ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-08-04 / 32. szám

VI. évfolyam. Esztergom, 1901. augusztus 4. 32. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 10 kor. Félévre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Aratás után. Esztergom, augusztus 3. Az aratás, az ország néhány felső megyéjét kivéve, be van fejezve. Most már országszerte folyik a cséplés, de amint előbb a kasza pengésébe belevegyült a gazda panasza, ugy még inkább a cséplőgép zakatolását kiséri az ö elégedetlensége. Azt mondják, hogy a gazdákat soha sem lehet kielégíteni. Lehet, hogy van benne valami. Ez évben azonban alapos okuk van a panaszra. A kormánynak hivatalos jelentései eleinte középszerű termést helyeztek kilátásba. Hónapról-hónapra azonban mindig szomorúbban szólt a nóta, mig végre megtartván a próbacsépléseket is, egyszerre kénytelenek voltak beismerni, hogy bizony Magyarországnak ez évben igen gyönge termése van. Az pedig nagy szó minálunk. Mert akármit is tartson valaki az agráriusok és merkantilisták közt folyó versengésről, annyi bizonyos, hogy javarészben földmivelö-állam vagyunk és a jólétnek hőmérője nálunk a jó termés. Ha nálunk a gazdának nincs eladni valója, nincs pénze, ha ennek nincs pénze, a nemzet zömének sincs, mert a gazda a tengely, mely körül jólétünk forog. Ezt különösen mi, vidékiek, érezzük. Minden vidéki központ a gazda, s különösen a kis gazda termésére számit. A vidéki gazdaközönség nélkül semmit sem ér a központ piaca, tú;esek a hetivásárai. Ez a börze, a melyen a gazda és az iparos lebonyolítják iz ö szerény üzleteiket. Ha a gazda nem AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Lement a nap . . . Lement a nap réges-régen . . . Csillagtábor jár az égen. Egyik lehull, másik támad, Mint az öröm, mint a bánat. Mit csinálsz most édes anyám? Imádkozol? gondolsz-e rám? Vagy tán alszol, álmodsz velem: Kebeleden pihen fejem. Elpanaszlod bajaidat, Megcsókolod homlokomat, Én meg a te munkás kezed S ugy hallgatom, mit ver szived. Édes szived azt dobogja : Jó anyának sok a gondja; Sok a gondja, nagyon szeret, Akkor is sir, mikor nevet. Ej! ha mostan szárnyam volna, Elrepülnék hozzád nyomba; Beszélgetnénk egész éjjel Szeretettel, jó reménynyel. Laptulajdonos és kiadó : Dr. PROHÁSZKA OT TOKÁK. hoz, vagy ha hozott is, de terményeinek nincs ára, akkor hiába rakja ki a kisiparos az ö áruit, nem akad vevője. Ha pedig ezek nem .képesek áruikat értékesíteni, állhat a kereskedő is akár egész nap a boltjában, nincs a ki bemenjen és vásároljon. Igy függ egyik a másiktól mint a láncszemek, de voltaképen mégis csak a gazda a legutolsó és összetartó kapocs, amelynek ha nincs ereje, a többi is szétesett, mint az oldott kéve. A rossz termésnél azonban még nagyobb csapás a termények alacsony ára. Azt kellene gondolni, hogy Magyarország magtárai tele vannak a legacélosabb búzával és az uj termés oly nagy, hogy azt már nem is képesek elfogadni; oly alacsonyak a gabona árai. Pedig tudjuk, hogy sem az egyik, sem a másik nem áll. A féktelen börze-spekuláció, a papiros búzával űzött visszaélések reá sem hederitenek a rossz termésre, ugy csinálják a kötéseket, és lenyomják az árakat, amint érdekeik megkívánják. Az érdek pedig — mennél nagyobb nyereség. Egy mákszemnyivel sem járultak a gazda termésének eredményéhez, nem volt részök egész esztendei aggodalmaiban, nem a terhekben, az aratás azonban voltaképen az övék. A valódi hasznot ök vágják zsebre, mert mig a gazda minden terhet kifizet, semmije sem marad. A hitelezők mind ilyenkor rohanják meg. Legelső sorban maga az állam. A pénzügyminiszter már is utasította közegeit, hogy Lecsókolnám könnyeidet, Te meg, édes, az enyimet. Es igy egy pár pillanatra Boldog lenne fiu s anya. Simon M. Péter. A vakság lényege, okai és elhárításának módjai*) Az ember öt érzéke közül legfontosabb a látás szervének, vagyis a szemnek rendeltetése. — Hogy mily előnyei vannak az épérzékü embernek, a látásától megfosztott egyénhez képest, nem szorul bővebb magyarázatra; valamint az sem, hogy éppen a szem az, melynek segélyével a természet rejtélyeibe leginkább behatolhatunk és mely által a legtöbb lelki gyönyörűség élvezetéhez jutunk. De hogy a vak, ha az önkéntes tevékenységre kezdettől fogva ösztönözve lett és szakszerű nevelés-oktatásban részesült, mily bámulatos sikereket képes elérni és nevelés-oktatás által mennyire pótolhatjuk fogyatkozásait, azt még kevesen tudják; épen azért a nevelés ezen módjaival kívánjuk megismertetni az érdeklődőket. Ha a szem a látási benyomások iránt teljesen fogékonytalanná válik, beáll a vakság. A vakság tehát oly fogyatkozás, mely a látóképesség teljes hiányában áll. *) Mutatvány Heródek Károly, a vakok budapesti intézetének igazgatója által közrebocsátott »Közerdekü tudnivalók a vakokrol« cimü igen hasznos művéből. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Papnövelde, hová az előfizetések, kéziratok és hirdetések küldendők. Hirdetési árak: Egy háromhasábos petitsor ára 16 fillér. Többszöri közlésnél árkedvezmény. erélyesen, de egyúttal tapintatosan is lássanak hozzá az adók behajtásához. Es miután az államnak az adóra szüksége van, bizonyos, hogy az illető közegek külön figyelmeztetés nélkül is, hozzá fognak látni a behajtáshoz. A gazdának épen ilyenkor legkevesebb a pénze, de van gabonája. Nehogy tehát nyakára hozza a végrehajtót, oly áron kénytelen tűladni a gabonán, aminőt neki kínálnak. A gabonával spekuláló érdekszövetkezet gondoskodik róla, hogy az ár a lehető legalacsonyabb legyen s igy az eladásra kényszeritett gazda, rosz termését, rosz áron kénytelen eladni. Még mindig meg lehetne azonban békülni a helyzettel, ha viszont az ipar és kereskedelem cikkeinek árai is idomulnának a földmüvelés által produkált cikkek áraihoz. Ez azonban éppen nem áll. Már maga a lisztnek ára semmi arányban sincsen a buza árával. A buza olcsó, a liszt drága. A gyapjú árát majdnem egy harmaddal lenyomták a tavalihoz képest: a posztónak ára azonban felszökött. A legszebb hizlalt marhának ára évről-évre csökken, de a hus ára alább nem száll, sőt még inkább emelkedik. Igy van ez az egész vonalon. A termelő gazda olcsón ad el és drágán vásárol. Jövedelmei, különösen a folyton szaporodó pótadó miatt évről-évre fogynak, terhei pedig szaporodnak. Végső ideje tehát, hogy ez állapotok megszüntetésére valami történjék. Németország óriási vámokkal iparkodik a nagy terhek alatt roskadozó gazdaközönségét lábra A vakok számot tevő százalékának van ugyan némi látóképessége, — ha annak nevezhető ama csekély fényérzék, melylyel a nappalt az éjtől, a lámpafényt a sötétségtől meg tudják különböztetni s a nagyobb tárgyakat mintegy árnyék gyanánt észrevenni, — tulaj donképen azonban vaknak kell tekintenünk minden olyan egyént, ki kezünk kiterjesztett ujjait 1 méter távolságból nem képes megolvasni. Ha a vakság elterjedését vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy e csapás is a szegényebb néposztályt sújtja. A tudatlansággal párosult szegénység, kellő útmutatás és szakorvosok hiánya különösen a vidéken, a hiányos táplálkozás, az életmódban való mértéktelenkedés, az egészségtelen lakás, a magyar népnek a betegséggel szemben tanúsított érthetetlen közönye (melynél fogva betegeit csak akkor próbálja gyógykezelni, ha a baj nehezen, vagy már egyáltalán nem orvosolható, akkor is előbb kuruzslókhoz, javasasszonyokhoz fordul); ezek az okai a vakság elterjedésének, mely elkerülhető, megelőzhető lett volna, ha az ahhoz értő orvos tanácsa és segélye igénybe vétetett volna. LelkÜsmeretbeli kötelessége tehát mindenkinek, első sorban pedig a nép vezetőinek, a papoknak és tanítóknak, hogy felvilágosítsák a népet, megismertessék vele a bajok elhárításának lehetőségét és módját; ha pedig a baj megtörtént, jelöljék meg ama módozatokat, melyek által a vakból is munkás tagja lehet a társadalomnak. A vakságot előidéző okokat két főcsoportba osztjuk. — Lehet a vakság az egyénnél vele-