ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-11-28 / 48. szám

sómat adom a kongresszus tagjaira és határoza­taiknak megvalósulásáért esdve az Éghez, mara­dok jóakarójak Vaszary Kolos, biboros, herceg­primás.« * Személyi hirek. Hetyey Sámuel legk. ki­nevezett pécsi püspök, és Lóskay Jeromos ura­dalmi kormányzó Budapestre utaztak. * Kitüntetett tudós. Némethy Lajos espe­res-plébánost, fáradhatlan és szakavatott történet­tudósunkat a kereskedelemügyi m. kir. miniszter a » kiállítási érem«-mel tüntette ki. Gratulálunk. * Jótékony adomány. Hogy a közönség mennyire érdeklődik a helybeli kisdedóvónő-képző intézet iránt s mily sokszor részesiti azt jóakaró támogatásban, bizonyitják ama hálanyilatkozatok, melyek lapunk utóbbi számaiban megjelentek. Ime ismét alkalom nyilik a fentnevezett intézet iránt tanusitott érdeklődés feltüntetésére. Rajner Lajos dr. prépost-kanonok ur az évek hosszú során át szerzett, 467 darabból álló, értékes és ritka csiga­gyüjteményét akisdedóvónő-képző intézetnek aján- j dékozta. Fogadja a nemesszivü tanügybarát a tan­intézet részéről a benső hála őszinte nyilvánítását. * A főegyházmegye személyzetéből. Zele­nyák János szepesegyházmegyei áldozópap fölvé­tetett a főegyházmegye kebelébe. Kiss Károly kő­hidgyarmatra káplánnak küldetett. * Cecilia ünnepély. A esztergomi kir. érs. tanítóképző intézet önképzőköre 1897. november hó 28-án délelőtt 11 órakor Szt. Cecilia ünnepélyt tart a következő műsorral. 1. »Vértanuk dala.« Mindszenti Gedeontól, szavalja: SchmelhausDániel IV. é. n. 2. »Szt. Cecilia élete.* Irta és felolvassa: Hrivnyák László. II. é. n. 3. 'Szt. Ceciliához.« Engesser Mátyástól. Énekli az intézet énekkara. 4. »Élő szobor.« Költemény Vörösmarty Mihálytól. Szavalja: Becker Aurél IV. é. n. 5. > Hontalan.* Költ. Vörösmarty Mihálytól. Szavalja: Bohón János III. é. n. 6. >A magyarok istenéhez.* Költ. Vörösmarty Mihálytól. Szavalja: Szlovák J. II. é. n. 7. Verseny-polka. Holter K.-tól. Előadja az intézet zenekara. * Esztergomi szent Vince-egylet. Az esz­tergomi szent Vince-egylet a hideg tél beálltával ismét buzgó tevékenységet fejt ki. Az egylet he­tenkint tartja üléseit a Katholikus Kör helyisé­geiben, ahol a szegények ügyeit megbeszélik s meghatározzák a nyújtandó segélyt. Folyamodvá­nyokra nem ad az egylet semmit, hanem tagjai személyesen meglátogatják a szegényeket s midőn a segélyezésre érdemes voltukról meggyőződtek, ismét maguk adják át a segélyt, amely liszt, ke­nyér, hus, fa és kőszénből, esetleg ruhából áll. Az egyletnek vagyona nincs s ép azért csak ad­dig segélyezheti a szegényeket, mig a tagok aján­dékai és egyéb adományok győzik. Az egylet maga házról-házra nem jár adományokat gyűjteni, mert szereti, ha az adakozók önként adakoznak, na­gyobb lévén Isten előtt az ily adomány jutalma, mint az olyané, amelyet emberi tekintetből nyúj­tanak. Adományokat elfogadnak dr. Csernoch Já­nos, az egylet elnöke, Schreiber Aladár titkár, ru­hát dr. Prohászka Ottokár ruhatárnok. Heti kon­ferenciára a ker. kath. férfiak és ifjak szivesen láttatnak. Ajánljuk az egyesületet a katholikus közönségnek szives pártfogásába. Adományokat mi is szivesen elfogadunk és közvetítünk. * A Kath. Kör Katalin-hálja. A régi Katalin bálok emlékét akarta felújítani a Katholikus Kör vezetősége folyó hó 23-án tar­tott hangversenynyel összekötött báljával, mely a rendezőség buzgó fáradozása következtében igen jól sikerült. Kisebb számú, de igen válogatott közönség a legnagyobb élvezettel hallgatta a vál­tozatos műsor minden egyes számát. Ez alkalommal mutatkozott be Kersch Ferenc főszékesegyházi karnagy vezetése alatt a Kath. Kör dalárdája, mely jelenleg még csak 15 tagból áll, de preciz és valóban kitűnő iskolázottságra valló előadásával annyira megnyerte a jelenlevők tetszését, hogy alaposak a kilátások, hogy a tagok sorából még igen számosan fognak belépni, és végre talán sikerülni fog összeállitani oly énekkart, mely hivatva lesz az évek óta elszunnyadt dalárda régi képzett és lelkes műbarátjait összehozni. A műsor első és utolsó számát töltötte be az énekkar Fischer C. »Erdei rózsa« és Witt: »Aköny« cimü klasszikus énekdarabok előadásával. Csak ugy zúgott a taps, a mikor a pódiumon megjelent Perényi Irma kisasszony hogy igazi művészi bra­vourral előadja Ilosvay: »Ferjhez menjek ?« cimü monológját. Utolérhetetlen kedvességgel és bájjal adta elő ezt az élces monológot, mely jókedvre hangolta a jelenlevőket és főkép a házasulandó fia­talságot. Vanyerka Ferenc ur cello szólója, melyet Kersch F. és Feigler Károly ur ének szólója, melyet Perényi Irma kisasszony zongorán kisér, a klasz­szikus zene kedvelőinek ritka műélvezetet nyújtott. Nagyon tetszett Feigler ur szólóiban, legnagyobb hatást a »Kondorosi csarda« régi magyar dallal érte el. A műsor befejeztével a jelenlevők táncra perdültek és járták egész kora hajnalig. A zenét a helybeli katonai zenekar és a csárdáshoz Jónás Pali nemzeti zenekara szolgáltatta. A hölgyek va­lóban megvoltak elégedve a helybeli jeunesse doreével, mely szép számban jelenvén meg, ki nem fogyott a táncolási kedvből. A Kör buzgó elnökének, Mattyasovszky Lajos lovagnak csak gratulálni tudunk ahhoz, hogy a Kör beléletét ily si­került mulatságok rendezése által fejleszti. Hölgye­ink közül résztvettek : Asszonyok : Brutsy Gyuláné, Ferlich Józsefné, Grósz Ferencné, Frey Ferencné, Leitgeb Jánosné, Magurányi Józsefné, Mattya­sovszky Kálmánné, Mattyasovszky Lajosné, Magos Sándorné, Mezei Dénesné, Innoczent Viktorné (Bajna), Perényi Árpádné, Perényi Kálmánné, Perényi Henrikné, Szecskay Kornélné, Schönbeck Mihályné, Reviczky Gáborné, Szlávy Istvánné, Usztanek Antalné, Vajandné. Lányok: Frey Berta, Innoczent Viktoria (Bajna), Mattyasovszky Olga, Mattyasovszky Mariann, Magos Emmike, Magos Mariska, Helcz Sárika (Vác), Mezey Ilonka, Perényi Irma, Szecskay Margit, Schönbeck Márta, Szlávy Aranka, Usztanek Szidi. * Társasvacsora. Az esztergomi kaszinó f. hó 20-án tartotta a téli idény bekövetkeztével első társasvacsoráját, amelyre a tagok szép számmal jelentek meg. A fesztelen jókedv a késő éjjeli órákig hangossá tette a kör helyiségeit, amiben sok része volt Jónás Pál zenekarának is. * Kinevezés. A hivatalos lap keddi számában örömmel olvastuk, hogy Horváth Mariska oki. tanítónőt, Horváth Lajos városi tanácsjegyzőnek, aranyifjuságunk kedvelt tagjának nővérét a köz­oktatásügyi miniszter a gyöngyösi állami iskolához nevezte ki. hova bátyja kíséretében a napokban utazik le. Őszintén gratulálunk ! * Hivatal változás. A járásbíróság büntető bírája tudvalevőleg oly szük helyiségben szoros­kodik, hogy egy-egy népesebb tárgyalás alkalmával ollóval lehet a jó falusi illatokkal telt levegőt vágni; ezen a bajon segítendő, elhatározta a járásbíróság vezetője, hogy az eddigi helyiségből Körmendi Mihály birót a szomszédos szobákba költözteti át, az ő régi szobájában pedig a betét­szerkesztők fognak tanyát ütni. * Megyegyülés lesz december hó 20-án. Ez alkalommal fogják letárgyalni a községek által 1898. évre készített költségvetéseket is. A vármegye a város költségvetését is szeretné ez alkalommal letárgyalni, ami aligha lesz lehetséges, mert még csak most kerül a képviselőtestület elé, onnan pedig 30 napi közszemlére s igy a megyegyülés törvényszerűen nem foglalkozhatik vele. * Az uj primaciális hid munkálatai már annyira előrehaladtak, hogy jövő hő 1-én már a teherpróbát is megtartják. Á töltés emelésén is nagyban serénykednek és remélhető, hogy a próba után pár nap múlva már megélénkül a vizivárosi rész, amely eddig a forgalomtól el volt szakítva. A hid hir szerint »Kolos«-hid nevet fog viselni. * Ülések a vármegyén. Az utolsó évi vár­megyei közgyűlés tárgyának előkészítése végett az I. szakosztály dec. 17-én, az állandó választmány pedig 18-án tart ülést. * Dóczy Ferencz ünneplése. Az esztergomi ipartestület és a tűzoltó egyesület tisztikara elha­tározta, hogy fáradhatlan elnökének, illetve főpa­rancsokának Dóczy Ferencnek névnapját december hő 2-án megünnepli. Az ünnepi vacsora a kath. legényegylet helyiségeiben lesz s hisszük, hogy Esztergom szab. kir. város polgársága, mint amely­nek Dóczy a közéletben tevékeny és közszeretetben részesülő tagja, osztatlan örömmel fog részt venni. * Közgyűlés. A sz. Péter és Pál apostolokról címzett esztergomi temetkezési egylet -1897. év november hó 28-án délelőtt 10 órakor a városház tanácstermében tartja évi közgyűlését. Az egylet fővédnöke: főmagasságu és főtisztelendő Vaszary Kolos bibornok úr, Magyarország hercegprímása, esztergomi érsek. Az egylet tisztikara: Elnök: dr. Fehér Gyula plébános. Igazgató: Niedermann József. Pénztárnok: Szabó József. Jegyző: Rothnagel Fe­renc. Ellenőr : Viola Kálmán. Az egylet vagyoni állása 1895. év december 31-én. Az 1895. évről áthozott maradvány 2237 frt 06 kr. Az 1896. évi bevétel 1032 frt 86 kr. Összesen 3269 frt 92 kr. 1896. évi kiadás 895 frt 76 kr. Maradvány 2374 frt 16 kr. És peidg: Betéti könyvecskén 1750 frt. Földtehermentési kötvényben 500 frt. Készpénzben 124 frt 16 kr. Összesen 2374 frt 16 kr. * Körút. Sándor Kálmán, a vármegye uj fő­mérnöke ma indult el első körútjára a vármegyé­ben s tapasztalatairól jelentést tesz a közig, bi­zottságban. * Ünnepélyes átadás. A milleniumi kiállítási érmet, a melyet a Trifailli társaság kapott, hol­nap fogja Reviczky Győző főszolgabíró az igazga­tóságnak Dorogon ünnepélyesen átadni. Ez után nagy lakoma lesz. * A csavargőzös-társaság lapunk utján ie tudatja a nagy közönséggel, hogy a vasuthozi köz­lekedést f. hó 30-án beszünteti. * Egy lelkész sajtópöre cimen egyik helyi lap dr. Kováts Kálmán volt képezdei igazgató ne­vét keverte be Kovács Kálmán és C. Biró Zoltán­féle pörbe. Nehogy félreértessék a dolog, kijelent­jük, hogy nem dr. Kováts Kálmán volt képezdei igazgató, jelenleg budapesti káplán a pörben sze­replő fél, hanem Kovács Kálmán áldozópap, a „Magyar Szabadság 1 ' szerkesztője. * A legényegylet mulatsága. Az esztergomi kath. legényegyesület 1897. évi dec. 5-én (va­sárnap) saját helyiségében (Széchenyi-tér 41. sz.) hangverseny és szavalatokkal egybekötött felolvasó estélyi rendez. Kezdete 6 órakor. Utána társas­vacsora. Egy teríték 60 kr. Az estély műsora következő : 1. Hymnus. Énekli: az egyesületi da­lárda. 2. Az udvarias ember. Monolog. Előadja : Stell Lajos e. r. t. 3. Népdalok. Klinda Rezső­től. Énekli: az egyesületi dalárda. 4. A régi jó időkből. Felolvasás. Tartja: főt. Poliakovits Ignác, szobi plébános úr. 5. A völgyi rózsa. Her­mestől. EneKlik : Bakai István e. p. t. Krechnyák Ferenc e. p. t. Rothnágel László e. p. t. Szta­hovits Jenő e. p. t. 6. A hamis tanu. Arany Já­nostól. Szavalja: Reményi Ferenc e. r. t. 7. II Trovatore. Lydney Schmidtől. Zongorán előadja: Matus Margit úrhölgy. 8. A művész fájdalma. Mo­nolog. Dr. Okányik Lajostól. Előadja: Rangl Antal e. r. t. 9. Viharban. Dürnertől. Énekli: az egyesületi dalárda. * A város 1898. évre készült költségveté­sének tárgyalásába szerdán kezdett bele a pénz­ügyi bizottság s előreláthatólag csak szombatra tárgyalja azt le. * A villamos világítás ügyében — mint mult számunkban jeleztük — pénteken újból egybegyűlt a bizottság. Ez alkalommal Frey Fe­renc b. tag felemiitette az acetilén világítás kér­dését, amely szerinte közvilágításra nem alkal­mas. Indokolja ezt több, teljesen szavahihető helyről nyert értesüléseivel. Igy megkisérlették az acetilént Tatán, ahol többszörös robbanás történt, nem is említve, hogy a vele való bánás rend­kivüli avatottságot igényel. Felolvasta Luczen­bacher Pál levelét, akitől erre nézve felvilágosí­tást kért. A levél írója hasonlókép nyilatkozik az acetilénről és a mai kor legmegbecsülhetetle­nebb világító anyagának a villamosságot tartja. Ezen felszólalás és ismertetés után a bizottság elhatározta, hogy acetilén világítás iránt beérke­zett ajánlatok tárgyalásától eláll. Mint említettük, a villamos világítást városunkban a villamos közúti vasút létesítéséhez kötik. A bizottság az ülésen egyedül a vasút ügyét tárgyalta. A vasút közlekedési vonalának kérdésénél, tekintettel arra, hogy a dorogi út egyrésze, tehát a vámház kör­úti rész nem ármentes. javasolja a bizottság, hogy a vasút a Csillag-utcán át a Buda-utcán és Lőrinc-utcán keresztül vezettessék. Megengedhe­tőnek tartja e végből a Dóczy-hidnál egy áteresz létesítését, valamint fontosnak tartja az Angyal­utcából lejövő víztömeggel szemben elővigyázat­ból egy áteresz készítését. A Buda-utcai Zsiga­féle ház torkolatánál a vállalkozót egy állandó őr tartására kívánja kötelezni. Nagyobb vita volt a fölött, hogy a vállalkozó teher forgalmat is szándékozik fentartani, mely okból az éji órák­ban gőzmozdonyt járatna keresztül a városon, amely a nagy vasúti kocsikat vontatná Nánáról az esztergomi pályaudvarra és vissza. Ez két okból nem előnyös, először mert a mozdony tűz­veszélyes, másodszor mert a nagy dübörgés a la­kosság éji -nyugalmát zavarná. Bódy Bódog a te­her- és transito forgalomnak bármily közlekedési eszközzel való engedélyezését fontos dolognak

Next

/
Oldalképek
Tartalom