ESZTERGOM II. évfolyam 1897
1897-09-19 / 38. szám
ügyének megbeszélése végett f. hó 12-re hívott egybe. 0 nagysága mindenekelőtt emlékezetükbe hozza a megjelenteknek, hogy az 1896. évben kiadott Évkönyvben már körvonalozta a monographia tervezetét, majd ismételvén a főbb pontokat, utal egyrészt a leküzdendő nehézségekre, de másrészt hangsúlyozza a kitartó munkásságnak az akadályokat legyőző erejét s ezzel járó szellemi élvezetet. Föltüntetvén a monográfia szükségességét és hasznosságát, fölteszi a kérdést: helyeslik-e a jelenlevők a már régebben fölvetett eszmét, akarnak-e részt venni a munkában, ki és milyen irányban szándékozik közreműködni ? Kruplanicz Kálmán és dr. Földváry István örömmel üdvözlik és pártolják a tervbe vett monographia ügyét, azonban hivatkozva ezen a téren való tájékozatlanságukra és gyakorlatlanságukra, nem mernek határozott Ígéretet tenni; bizonyos fejezetek megjelölését óhajtják, a melyekben egyesek tevékenységet fejthetnének ki. Rózsa Vitái azt tartja, hogy maguknak a tagoknak kell meghatározniuk működésük irányát. A monographia felölelvén a természetrajzi, földrajzi, történeti, közigazgatási, közgazdasági, kereskedelmi, ipari, egészség-, oktatás-, vallásügyi stb. viszonyok leírását: a feldolgozandó anyag oly nagy kiterjedésű, hogy mindenki találhat tanulmányainak és hajlamainak megfelelő teret, annyival inkább, mert nemcsak kutatáson alapuló eredeti, önálló értekezésekkel, hanem nagyobb művek kivonatozásával, adatgyűjtéssel is hasznos szolgálatot lehet tenni az ügynek. Kéri, hogy a kishitüséget félretéve, lássunk azonnal komoly munkához. Elnök ur ezután nyilatkozatra hiván fői a tagokat, a monographiában való közreműködésüket megígérték ő nagyságán kivül : dr. Feichtinger Sándor (Esztergom növényvilága), Magos Sándor (Esztergomra vonatkozó kútfők, monographiák), Maiina Lajos (a város közigazgatási viszonyai), dr. Mátray Ferenc (egészségügy), Reusz József (pénzintézetek), Rózsa Vitái (Esztergom és vidéke az Őskorban, különösen a rómaiak idejében), Vojnits Döme (oktatásügy). Az értekezlet végül Magos Sándor, Némethy Lajos, Perger Lajos, Pór Antal, Rózsa Vitái és Venczell Antal urakból álló előkészítő bizottságot választott azzal a megbízással, hogy ez a tervezett monographia tartalmát lehetőleg állítsa össze s — a feldolgozandó részlet kiszemelése végett — az érdeklődők, a még jelentkező munkatársak tudomására hozza. * Tanitói pályázat A városnál rendszeresített egy uj osztálytanítói állásra vasárnap járt le a pályázat. Pályáztak hatan és pedig: Hollósy Károly városi, Mayer Béla muzslai, Janovits József nyiri, Szöllósy Géza gutái, Szoleczki János lelédi s végre Zerna Mihály csolnoki kántortanítók. A legtöbb reménye Hollósynak van, bár az összes pályázók kifogástalanul vannak minősítve. * A kath. tanitóalap gyűlése. Felkérettünk a kath. tanitók segélyalapjáról tájékoztató jegyzőkönyv közlésére. A jegyzőkönyvből adjuk a következő főmegyénket illető részletet: A magyarországi latin és görög szertartású r. kath. tanitók segélyalapjának központi bizottsága közelebb közgyűlést tartott Budapesten. A közgyűlésen dr. Roszival István apát-kanonok bizottsági elnök bemutatta a mult év számadásait a következőkben : a) Évközbeni segélyezésre az elnöknél maradt 622 frt 26 kr. Nyomtatványok és postára kiadatott. 437 frt 49 kr. Maradt 184 frt 77 kr. b) Ösztöndijakra megszavaztatott 1750 frt. Kifizettetett: 1525 frt, maradt 225 frt. c) Segély és gyámolitásra folyósittatott 2240 frt. Kifizettetett 2220 frt. Maradt 20 frt. Ekképen jelenleg rendelkezésre áll összesen 429 frt 77 kr. Egy felmerült eset alkalmából kimondották, hogy jövőre az ösztöndíj csak az esetben fizethető ki, ha az ösztöndíjas kifogástalan magaviselet mellett legalább általános jó osztályzatú bizonyítványt mutat fel. Az alap számadása a következő: a) A segély-alap vagyona kitesz 77261 frt 91 kr. b) Az árvaházé pedig 14307 frt 62 kr. Ugyanezen kimutatás alapján beterjeszti az 1897. évi felosztási tervezetet, mely szerint felosztandó: 4312 frt 23 kr. és pedig: 1. Ösztöndijakra (a fenti összeg 4 / 10 része.) 1724 frt 89 kr. 2. Segély- és gyámpénzekre ( 8 / 10 rész, gyámolitás 2 / 10 rész) 2156 frt 12 kr. 3. Az országos árvaház alapja gyarapítására ('/^ rész.) 431 frt 22 kr. Összesen 4312 frt 23 kr. A bizottság segélyekre 1900 frtot, ösztöndijakra 1700 frtot szavazott meg. A slőjdtanfolyam látogatására 2 tanitó részére 100—100 frtot adtak. Ösztöndijakra 1700 frtot utaltak ki. Az Esztergom egyházmegyéből Koltay Irma II. éves kép. nyert ösztön dij at. Az ösztöndíjakat csak akkor szolgáltatják ki, ha az illetők katholikus tanintézetet látogatnak. 95 folyamodó egyenkint 20—20 frt segélyben részesült; segélyt nyertek az esztergomi föegyhm.: Budinszky István halászi, özv. Gyürky Jánosné csábi, Jábornik Károly nagy-tapolcsányi, Marosífy Ferenc gy őr-révfalusi, özv. Pottokár Ferencné nyerges-ujfalusi, Stibló János kemencéi. Besztercebánya egyhm.: Ocskay János lezsjáhói, Holicska János bábaszéki, Tomanek József barsberzencei, Szmetana Szaniszló kopornai, özv. Csernyánszky Ádámné, volt dobrováraljai tanitók illetve özvegyeik. Osztatlan tetszéssel fogadták dr. Walter Gyula indítványát az alapszabályok módosítására, továbbá, hogy az árvaházi alap gyarapítása céljából orsz. sorsjáték rendeztessék. * Perényi Margit első szereplése. Örömmel értesülünk, hogy városunk szülötte: Perényi Margit, Paulinák és Lucca Paulinának tehetséges növendéke a budai színkörben a „Suhanc" ban f. hó 11-én lépett fel először nyilvánosan s ez alkalommal »Elizt* adta bájos közvetlenséggel. A színpadi kísérlet minden tekintetben jól sikerült, s a kisasszony megérdemelte azt az ovációt, amelyben őt a közönség az egész előadáson végig részeltette. Amint értesülünk, az új színésznőt a kolozsvári nemzeti színházhoz szerződtették. Gratulálunk ! * Vármegyei közgyűlés. A vármegye f. hó 29-én tartja rendes őszi közgyűlését. * A városi pénzügyi bizottság csütörtöki ülésében a fogyasztási adóhivatal kis bizottságának kibővítését elhatározták, egyúttal az állam részére kijelelendő szőlőtelep kérdését tárgyalták. Ez utóbbira nézve nagy nehézségbe ütközik a területek megvétele, mert az érdekeltek földjeiket óriási áron tartják. * Lourdesi zarándoklat. A szeptember 26-án Lourdesba induló zarándoklatra szép számmal jelentkeztek, úgy, hogy annak sikere biztosítva van ; de kívánatos volna, hogy oly sokan vegyenek részt, hogy az indulás külön vonattal történjék. Jelentkezni még mindig lehet dr. Robitsek Ferenc nagymarosi plébánosnál. A zarándoklatban résztvevő papok vigyenek magukkal karinget és stólát. * Áthelyezés. A süttőieknek nagy az örömük. A kereskedelemügyi m. kir. minister gróf Stadniczky László dunaszabályozási felügyelőt a budapest—-ercsii dunaszakaszhoz helyezte át. A sokat hányatott nemes gróf maga is örül az áthelyezésnek, mert a süttőiek az olvasóink előtt is ismeretes és az esztergomi kir. járásbíróság előtt most három éve lefolyt büntető feljelentése óta szemenszedett boszantásokkal traktálják őt. A gróf jeles vadászeb tenyésztő és idomító is. A süttőiek közül egy-két ellensége kutyáin boszulta meg magát. Egy ezerforintos angol pointer vizsláját megmérgezték, a másiknak, amely szintén értékes állat volt, a farkát vágták le. A grófot az orosz mindenható igazságszolgáltatás (?) ma is folyton üldözi. A folyó év februárjában Bécsben járt. Ez alkalommal egy régi lengyel barátjával találkozott, aki igen megörült a viszontlátás fölött. A jó barát — aki különben orosz követségi attache, másnapra magához invitálta a grófot egy kis lunch-re. A gróf a legnagyobb örömmel igyekezett másnap a meghívásnak eleget tenni és régi barátját keblére ölelni. Nagy volt azonban ijedelme, amikor a követségi épületben régi barátja hideg kimértséggel fogadta és a minden oroszok hatalmas uralkodója nevében letartóztatta. A gróf protestált a szives fogadtatás ellen s magyar állampolgári jogaira hivatkozott. A követségen nemsokára megjelent ez ügy miatt Goluchovszky külügyminiszter, de az sem tudott rajta segíteni. Az általános zűrzavarban délután négy órakor végre a török követ is megjelent, a ki a grófot, mint volt török kapitányt, a ki a török kincstártól nyugdijat élvez, kiszabadította. Ha ez az utolsó segítség csak másnap érkezik, a gróf el van veszve, mert azon éjjel már Oroszország felé utaztatták volna. A gróf t. i. lengyel politikai menekült, aki az orosz uralkodó Romanow-ház ellen esküdött. Ez a bűne. * A közigazgatási bizottság ülése. A vármegye közig, bizottsága f. hó 15-én ülést tartott. Az ülés legfőbb mozzanatát a régi tanfelügyelő, Bartal Rezső búcsúzó levelének felolvasása és utódjának Vargyas Endrének székfoglalása képezte. Az uj tanfelügyelő beszédében megemlítette, hogy ő e vármegyét annak idején már szolgálta, az igaz, hogy itt csak névleg szerepelt, mivel az ő működési köre csak Győr- és Komárommegyékre terjedt ki. mégis ezen visszaemlékezés hatása alatt, abban már bizonyos megnyugvást talál, hogy 6 itt nem idegen s kéri a főispánt s a bizottságot, hogy őt működésében támogatni szíveskedjenek. Megemlíti továbbá, hogy a miniszter, midőn őt ide helyezte át, azt mondta neki: „Kellemes megyébe f rendezett viszonyok közé kerül, olyan helyre, ahol a közigazgatás mintaszerű." Azt is mondotta a miniszter, hogy a tanfelügyelői kerület kicsiny, sok dolgot nem ad s a hely, hova most kinevezte őt, részére valóságos félnyugalom. Az uj tanfelügyelő kifejezte abbeli reményét, hogy ő itt fog találni elég tenni valót. Itt a kisdedóvás ügye, a tanitói fizetések rendezése, a tankötelesek iskolába járásának ellenőrzése stb. ; — ez neki mind munkát fog adni; Ő igyekezni fog azon, hogy mindazokat keresztül vigye. (Éljenzés). Az ülésben felolvasták a miniszterelnök leiratát, amelyben a közigazgatási ágakról tett jelentést tudomásul vette. A kereskedelemügyi miniszter leirata következett erre, aki megígérte, hogy a dorog-nagykálnai törvhatósági útnak a Dunaparttól Dorogig terjedő szakaszát 1899. évtől fogva állami kezelésbe veszi s egyúttal intézkedni fog, hogy a párkány-nánai vasúti állomásnál tapasztalt rendetlenségek megszüntessenek. — Am. kir. vallás-közalapitványi ügyigazgatóság, a pilismaróthi uradalomhoz tartozó dunapart jogának megvédelmezése végett felebbezést nyújtott be az ellen, hogy az alispán az »István* téglagyárnak Basaharcon kikötő építését engedélyezte. A bizottság e közbevetett fellebbezés tekintetbe vételével az alispán által kiadott engedélyokiratba pótlólag felvenni határozta, hogy a kikötő építése csak akkor engedtetik meg, ha ezzel a tulajdonos jogai nem sértetnek, mi végből a téglagyár évenkint bizonyos összeget lesz kénytelen jogelismerés cimén a partbirtokos részére fizetni. —• A városi közkórház 1897/98 évre készült költségvetését tudomásul vették. — A városi tanitó választás hoz az iskolaszékbe Vimmer Imre biz. tag küldetett ki. — Vajda h. főmérnök javaslatára elhatározta a bizottság, hogy az árviz által megrongált dunamocsi uttestet 1344 frt. költséggel kijavíttatják. * Közgyűlés. Az esztergom-szentgyörgymezei volt úrbéres közbirtokosság folyó hó 19-én d. u. 3 órakor közgyűlést tart; ez alkalommal a fölött fognak határozni az érdekelt gazdák, hogy kis terjedelmű legelőjüket, amelynek egyrésze már szőlővel van beültetve, felosszák-e vagy nem. A gazdáknak nagyrésze a felosztás mellett foglal állást. * A tűzoltó egyesület köréből. Roth Ferenc, a tűzoltó egyesület szertárnoka, vonatkozással lapunk mult számában hozott közgyűlési tudósításunkra, hozzánk intézett levelében tudatja, hogy az ellene intézett igazságtalan vádak miatt fegyelmi vizsgálatot kért maga ellen. * Uj világitó anyag. Egy bécsi cég megbízottja járt szerdán a városházán s ajánlatot tett a víz-gáz által eszközlendö világítás berendezésére. Az ajánlat szerint az 50 gyertyafényerejü lámpával való világítás óránként 0.75 krba kerülne. * Nem boldog a magyar, akartuk mondani a párkányiak sem. Azok t. i. eddig nem ismerték a pótadót. A jövő évi költségvetés tárgyalásánál kitűnt, hogy a mindennemű költségekre és beruházásokra ott 5°/ 0-o s pótadót kell majd kivetni. Hol vagyunk mi ettől ? * Megjöttek a katonák. A tatai hadgyakorlatokra bevonult háziezredünk csütörtökön érkezett vissza városunkba. Az egész ezred a legjobb conditióban van. * A kaszárnyák átadása végett hétfőn volt bizottsági szemle, mely azonban a Tatára vonult ezred távolléte miatt egyelőre nem volt megtartható, mivel több helyiséget elzártak. * Éjjeli tüz. Kedden éjjel fél tizenkét óra tájban a szenttamási hegy tetején Szenczi Jánosnak zsúppal fedett házában tűz támadt. A mentés és oltás munkáját nagyban megnehezítette az, hogy a hegy hozzáférhetetlen volt, igy az egész épület a tűzvész áldozatául esett. A házbelieket az égő házból felriasztva kellett kimenteni. * Az acetylengáz veszélyessége. Dr. Ohler László, segédtanár az orvosi egyetem közegészségtani osztályán, dr. Genersich Vilmos egyetemi tanárral együtt megejtett vizsgálataik alapján az acetylengáz mérges hatásáról tartott felolvasást az orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésén aug. 25-én Trencsénben s konstatálta, hogy az acetylengáz illő részei méreghatásuak és az egészségre ártalmasak, sőt veszélyesek lehetnek, véletlenség vagy tudatlanságból bekövetkezhető mulasztásoknál. Ezen tudományos állítást mintegy természetesen megerősítette azon acetylengáz-robbanás, mely néhány napra a felolvasás után, aug. 31-én
