdek nélkül — szeretetet gyakorolni. Amely sziv nem tud szenvedni, az nem is szeret. A tanitó a gyermek szemében eszménykép. Hogy igazi eszménykép lehessen, sokat kell a tanítónak Jézus iskolájába eljárni. A gyermeknek nagyobb hasznára lesz az életben az erös lélek, a nemes sziv, mint a betűvetés, vagy a számolni tudás. Ámde a tanítónak karaktert csak a saját karakterével lehet képezni. A nagy tetszéssel fogadott beszéd elhangzása után elnök napirend előtt reflektált a tanitók országos bizottsága közelebbről tartott ülésén elhangzottakra a tanitó-testületeket illetőleg. Az országos bizottság tudvalevőleg oly irányban foglalt állást, hogy a felekezeti tanítókra nézve az általános tanító-egyesületekbe leendő belépése kötelezővé tétessék. Elnök ez ellen a minden alkotmányos szabadsággal ellenkező határozat ellen általános helyeslés közben tiltakozik. Sajnálattal tadatja továbbá az elnök dr. Hornig Károly báró veszprémi püspöknek a védnökségről történt lemondását. Egyben indítványozza Vaszary hercegprimás és Hornig püspök távirati üdvözlését, mihez a nagygyűlés élénk éljenzés közben hozzájárult. «, A tárgysorozat első pontja Döbrossy Alajos tb. kanonok, pécsi tanítóképezdei igazgatónak: A katholikus tanitóképzö-intézeti rendszabályok és képesítő vizsgálatok szabályzata c. elaborátuma volt, melyet Guzsvenitz Vilmos olvasott fel. A katholikus tanítóképzőket hármas iránynak kell jellemeznie, hazafias iránynak, erkölcsi jellegnek és szakképzésnek. Hazafias irányra nézve kiálljuk a versenyt az államiakkal, az erkölcsi jellegre nézve fölülmúljuk őket, a szakjellegre nézve meg kell őket előz nünk. Javasolja, hogy az előkészített tervezetet részletes kidolgozás végett a tanítóképző intézeti szakosztályhoz tegyék át s az végmegállapodását a katholikus tanügyi tanács elé terjeszsze. Felolvasó az egyes tételeknél megkezdett vitáknál minden tekintetben figyelmet érdemlő érvekkel bizonyította be saját álláspontját is, mely mindenkor a képző-intézetek fölötti független jogot akarja érvényesíttetni a nagyméltóságú püspöki karnál. Az egyes tételek vitáiban azután sorban részt vettek : Barabás György, Karácson Imre dr., Ember Károly, Gallér Kristóf s többen. Elnök azután az előadónak köszönetet mondott s az átutaló javaslatot elfogadottnak jelezte. Ujlaky Géza (Györ): A katholikus népiskolákkal kapcsolatos gazdasági (ismétlő) iskolák tervezete és azok tanterve címen olvasott fel alapos készültséggel, sok szaktudással. Előadó e fontos, és aktuális kérdésre vonatkozólag a következő indítványt nyújtja be: 1. A hol a kath. egyházi hatóság gazd. ism. iskolát szervez, ott a hitoktatásra heti 2 órát vegyen fel a tantervbe. 2. A tanítás túlnyomóan gyakorlati legyen. — 3. A szaktanító állandóan alkalmaztassák. — 4. A gazdasági ismétlő-iskola tanitó fizetése 200 koronánál kevesebb ne legyen s a nyugdíjba betudassék. — 5. A gazdasági ismétlö-iskola mellé legkevesebb 2 hold kísérleti telep állittassék. A kérdéshez kimerítően Ember Károly szólott, mire előadó javaslatait a nagygyűlés elfogadta. Barabás György sárvári igazgató-tanitó talpraesett, kiváló gyakorlati értékű felolvasásában a kántortanító osztozkodási ügyét fejtegette. A tárgysorozat következő pontja Dreisziger Ferenc előadása volt. »Az elhalt tanitók özvegyeinek félévi jutaleka« címmel. Titkári és pénztárosi jelentések felolvasása után indítványok következtek. Ember Károly előterjeszti az érsekujvár-vidéki római katholikus tanító-egylet kérelmét a tanitói járandóságok pontos behajtása tekintetében. Gubicza L. szerint a politikai hatósággal való behajtás akadálya, hogy nem az iskolaszék, mint hatóság, hanem a tanitó maga fordul a hatósághoz. Számborovszky Rezső elnöki titkár a magyar katholikus tanitók országos bizottsága részére kieszkozlendö bélyegilleték és portomentesség tárgyában terjesztett elö indítványt, melyet a nagy-gyűlés általános helyesléssel fogadott. Bobory J. a kedvezményt a vasúti jegyekre is kiterjeszteni óhajtja, mivel azonban ez irányban a tanács már felterjesztéssel élt, Bobory indítványa tárgytalanná vált. Ember Károly indítványára Steinberger elnök beszéde jegyzőkönyvbe vétetik. A nagy-gyülés egyúttal megválasztotta a katholikus tanügyi tanács 25 tagját ujabb öt évre, kik a következők : Walter Gyula dr., Csávolszky József püspök, Gerely József, Karácsonyi Imre dr., Számord Ignác, Zelliger Vilmos dr., Keményfy Kálmán, Barabás György, Bertalan Vince, Fejes János, Gubicza Lajos, Petrovácz József, Röhn Nándor, Tóth Géza, Györffy János, Ujlaky Géza, Szokoly István, Erdödy János, Szőke Sándor, Weszely Ödön dr., Döbrossy Alajos, Gallér Kristóf, Guzsvenitz Vilmos, Haller József, Schultz Imre, Karácson József. Hivatalból tagjai a tisztikar és az összes egyházmegyei főtanfelügyelők. A nagy-gyülés ezután az elnök éltetésével feloszlott. Gyűlés után Bertalan Vince »A róm. kath. népoktatási intézetek szervezete és közigazgatasa« cimü munkáját osztotta ki a megjelent tagok között. HÍREK. * 0 Eminenciája, a Bibornok Herceg Primas f. hó 22-én Esztergomba jött, hol e hó végéig szándékozik maradni. Az esztergo mi papság a fökáptalani nagyprépost vezetése alatt 23-án délelőtt hódoló tisztelgésre ment és O Eminenciája kegyes jóindulattal fogadta a megjelenteket.