ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-08-04 / 32. szám

ségéröl és jellemességéröl ismeretes s tudósítása feltétlen hitelt érdemel. Azért, hogy jobban terjedjen a liberális hazugságok ismertetése, adjuk lapjából a következőket: Mintahazugságok. A liberális sajtó módfelett dühöng a privigyei néppárt diadala felett, azért hazudik, csak úgy ropog, hogy vereségét palástolja. A hazugságok netovábbját a N. Pester Journal jul. 24. számában találjuk, melyekből izleltetöül ideállítunk egyet-kettőt. A választás napjáról ezeket irja: N. P. Journalban. 1. »A falusi papok hetek óta prédikálnak a szabadkömivesek és zsidók ellen; a hol kizárólag lutheránusok laknak, ott a zsidók ellen. « 2. »A szabadelvű választókat körülvették és ütlegelték a néppártiak, miért is azok félelmökben levették Markhot arcképével ellátott vörös-fehér-zöld tollaikat és he-" lyökbe keresztecskéket tűztek.« 3. „Az esztergomi és a nyitrai káptalan tagjai, a Pázmáneum, a nyitrai, esztergomi, budapesti klerikusok hajhásszák a választókat . . . Valóságban. Az egész kerület 63 községében mindössze 38 mondd harmincnyolc lutheránus található. Ez a vármegyének legtisztább kath. kerülete. Markhot tolla piros volt, arckép nélkül. A vörös-fehér-zöld toll a jelölt arcképével díszítve éppen a néppárt tolla volt. Esztergomból nem volt ott senki, Nyitráráról csak lapunk szerkesztője volt jelen, mint referens; és az, sajnos, nem tagja a nyitrai és az utolsó pillanatban | káptalannak, és még is agitálnak a jelöltjük t jobban sajnálja, hogy mellett.« az esztergominak sem. 4. »Handlova község- | Handlova község leiben a lelkész páran- . késze, Policsek Mihály, csára 20 választót el- oly gyáván viselte mazártak és a választás j gát, hogy a szavazáslefolyása alatt fogva ra Pszotka lelkészszel tartottak. A koósi plébános önhatalmúlag kiegyütt még csak el sem jött. •— És a zsidó közösítette a szabad- skribler néppárti hőst elvű választókat.« csinál belőle. — A koósi lelkész meg olyanynyira lanyha volt, hogy hivei közül ötvenen a szabadelvű pártra és csak 15-en a néppártra szavaztak. És igy megy a füllentés tovább végtelenül. Megjegyzendő, hogy a N. Pester Journal értesítéseit olyan ember irta, aki ott jelen volt, aki tudta, hogy a mit ir, az hazugság. Ajánljuk a lap tulajdonosának, ha szereti az igazságot, hogy kiküldött tudósítójának külön fáradozásának elismeréséül 25 botot utalványozzon ki a lap pénztárából. Vasárnapi levél. — Zsidó-világ. — Egy idegenbe szakadt magyar ember látogatott meg a napokban, s midön a Kovács-patak huss fái alatt bolyongtunk, a karjait keresztbe téve igy szólt: — De mond csak az Istenért! mindenütt annyi a zsidó Magyarországon, mint Budapesten és Kovácsiban? Rettenetes! Hisz ti idehaza valósággal tenyésztitek e fajt a saját vesztetekre. Hát igen, mi tenyésztjük e fajt, csalogatjuk, édesgetjük minden kigondolható jóval, mert egy izben — némelyek állítása szerint — szükségünk volt rájuk, hogy a magyar kereskedelmet fellendítsék, kiváló merkantilista érzékeikkel. Eljőve Juda népe. Megcsinálta a magyar kereskedelmet, de örök időkre le is foglalta magának, söt a recipiált magyar a közigazgatásba és igazságszolgáltatásba is bejutott. Ez a tény mutatja legjobban, hogy a magyar nem jó politikus, sem nem jó gazda, mert eltekintve attól, hogy ezzel a keleti vér fajszaporitásához, terjeszkedési hajlamaihoz a módozatokat saját vesző faja ellen megadja; szem előtt téveszti azt, hogy a merkantilista örökké merkantilista marad, mely üzletet csinál saját fajával, eszközül adván magát a magyar pénzvilág létrehozásához, s ezzel együtt azt magának biztosította; de üzletet fog csinálni a közigazgatásból és az igazságból is, ha nem személyi érdekei előmozdítására, akkor fajának erösbitésére. Az üzleti szellem egyetlen fajnál sincs ugy kifejlődve, mint ép Izrael fiainál. Ez velük született tehetség, mely fentartja a nemzetséget. Ez az üzleti szellem nemcsak a kereskedelemben nyilvánul meg, de lépten-nyomon, minden vesztett ügyünkben a zsidó üzleti szellem láthatatlan, sokszor önmagunk által szerkesztett frázisok homályos értelme alatt, dolgozó keze játszik közre. Nézzünk körül! Minden valamire való pénzforrásaink zsidó kezekben vannak. Társadalmunk zsidó társadalom. S lassan igazságszolgáltatásunk is Khormos-os szellemre lesz fektetve, hacsak e legutóbbi eset gondolkozóba nem ejti a kormányzatot. A zsidó üzleti politika a sajtót is jó eleve lefoglalta. Az ö érdekeiket képviselik szemérmetlen hangon, minden tisztességet sértő cinizmussal, és az erkölcsök megrontásával. Erős fegyverekkel hódítanak, de biztosan; céljuk a magyarság figyelmét önmagáról elvonni, lassan az erkölcsi bukásba vinni, hogy egykor diadalt kiálthassanak felettünk. És ezt el fogják érni, ha még idejében gátat nem vetünk ez áramlatnak. A pénz az ö kezükben van, a mi részünkről pedig az igazság, a jog a létezhetésre. Nem kell nekünk sem mást tenni, csak azt, amit ők tesznek: soha se tévesszük szem elöl fajunk érdekeit. Ypszilon. Honti reversalis No. 2. Hontmegyében megindult az alkotmányos élet. Zászlók, nemzeti szinü tollak, kortes nóták elárulják, hogy képviselő választások izgalmaitól terhes a levegő, pedig ki tudja, hogy az ige mikor leend testté. A vezérférfiak komoly tanácskozása, alkalmas jelöltek keresése s a lábát erősen megvetett néppártnak az ipolysági választó kerületben megindult actiója, több aggodalmat, mint örömet okoz a még alig megmelegedett uj főispánnak. A hivatalos vármegye messziről nézi a választók hullámveréseit, hatalmát, erejét. Sulylyal biró nyilvános lépéseket még nem tett s alantos közegei is nyugosznak. Ha ez igy fog maradni a választások megejtéséig, nincs kétség benne, hogy a népnek, az az a többségnek elvei érvényesülnek legalább ott, hol sikerül jelöltet kapni s talán tisztább választásokat remélhetünk, mint eddig Hontban szokásban volt. Van azonban megyénknek, de lehet mondani az országnak egy alakja: az öreg 86 éves Ivánka Zsigmond. Már korát tekintve, méltán nyugalomra térhetne nagy multu babérjai fölött; de természetét agg kora sem tudja megtörni. O neki harc és küzdelem az eleme, ebben élt, mint hal a vizben, közéletünk 60 éves pályáján. Most sem tud nyugodni. Egy ambitiója van, hogy a korponai kerület bizalmából, melynek székvárosát 1848. évben, mint követ képviselte, most mint képviselő mandátumát elnyerhesse. Hogy ezen ambitiója méltányos, a nép bizalmára érdemes, azt ország-világ kétségbe nem vonhatja, neki rossz néven senki nem veheti. Csak hogy vannak urak, még pedig tekintélylyel s hatalommal rendelkezők, kiknek Ivánka Zs. ezen mozgalmas működése, különösen a legutóbbi időkben, igen kellemetlen volt. Szemben állott ö a nagy befolyású Semberyvel, folytonos küzdelme volt br. Majthényi volt főispánnal s összes harcosaival; a Bánffy korszak alatt elnyomott nép jogos panaszai miatt felvette a keztyüt a hivatalos vármegyével is: nem csoda tehát, ha neki is vannak ellenlábasai most, midön a korponai mandátumot elnyerni óhajtja. Ez azonban az öreg nagyságos urat nem varrás vagy apróbb munka által megerőltessék, mert ezáltal gyengelátásuakká, vagy rövidlátókká lesznek. A rosszul megválasztott szemüveg árt a szemnek. Azért ne viseljenek a gyermekek szemüveget, mielőtt az orvos szemeiket meg nem vizsgálja és nem intézkedik. Első sorban tehát az ö tanácsát kell kikérnünk s ha szükségesnek tartja a szemüveg használását, csak azon esetben engedjük meg hordozását. * * * Különösen figyelemre méltók azon szembajok és az elhárításukra vonatkozó intézkedések, melyek leggyakrabban előfordulnak, leginkább szoktak elhanyagoltatni és a legtöbb esetben okoznak vakságot. 1. Blennorrhoea (ophtalmia) neonatorum, a kisdedek ragályos szemgyulladása. Jelentékeny része a vakoknak mindjárt születése után veszíti el látását e betegség következtében. Folyásban szenvedő anyák méhhüvelyéböl fertőző anyag kerül az újszülött szemébe s ott gyulladást okoz. A szemhéjak megdagadnak, belőlük fehéres, maró geny folyik, mely oly veszedelmes, kogy pár nap alatt keresztül marja a szemhártyáit, minek következtében a látás tönkre megy. Ha tehát terhes anyák folyásban szenvednek, okvetlenül vessék alá magukat orvosi kezelésnek, mert különben gyermekük szemevilága veszhet el. A baj megelőzésének egyik módja, ha a bábaasszonyt utasítjuk, hogy a gyermek szemét mindjárt születése után tisztogassa meg. Külföldön a bábáknak kötelességükké van téve, hogy minden újszülött szemét, akár beteg ez, akár nem l°/

0-os pokolkö (lapis) oldattal kifecskendezzék. Ezáltal a fertőző anyag romboló hatása megsemmisül. (Credé-féle eljárás.) Ha pedig minden elővigyázat dacára mégis fellép a baj, helyezzük a beteget sötét szobába és tisztogassuk a fájós szemeket minden negyedórában hideg vizbe mártott puha vászonrongygyal, vagy vattával; borogassuk nedves vászondarabokkal. Ha csak az egyik szem van gyuladásban, a másik fertőzését kell megakadályozni; azért őrizkedjünk attól, hogy a gyógykezeléshez használt tárgygyal vagy szennyes kezünkkel az egészséges szemet érintsük, mert igen könnyen megeshetik a fertőzés. Nemkülönben gondot fordítsunk arra is, hogy a beteg szem váladéka ne juthasson az egészséges szembe. Legjobb az egészséges szemre vattát tenni és ragtapasz-csíkokkal teljesen elkülöníteni. A már használt rongy és vatta darabokat égessük el, kezeinket szappannal jól mossuk meg, nehogy mi is megkapjuk a szemgyulladást, mely a felnőttekre ugyancsak veszedelemmel jár. Mindez csak ideiglenes intézkedés lehet, mert amint a körülmények engedik, azonnal lelkiismeretes orvoshoz kell fordulnunk, ki idejekorán még segíthet a bajon. 2. Hályogok. A népies nyelven hályogoknak nevezett megvastagodott hártyaképzo menyek megakadályozzák a fénynek a szembe való behatolását. A hályoggal szintén orvoshoz kell fordulni, ki aztán megadja a szükséges felvilágosításokat a további teendőkre nézve. A szembetegségek e neme, ha kellő időben az orvos igénybevétele el nem mulasztatik, igen gyakran operálható. 3. A szemcsés köthártyalob (trachoma, egyptomi szembetegség.) Napoleon katonái hurcolták be Európába ezt a ragályos, olykor járványszerüen fellépő veszedelmes szembetegséget; nálunk az ország déli részeiben van nagyobb arányban elterjedve. Egyptomban oly nagymérvű e betegség, hogy csaknem minden ember trachomas és átlag igen sok meg is vakul. E trachomas szembetegek a keleti ember közönyével tűrik, hogy gennyedö szemeiket egészen ellepjék a legyek, melyek ezáltal önkénytelen terjesztőivé lesznek a trachomának. Hazánk egészségügyi törvényei kimerítően intézkednek a trachomas betegek teljes elkülönítéséről. Az iskolás gyermek pl. el van tiltva betegsége idejére az iskolába járástól, mégis kétes értékűvé válik a tövény szigora, ha egyébként a gyermek szabadon érintkezhetik társaival s gondatlan szülői még annyi elövigyázatot sem tanúsítanak, hogy szemfájós gyermeküknek külön mosdó, törülköző és evőeszközöket bocsássanak rendelkezésére. A gyógykezelés természetesen az orvos feladata; kontár kezek, jóllehet a legőszintébb segitöszándékkal vannak is, végzetes hibákat követhetnek el. Bármily csekélynek is mutatkozzék is kezdetben valamely szembaj, ne hanyagoljuk azt el, hanem azonnal forduljunk vele az orvoshoz. A fertőzés ellen mindenütt és mindenkor legjobb óvszer a tisztaság és elkülönítés.