ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-07-14 / 29. szám

Értesítők. Az értesítők olyanok, mint a virágok ; hosszú fáradság, munka, emésztő ügyekvés bennük leheli ki illatát; az értesítők lapjairól veszünk tudomást arról a hosszú napszámról s eredményről, melybe egy évnek fáradalmait fektették be. I. A szatmári irgalmas nővérek vezetése alatt álló esziergom-vizivárosi nönevelő intézetnek ez idei értesítője a tiszta ideálizmusnak jegye alatt áll s a bevezető értekezés az erkölcsi világnak leglá­gyabb szinei, a leány-lélek legédesebb érzelmeit tárja elénk, mikor a Mária-társulatot s e társu­latnak az intézetben való megalkotását ismer­teti. »Mária-Társulat« cimmel öt költeményt kö­zöl prózában, melyek ugyancsak bizonyítják, hogy »eszméknek, s a gondolatoknak is van szinük. Az arc színe a belsőt tükrözi vissza. A Mária­társulat szinét a liliomtól és a rózsától kölcsö­nözte, mert kebelében tisztaság és szeretet la­kik«, s igy megy az tovább. E társulatban akar­ják kifejleszteni a női lélek benső világát, hogy ne érezze szűknek hivatását, s ne akarjon kisza­badulni abból a hálóból, melyet reá borit neme, az illem, a kötelesség; e társulatbanki akarják emelni a lelket a felületességből; finom érzést, lágy kedélyt s gyöngédséget nevelni benne. Akarják erőssé is nevelni, hogy a nagy példa­kép behatása alatt lemosódjék róla a könnyező érzelgősség, az örökké rajongó, hullámzó maga­viselet, a nőiességnek csúfolt gyengeség. Méltán foglalja el az értesítőben a »Mária ­tarsulat« ismertetése dr. Trikál József tollából az első helyet, mert ez irányzat ad értéket a zárda falai közt divó nevelésnek, mely a Mária­társulat megalakulásával külre is nyomatékos elégtételt adott magáról. II. ErtesUö a pannonhalmi szent Benedek-rend esztergomi kath. fögymnáziumáról. Közzéteszi Hollósi Rupert. Bevezetéskép az új fögymnáziumot is­merteti, melynek alapkövét 1899. szept. 17-én tették le, s 1900. szept. 8-án avatták föl az akkor teljesen elkészült s berendezett épületet. Azután következik Kovács Vidornak rendkívül érdekes értekezése a Fertő tavának ingadozásá­ról, melyet bárki nagy élvezettel olvashat. Az Értesítő folytatólag a fögymnázium ez idei tör­ténetének adatait tartalmazza. III. A nyitrai r. k. internátussal összekötött felsőbb leányiskola értesítőjében Dudek János dr., igazgató értekezik Vörösmarty »A mennyegzö­höz« c. költeményéről. Nem egy széptani tagla­lással, hanem komoly szépirodalmi, filozofáló értekezéssel állunk itt szemben, mely Vörösmarty költészetét méltányolja s a művészi Ízlést s a költészet törvényeinek tiszteletét akarja kiemelni fiatalabb költőinknek pongyolaságával szemben, mely kivált a Petöfies kiadók lármája folytán foglalt tért. Kimutatja, hogy Vörösmarty maga­san áll korunk költői s azok költészete fölött, hogy Vörösmartynak vannak eszméi s van szi­lárd meggyőződése. Ez irányzat fölkarolása által Dudek valóban nagy, szellemi érdeket szolgál, mely a költészeti betyárságnak megzabolázását sürgeti. HIREK. * Tisztelettel kérjük m. t. előfizetőin­ket, hogy előfizetésüket megujitani ke­gyeskedjenek. Kiváltkép figyelmeztetjük erre legdrágább előfizetőinket kik t. i. még a mult évre tartoznak. Hogy miért legdrágábbak ők nekünk, azt nem a sziv érzelme, hanem a kamatszámítás áíulja el. * Személyi hirek. Dr. Walter Gyula prae­latus kanonok, irodaigazgató és dr. Prohászka Ottokár néhány hétre Esztergomból elutaztak. * Főegyházmegyei hirek. Benes Márton ujmisés Nyitraujlakra, Bussay Theodor ujmisés Barsthaszárra, Janik Rezső ujmisés Prassitzra, dr. Laczó Győző ujmisés Budapestre a Mátyás­templomhoz, Némethy Ernő ujmisés Bajnára, Se­nigla József ujmisés Komjáthra, Skrzpiecz József ujmisés Korossra, Takács György ujmisés Alsó­Ipolynyékre, Spalik János ujmisés Nemcsényre, Vörös József ujmisés Perbetére, Zsák Mihály uj­misés Alsó-Korompára küldettek kápláni minő­ségben. — Áthelyeztettek a következők: Horák Ede Alsó-Korompáról Barsfüssre mint subsidia­rius; Ozoray István Alsó-Ipolynyékröl Kéméndre; Polcsák András administrator P. Kürthröl segéd­lelkésznek Szent-Mihályfára; Szeleczky Kamill Bajnáról Nagykérre; Pápai Gyula ékeli adminis­trator ugyanerre a plébániára praesentáltatott; Maszárik Viktor komjáthi káplán Boldogfalvára plébánosnak; Szabó János boldogfalva! admi­nistrator Egyházfára káplánnak ; Szép Lajos Csal­lóköz-Kürthre administratornak; Méhes Károly önkényt resignálván, Kilitire administratornak; Székessy János Zsélyre, Wildner Benignus Kós­pallagra és Puhán Ferenc Modertárnára küldet­tek administratoroknak. — A nagyszombati vi­kariatus területén a következő változások tör­téntek: Csiszár Rezső meröcei plébános nyuga­lomba vonult és egyelőre a plébánia vezetésével megbízatott. Gagyi György kéméndi káplán az erdélyi egyházmegye kötelékébe ment át. Poór Sándor perbetei káplán nevelői minőségben Szé­chenyi Emil gróf családjához távozott. * Személyi változások. A helybeli bencés gymnázium tanári karában a következő személyi változások történtek : Serédi Dénes tanár Pápára, mig Agatsiv Gyula Sopronból, Vidóczy Asztrik uj­misés Pannonhalmáról Esztergomba helyeztettek. * Távozás a főegyházmegyéből. Gagyi György kéméndi káplán, az erdélyi egyházme­gyébe lépett át. A buzgó ifjú papot szűkebb hazájába jókivánataink kisérik. * Pályázat a reáliskolai tanárságra. A reáliskolánál hirdetett magyar és német nyelvi rendes tanári állásra a következők pályáznak: Krebsz Ernő rozsnyói gimnáziumi tanár (okleveles), Wieber Jakab szabadkai főgimnáziumi tanár (okle­veles) és Hartmann János, aki az egyetemet ab­szolválta s jelenleg egy éves önkéntes. Ezenkívül hárman jelentették be, hogy az utolsó napon be­adják pályázatukat. * A központi járás főszolgaoírósága. A sokat húzódott Reviczky-ügy végkép eldőlt. A közigazgatási bizottság határozatát a miniszter bölcsen helybenhagyta. Ezzel lekerül a napirend­ről a kényes kérdés s felmerül egy más, aktuá­lis : a megüresedett állás betöltésének kérdése. Sajnos, megyei életünk az utolsó időben nagy reperációra várt, mit helylyel-közzel és alkalmas szigorral már eszközöltek is, de hogy a központi járás mizériáit teljesen és gyökerestől ki lehessen irtani, ahhoz bizalom kell, több bizalom, mint a mit a vadhajtásokat nyesegető orvosnak, a hiva­tal vezetőjének a megye közönsége ad. Függő helyzetben nem lehet várni senkitől nagy dolgo­kat, de ez is hatalmas rekord a mit elért a helyet­tes föbiró. Személyesen alig ismerjük, s csak mint buzgó hivatalnokot látjuk, ki vasakarattal, nagy szorgalommal munkál, de mintha még nem vitte volna egész erejét a munkába. Van tarta­lékja is, amit azt hiszszük véglegesítése szólítana cselekvésbe. A korteskedés már megindult, s első jelöltnek Takács József tb. főbírót jelölik. Ez csak olyan tb. jelölés, mert jó öreg Takács bátyánkat, még talán nem akarja komolyan a megye közönsége ezen terhes állással a sirba kergetni. A másik a helyettes: Kakass László. A kinos felfüggesztés óta ül a hivatalban, szorgal­ma és rátermettsége dicséretre nem szorul. Ugy a hogy rendbe hozta a járást, régi sebeket gyó­gyított be, talán olyanokat is, a miről a megye közönsége nem is tudott. Ez tehát komoly jelölt. Az egyedüli, kinek jogos ambíciói is lehetnek az állásra; mert már is fáradságos és nem eredmény­telen programmot mutatott be eddigi működé­sével. És még egy jelölés van a mit a jelölt olyan komolyan sem vesz talán, mint mi, mert az egész provokálása volna a közvéleménynek. Thuránszky Lajost, visszatérő betegségéből mos­tanában felgyógyult tb. főjegyzőt jelölték ifjabb barátai. Nem hiszünk e dolog komolyságában s azt hisszük, ez csak hangulat keresés lehet. * A budapesti kereskedő segédek társu­lata fővárosi ízléssel csinos meghívást bocsátott ki, melyben az esztergomi kollegák részvételével ma tartandó kirándulását jelzi a Kovácspatakhoz. A mozgalom élén a budapestiek részéről egy százas bizottság működik, mig városunk keres­kedő ifjúsága minden lehetőt meg tesz a vendé­gek fogadására. Bózsa Vitái az egyesület elnöke gondos előrelátással intelligens embereket kért fel a pestiek kalauzolására, többek közt két lapszer­kesztőt és egy bencés tanárt, kik másokkal a vendégek kalauzolását el is vállalták, a mennyi­ben az esztergomi kereskedő segédek délelőtt alig hogy fogadhatják vendégeiket délelőtti elfog­laltságuk miatt. A nap programmja a következő : Indulás Budapestről (Nyugati pályaudvar) reggel 6 óra 15 perc. Érkezés Kovácspatakra 8 óra 7 perc reggel. Indulás Kovácspatakról csavargö­zőssel 8 óra 35 perckor (átkelés a Dunán.) Érke­zés Esztergomba 9 órakor. Esztergom. A föisteni tisztelet meghallgatása a Bazilikában. A Bazilika, valamint a kripta, a kupola és a Szt.-István kápolna, kincstár, könyvtár, múzeum és egyéb esztergomi nevezetességek megtekintése az Esz­tergomi kereskedő-ifjak önképző Egyesületének kalauzolásával. Ebéd a »Fürdö szalloda« kert­helyiségében délben 1 órakor. Átrándulás d. u. 3 órakor csavargözössel Kovácspatakra. Kovács­patak. Tánc kezdete d. u. 5 órakor. Indulás Budapestre este 9 órakor. Bővebben ezekről a jövő számban. Belépti dij nincs. * Közigazgatási Ülés. A megye közigaz­gatási bizottsága havi gyűlését f. hó 9-én tartotta Horváth Béla főispán elnöklete alatt. A közgyű­lésen az alispán is a már szokásos, rendes havi jelentésén kivül, több nevezetes dolog nyert elin­tézést, s többek közt egy fegyelmi elővizsgálat lett elrendelve. Mattyasóvszky Vilmos árva-ügyész óriási munkahalmazában egy az ügyet hátráltató tévedésen alapuló mulasztást észleltek, s a főis­pán méltánylandó rend és igazságszeretete, a közigazgatási bizottság jogait érvényesítendő, be­ható vizsgálat tárgyává tette az ügyet, mely mint értesülünk, koránt sem bir a közel múltban lezaj­lott megyei skandalumok jellegével, s csak leg­följebb az előlegezett rosszakaratnak vetett meleg ágyat, mely mindenkinek annyi ellenséget akar szerezni, mint ö neki van. A dolog tisztázása után ez ügyet mi nekünk is lesz alkalmunk re­gisztrálni. * Lelkigyakorlatok az esztergomi szemi­náriumban. Pénteken fejeződtek be a papság számára tartott lelkigyakorlatok, melyeken negy­venketten vettek részt. Ezt a három szent nap­számot közös ügyekezettel s nagy odaadással végezték az egybegyűltek s hálával Isten iránt, s a szeminárium kormányzósága iránt, mely a lélekmegujulásnak e kitűnő alkalmat szolgáltatta, tértek ismét haza a szélrózsa minden irányában. * Halálozás. E héten temették el városunk egy jó öreg polgárát, Einczinger Györgyöt. A jó öreg Gyuri bácsi bizony meghalt. Nem érte a halál váratlanul, készült rá sokáig, nehezen, mintha várta volna, hogy a család szemefénye, az a fekete szemű Lujzika előbb férjhez menjen, hogy bekössék a fejét ennek a gyermeknek, mert a másik kettő fiú, azoknak erös a karjuk, azok majd csak megkeresik a kenyerüket. Megtörtént az esküvő csendben, komoly hangulattal, és a nagy beteg rájuk adta áldását. És még három napig gyönyörködött a fiatalok boldogságában, aztán pihenni tért 70 évi élet fáradalmait meg­pihenni, a puszta, rideg sirban. Nyugodjék a jó öreg csendesen, özvegye és gyermekei virágot ültetnek számára, a szeretet és kegyelet virágait, mely nem hervad el soha . . . * Kiránduló tanárok. A budai paedago­giumban a kultuszminiszter által elrendelt szün­idei philosophiai tanfolyamnak tanítóképzői tanár hallgatói közül 14-en ma egy hete városunkba kirándultak Nagy László címzetes igazgató veze­tésével. A 9 órai vonattal érkeztek a helyi állo­máshoz, hol a helybeli tanítóképző nevében Keményfy Kálmán Dániel tanár fogadta s kalau­zolásával vonultak a bazilikába. Itt Guzsvenitz Vilmos igazgató, Klinda Károly, Vágvölgyi Béla és Bertalan Vince tanárok csatlakoztak az ide­genből jött tanárokhoz. A sz. beszéd meghall­gatása után megnézték a Bazilikát, majd Masz­laghy Ferenc praelatus-kanonok, dacára hogy imént pontifikált, fáradságát leküzdve, megnyi­totta a kincstárt és szakszerű, lelkes magyará­zattal kisért előadásával élvezetes órákat szer­zett a hallgatóknak. A kincstár megtekintése után dr. Walter Gyula praelatus-kanonok s iroda­igazgató udvarias figyelemmel engedte meg a palota nevezetes gyűjteményeinek megtekintését. Mire a társaság elragadva a látottaktól, elhagyta a palotát, elmúlt a dél, s ebédre a »Fürdö«-be

Next

/
Oldalképek
Tartalom