ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-09-19 / 38. szám

Békés-Gyulán, a Korona-szállodában történt, ujabban pedig Zimonyban a Royal-szállodában történt egy nagyobb acetylengáz-robbanás, mely alkalommal két egyén súlyosan megsebesült. * Az őszi trágyázás. Négyféle tápanyagra van a termő talajnak szüksége u. m. higany, phoszphorsav, káli és mész, ezekre kell tehát a gazdának főgondját forditani és arról gondoskodni, hogy ezen tápanyagok egyike se hiányozzék. Habár a tápanyagok pótlásának mikéntjét nem lehet sablonba szorítani, — mert hiszen hol az egyik, hol a másik tápanyagban van hiány — mégis vannak általános szempontok, melyeknek figyelembe vétele a gazdára nézve hasznos, de fontos. Egy középjó gabonatermeléssel 54—59 kg. légeny, 23—27 kgr. phoszphorsav és 39—40 kgr. kálit vonunk el a talajtól kat. holdunknál. Ezen tápanyagok pótlására kell tehát első sorbán figyelemmel lennünk, hogy a tápanyagok egyensúlyját a talajban fentartsuk. A legfontosabb kérdés az, mely trágyaszert vásároljuk, hogy a legfontosabb tápanyagot pótoljuk. Kétséget nem szenved, hogy különösen ősziek alá legcélszerűbb és legolcsóbb a Thomasfoszfátliszt, (Thomas-salak) melyből a talaj erőállapota szerint kat. holdanként 200—250 kgr. alkalmazandó. Emellett tekintetbe veendő, hogy a Thomas-salak 50

0

/

0-ig tartalmaz meszet és igy az esetleges mészhiányt is pótolja. Esztergom ezredéves múltjából. Törökvilág Esztergomban. L. d) Csekerdeniek. Főnökük Ali aga 25 akcsé napidíjjal, helyettese Szálih kiája 15 akcsé napidíjjal. 6 bölük. Összesen 40 ember 396 akcsé napidíjjal. VI. A topcsik a) a várban. Főnökük Bekr aga 33 akcsé napidíjjal. Helyettese Hasszán kiája 18 akcsé napidíjjal. 7 bölük. Összesen 40 ember 389 akcsé napi zsolddal. b) Csekerdeniek. Főnökük Omár aga 20 akcsé napidíjjal és 9 ember 101 akcsé napidíjjal. Az esztergomi őrség száma 1102 ember, akiknek napidija 2942 akcsét tett ki. A garázdálkodások az ellenséges felek közt sok panaszra adtak okot a felsőbb hatóságok előtt. Ilyen garázdálkodó volt 1716-ban az esztergomi janicsárok agája, ki mitsem törődött a Zsitvatoroknál történt szerződéssel és annak azon pontjával, mely a hódoltság között lakó nemesség felől intézkedik. Az aga reáparancsolt a nemességre és követelte az adó fizetését. Az aga levelét Thurzó György Magyarország nádorispánja kezéhez kapta és Bics várából aug. hó 7-én kelt levelével az esztergomi aga ellen panaszt emelt Ali budai basa előtt. Nincs kitéve, hogy a levél kinek szól, de magától érthető, hogy az esztergomi jancsár-agának, ki Esztergomnak parancsnoka is volt, a budai basa volt főnöke, azért ez ellen a panasz főnöke előtt volt előterjesztendő. 1621-ben valami Ibrahim aga volt Esztergomban, aki igen értett a nyúzás és fosztogatáshoz. Ekkor a barsmegyei kovácsiakhoz, irt levelet nagy követelésekkel, akik különben is megjártak e kegyetlennel, mert midőn ők sz. Mátyás napján benn jártak Esztergomban letartóztatta szekereiket, lovaikat sőt az embereket is. Ezek érdekében Vizkeleti István febr. hó 28-án SzentBenedekről irt Liptay Imréhez Barsmegye alispánjához, hogy járjon kezükre a szegény ügyefogyott kovácsiaknak Ibrahim agával szemben. Az erőszakoskodások olykor tüzzel-vassal történt pusztításokká is fajultak. Ilyen esetrjl tesz jelentést Thurzó Szaniszló a hét bányavárosnak a melyekhez 1624. szept. hó 14-én igy ir : »Immár iteratis vicibus requiráltuk Kegyelmeteket, hogy mivel az török rablani készül Kegyelmetek az ország végezése szerint Kegyelmetekre limitált kétszáz gyalogost Újvárhoz expediálná, de Kegyelmetek mind azideig nem praestálta. Mivel pedig tegnap reggel az Törökök felesen kiütvén Verebélyt elégedték ott nem kevés embert vágtak le és rabokat is vittenek sőt immár az egész végházakat is megpróbálták és nyilván feniegetődnek, hogy az országban derakas rablást tesznek. Félek hogy ennél is nagyobbat ne probállyanak.« Annak okáért serio meghagyja, hógy tovább ne halogassák, hanem küldjék a kilimitált gyalogságot Újvárba, Még ugyanaz évben minden sanyaruság közepette iparkodtak felépíteni Verebélyt, de sajnos ebben a török erőszakoskodás akadályozta őket. E végből 1624. okt. 23-án Eszterházy Miklós irt a hét bányavárosnak, hogy a törökök Verebély építését minpen mődon imprediálni törekesznek. azért kéri ennek elhárítására a bányavárosok katonaságát. Igen érdekes lajstromát birjuk a vezér Kázony Passa idejében történt violenoziáknak, melyben az esztergomi törökök kivették mnguknak az oroszlányrészt. A reájok és a velők egyességben volt párkányiakra vonatkozókat közlöm eme jelentésből, mely Eszterházi Miklósnak Kismartonban őrzött levéltárában van letéve. »Anno 1631. die 5. Febr. Tizenkilencz párkányi lovas török, kikkel két oda passa volt, azok is párkányiak, egyik Kara Húszain, másik Omer oda passa, Dewis Bék sógora és a többi két sződémi vitézeinket úgymint Sothi Mártont és Meleg Mátét levágták, őrölvén a leándimalomban, kiről nincs még satisfactionk a Bali Bektől. Anno 1631. die 19. Febr. Az esztergomi törökök Bali Bék esztergomi szancsáksága idejében két sződémi emberünket vágták le igaz uti jókban Szomodon innét, úgymint Vas Istvánt és j Dékán Miklóst, kiről nincs satisfactio. Anno 1631. die 19. Mártii. Párkányi törökök 32 loval voltának, kik között fő volt Húszain aga, igaz járatbeli két emberünket, úgymint Nagy Balást és Sere Jánost Vasadon a Garam mellett levágták, lovaikat fegyvereiket és egynéhány száz tallérukat elvitték ezen Bali Bék idejében, kiről satisfactio kívántatik. Anno 1631. die prima Julii. Párkányi törökök tiz loval két sződémi katonánkat Kádas Miklóst íiastől Kádas Istvánnal együtt igaz utjokban Túr és Czigléd között vágták le, lovaikat és minden fegyvereiket, ruhájokat elvitték. Anno 1631. die 5. Julii. Párkányi (törökök) esztergommi török bék akaratjából zászlóstul Szódéin alá hecsapván, három lovas katonánkat Szarka Jánost és Kőrössy Sebestyént, harmadikat is hajdút Tóth Mihályt és azonkívül ketőt a tarlón levágtak, egyen halálos sebeket tettek. Anno 1631. die 4. Mártii. Ö felsége fő lévai lovas hadnagyát Szabó Mátét szolgástól barsi szőlők alatt Párkányi Húszain horvát levágá, lovát vegyverét elvivén, mindez ideig nem tött Bali Bék satisfaction Anno 1631. in mense Majo Kis-Tapolcsánytól párkányi és esztergomi törökök négy gyermeket vittenek ; ugyanottan hamar ismét azon holdolatlanságról két gyermeket vittenek, kiket Bali Bék űr barátunk a maga udvarában sokáig tartott, egyaránt osztozott a martalőczokkal, de semmi úttal ki nem adá a gyermekeket. Ugyanazon holnapban a párkányiak mintegy hászonöt lóval Omer Oda Passa vélek lévén a csifári kőnél lesekedvén, egyebhai gyakor szokások szerint egy verebéli vitéz emberünköt igaz' útjában levágták kiről semmi elégtételünk nem lett Bali Bék űr barátunktól. Anno 1631. in mense Junio, a szegény Sződémiek marhájokban huszonkilenczet elvittek, a kiről semmi satisfactionk nincsen, noha eleget szorgalmaztattuk, hogy visszaadják, de még maga az Bali Bék szomszéd barátunk. Olai Bék szomszéd úr barátunkkal egyaránt osztoztak el a latrokkal e szödémiek marhájokból, kik most is a csordájokban járnák. Ismét két izben, ma csak nyolczad napja egyszer Teszárról és a körül való holdolatlanságról Horvát Husszain a párkányiakkal öt gyermeket vittenek be, a kiket szinte Párkányba be nyomoztattunk s kértük vissza azonnal, még a Dunán sem vivén által őket, mindazonáltal a jó Bali Bék úr barátunk, békességet semmire beesülvén, vissza nem adta a gyermekeket. Csak a héten ismét a Pribék Musztafa mintegy 35 lóval Esztergomiakkal és Párkányiakkal a sződémieknek ismét 32 számú marhájokat elvitték, ki felől megtaláltuk Bali Bék szomszéd barátunkat, de még ingyen sem akarja érteni a dolgot, minthogy fölosztozott azzal is és hasznát akarja venni a marhának. A békesség tartsa dolgát, csak ő gyűjthessen göbölt. A ki nagy ellene van a szent békességnek, hogy a jámbor sződémieket, kik semmi okot a háborúra nem adnak, igy ostromolják. Kívántatik azért, hogy a marha visszaadassék. hogy a barátságos jó szomszédság tovább megmaradhasson. A mellett szünetlen a mint leselkednek az esztergomiak és párkányiak ezen szödémiek ellen, igaz munkájukban nem hagyják eljárni őket, kapdosnak szüntelen rajtok, hasonlóképen a damásdiak körül, a kik semmi háborúságra okot nem adnak. . Csak az itt közölünk naponként török pártról történt sok csintalanságokat, lápásokat, kap; dosásokat föl nem tudnók, elé nem tudnók számI lálni, a mit cselekesznek az Esztergomiak és Párkányiak; hol még ha elé számlálnék Hatvan és Eger tájáról mennyi csintalanságot, emberölést gyermeklopást cselekedjenek Szécsény és Fülek s az több odavaló végeink között: egy konc papirosra is nem férne. Vidék. A szakolcai zuhany. A felvidéki magyar közművelődési egyesület Szakolcán tartotta meg ez évi rendes közgyűlését, melynek kétségkívül egyik legkiemelkedőbb pontja gróf Károlyi István elnök megnyitó beszéde volt. Abban a városban, a hol épen a leggyalázatosabb erőszak utján jutott a kormánypárt a mandátumhoz, a hol ezer választópolgárt fosztottak meg szavazati jogától, a hol oly szemérmetlenül űzték a választási viszszaéléseket, hogy még a Pesti Hirlap is megrótta, azon emberek előtt, kik szentségtelen kezekkel fosztották meg a népet jogaitól és az ország tör: vényeit lábbal taposták, ott leplezte le gróf Károlyi a liberális párt erőszakoskodásait. Ki csodálkoznék azon, hogy a Kostyálok, Turóczyak, Zmertychek, Frideczkyek és az általok bedirigált állami és megyei tisztviselők hangos »eláll« közbekiáltásokkal iparkodtak megzavarni a szónokló elnököt. Nem kellemes dolog, ha az ember szemei elé állítják saját szennyesét, pedig ezt tette gróf Károlyi. De hogyan is kívánhatta azt, hogy a muszaj-szavazóknak ezen berendelt tömege, mely önmaga sem bir a jog és igazságosság iránt semmi érzékkei, üdvözölje őt akkor, mikor az emberi jogok és méltóság védelmére kel ? És mégis alkalmasabb helyet nem választhatott volna az elnöklő gróf beszédjének elmondására, mint éppen Szakolcát, a hol a liberalizmus teljes eredetiségében mutatta be magát. Különb közönségnek nem is szónokolhatott volna, mint midőn éppen azok előtt beszélt, kiknek lelkiismeretét a leggyalázatosabbb visszaélések és a legrútabb jogfosztás terheli. De egyúttal tapasztalhatta a maga részéről azt is, hogy az általa agyondédelgetett liberalizmus mannyire tiszteli a szólás szabadságát, és megismerhette a felső vidék úgynevezett hivatalos magyarságát, mely egyedül a maga részére a hazafiságot vindikálja ugyanakkor, mikor fölfelé csak talpnyalást, lefelé pedig csak zsarnokságot szokott meg gyakorolni. A lecke nagyon jó volt mindkét félnek, és ha a F. M. K. E. hivatalos tagjai nem is veszik szivükre gróf Károlyi szavait, lévén ők önuralom nélküli automaták, de a nemes gróf ur talán okulni fog a szerzett tapasztalatokon s még egy ilyen gyűlés talán ki is józanítja liberális elveiből. Megunta az uj életet. Schalk Imre csolnoki lakost f. hó 16-án reggel a saját háza padlásán a kakasülőre felakasztva találták ; a boldogtalan ember ezelőtt két hónappal nősült meg s mint életében ismerőseinek panaszkodott: „meg\ unta az uj életet". A rögtön megejtett nyomozás í kiderítette, hogy az öngyilkos önkezével vetett j véget életének. Gyújtogató mozdony. A napokban az esztergom-füzitői vasút mentén a tokodi vasútállomás közelében Kurczweil Bernát ottani lakosnak egy csomóba rakott 35 kéve zsúpja s az amellett levő deszkakerítés ismeretlen okból leégett. A megejtett vizsgálat folyamán kitűnt, hogy a tüzet egy mozdonyból kirepült szikra okozta. A kár 35—40 frt. Táncestély. A lévai iparosifjuság f. évi október hő 3-án Léván, az Oroszlán vendéglőben részben a Kossuth Lajos szobra —• részben a lévai kath. legény-egylet házalapja javára táncmulatságot rendez. A mulatság világposta és tombolával lesz egybekötve. Belépti dij személyenkint 80 kr., csládjegy 1 frt 50 kr. Kezdete este 8 órakor. Panasz a füzitői vasút ellen. Lapunk egyik olvasójától vettük a sorokat: A dunamocsi megállóhelyről Esztergomba a vitelár jelenleg 80 kr., Süttő állomásról pedig Esztergomba 40 kr.

t előbb egyforma volt a vitelár mindkét helyről. Nem tudom miért változtatta meg a vasúttársai ság a régi viteldíjt? miért hozta be az új ármennyiséget, mely által különösen a szegényebb néposztály, mely közvetlen a dunamocsi állomás körül lakik, van sújtva, s különösen téli időben