ESZTERGOM II. évfolyam 1897
1897-11-28 / 48. szám
/ tartja a helyi kereskedelem emelésére, ez okból szerinte a bizottságnak el kell tekintenie holmi kicsinyes dolgoktól. A mozdony kapjon szikrafogót, füstemésztőt s el van kerülve a tűzveszély, a nagy dübörgés a menetgyorsaság lassításával el lesz kerülve. A bizottság ily értelemien határoz. Az áramfejlesztő telep kérdésénél Horn Károly fontos dolognak tartja, hogy oly terület engedtessék át a vállalkozónak, amely ármentes. Niedermann József rkapitány a telep helyét és a központi állomást az ívj vásártér számára választott városi curialis földeken látná legjobbnak, mert akkor a közúti kocsik a vásártérig hozhatnák a közönséget s mig utóbbinak ez rendkívül nagy kényelem volna, addig a társaság is szép jövedelmet látna az egyes orsz. vásárok után, végre a vásárok forgalmára és látogatottságára is nagy befolyással volna. Fölmerült azon kérdés is, hogy a város nem kivánhatna-e a vállalkozótól bizonyos jövedelem után valami kikötményt. Itt határozatba ment, hogy az esetre, ha a vállalat 6°/ 0 tiszta nyereményt elér, köteleztessék arra, hogy egy mellékvonalat rakasson le a vizivárosi részen ; és amennyiben a budapest-szentendrei h. é. vasűt Esztergomig kiépíttetnék s amelynek állomása körülbelül Szentgyörgymezön lenne, ennek állomásáig is új vonalat létesítsen. A személy díjazás tételeit is megváltoztatta a bizottság, és számtalan kisebb-nagyobb megjegyzéseit a szerződés tervezetének megfelelő kiigazitása végett jegyzőkönyvbe foglalja. * „Kiraboltak, kifosztottak!" tört be lihegve a kapitányi hivatalba a szigeti Robinson a hét egyik napján. Szomorúan panaszolta azután, hogy ellopták a vasalódeszkáját. A rendőrkapitányi hivatal erélyes nyomozást indított ez ügyben, mert Gábriel Románnak legnagyobb szüksége van most a vasalódeszkára. * Kellemetlen meglepetés érte Schatz Béla párkányi kereskedőt szerdán reggel, amennyiben ismeretlen vendégek azzal tisztelték meg, hogy azon éjjel üzletébe nem épen szokott uton látogatást tettek és valami 20 frt ára élelmi és egyéb cikkel megkevesbítették az üzleti leltárt. Mivel pedig ilykép a leltárban fogyaték állt be, s a főkönyv »Soll« rovata sem gyarapodott, Schatz az éji látogatók kilétére lévén kíváncsi, megtette ellenük a szokásos feljelentést. * Keresd a férfit. . . A hosszú ruha még álmai világában élt. Az iskolát most járta csak ki. Olyan volt mint a bimbó, amelyet még zöld burok vesz körül és fejletlen tövisek védelmeznek. Beleszeretett egy hasonló zöld urfiba. Az úrfi távolabb lépett egy-két várossal s a kis lány itt maradt az ő kis szivének nagy keserűségével. Nem is búcsúzott tőle a hűtlen! Ez túlfokozta bánatát. A szerelem vak. A kis lány vakon szeretett, megcsalatott kis szive nem remélt már többé semmit. Elhatározta hogy meghal. És óh ! el is követte volna végzetes tettét, ha rajta nem éri a jó szomszédasszony, aki a padlásról lehozta az ölében. A szegény kis bimbó nyakán kenderkötél vont mély, vörös sávot. Igy akarta kivégezni magát. Most betegen fekszik, tán el is temetik a hervadó bimbót, anélkül, hogy nagy szerelméről, annak mélységéről az a hálátlan zöld úrfi tudott volna. Nem akarunk mi se róla tudni, bárcsak az a kis lány is feledné. Anyák vigyázzatok az éretlen gyermekekre! . . . * Kellemetlen kalapcsere. A kalap t. i. azért van, hogy a fejre tétessék, e végből minden kalap egy bizonyos fejhez tartozik. Vannak pedig olyan fejek is, amelyek nem tudnak különbséget tenni kalap és kalap között. Ez azonban normális állapotban ritkán szokott megtörténni, de annál gyakrabban akkor, ha a fej bizonyos menynyiségü italok gőzétől terhes. Ilyenkor azután a kalap gazdát cserél. Mivel pedig nem mindegyik gazda egyformán jó a kalapjához, illetve a más fejfedőjéhez, könnyen megesik, hogy meg is tekinti a caliberhez nem illő jószágot. Igy történt az Szentgyörgymezön hétfőn Borovszki Ferenc és Erős János között. Hägen uramnak ugyanis reggeli hét óráig alapos mennyiségű szeszélyes nedűjét elfogyasztván a két fiatal úr, a kalapjaik fejet cseréltek. Ezt azonban Erős rosz néven vette, nem ugyan a kalapjától, hanem Borovszkitól, minek egy kevés jó magyar vér lett az áldozata. Az igaz hogy csak ugy körmölték egymást, de azért bizonyos folytonossági hiány miatt mindkét ifiúr otthon ül, gondolkodván a végzetes kimenetelű kalapcsere felett. * Itt a tél. A legkitűnőbb és a legelegánsabb, legolcsóbb kályhák Weisz Mihály előnyösen ismert üzletében kaphatók. Raktárában olyan nagy a készlet, hogy a legelsőrendű kályha-gyárosokkal is kiállja a versenyt. Esztergom ezredéves múltjából. Törökvilág Esztergomban. LVII. 36 szaput. Császár adójában zabot 15 szaput. Egész esztendő által két-két zsellér vagyon oda hétszámra az ő paripáinál. Szénát, fát, valamennyit akar, annyit hordat. Garam-Oroszi. Akkor hordat be, mikor Esztergámban szállott be az török. Mostant ispájájok Ramadan Oda pasa Esztergomban. Tavali esztendőben feljebb vett rajtok adópinzt fl. 2. den. 12. mint az előtt. Fát hodottanak az előtt 20 szekérrel. Szénát az szerint. Most 32 szekérrel bordát mind szénát s mind fát. Nagy-Koszmály. Ar hatvan falu közül való. Sommájok az végezés szerint volt fl. 40. den. 52V 8 . Az császár adója íl. 7. den. 50. Mostan tatár Ibrahim bék Esztergvmban az urok. Viszen rajtok íl. 60. Búzát is 8 szaput vett rajtok. Szekérrel és gealogul szolgáltatja őket. Az több előbbeni ispajáik megtartották ököt az végezés szerint, de ez nem tartotta. Első urok volt Haszán diák. Az császár adóját ugy verték fel, hogy 6 szapu búzát vesznek, 3 szapu zabot, pinzt. Néha egy pinzt sem hagy adni. néha hol egy-egy forintot, hol valamivel többet. Kis-Koszmály. Az hatvan falu közül való. Volt summájok az barsi végezés szerint fl. 30. den, 39 V 2- Az császár adója íl. 30. Első urok akkor volt Timár effendi, ez megtaétotta óköt ebben. Második urok volt Dervis csausz timár. Ez felverte az som máj okot ad fl. 60. Most ismét az urok ugyan az első Timár effendi. Ez esztendőben az hatvan forinton félj ül hatezer sindelt vett rajtok, száz deszkát. Az császár adóját igy verték fel: ff. 2 vesznek, búzát 12 szaput, zabot 6 szaput. De oly szapuval mérik, hogy 14 sallai szapu búzával érik meg és 8 szapu zabbal. Ezelőtt soha szekérrel nem szolgáltának. Ez esztendőben szekérrel, gyaloggal való szolgálatra reá erősítette és szolgáltatta őköt, épületre való fát hordatott vélek. Az dézsmáért felette igen sarcoltatta őköt, hogy akár fl, 400 adjanak, akár mindenhol tizedet. Mikor mentették előtte magokat ezzel, hogy alkalmas részit az magyar urak birják az hegynek; azt mondotta nekiek, vegyék meg az magyar urakon is az tizedet, mert ha ők meg nem veszik, megveszi rajtok az magyar urak jószágáért is az tizedet. Podlozsan, Az csejkö-szőlősi rabláskor hódultatták be őköt. Istikari az urok Vácon. Az barsi táborkor elpusztultának volt. ezután megsommáltanak in fl. 30. Császár adója 8 forint volt, nem kellett semmit szolgálniok, sem dézsmát adniok. Immár most annyira felverte, az 30 florinton kivül minden egy-egy embernek többet kell szolgálni 30 napnál eszteudeig. Az mikor akarja mindjárt birságpinzt viszen rajtok. Nagy-Szecse. Esztergom vitelekor mindjárt behudultanak. Első ispájájok volt Borbei Szuliman. Adtának neki fl. 20. Husz itce vajat, 10 itce mézet, két kaszást, egy szekeret szénahordani; egyet fahordani, egy hétre szőllőt kapálni 3 gyalogot. Császár adójára fl. 8 adtának. Most 13-at adóra fizetnek, Minden adóra fl. 2. Búzát 26 szaput, zabot 13 szaput. De olly szapuval. hogy egy néhány szapu elmegyen rajta. Ez mostani ispájájok Abdi ispája. Ennek adtának elsőben fl. 30. Most ötvent kivan. Az buzadézsmával meg nem elégszik, hanem sommáitatja feljebb-felfebb őköt, mert az dézsmát örömest adnák. Egy embereknek kell mindenkor lovainál lenni odabenn házánál. Alsó-Várad. Nem panaszolkodik ispajájára. Csejkő. Erővel, rablással hodultattak be. Kétszáz és két embert vittenek el rabságra. Immár 10 esztendeje, hogy behodultatták. 140 pinczen kiváltottanak. Ennek hata száz száz florinton változott. Az többi 30—30 florinton mindenik. Még ez napig is oda vagyon 62 ember közülök rabságban. Hogy behodultak volt ispájájok Tót Czeri pasa Esztergomban. Elsőben ennek adtának fl. 150. Császár adójára fl. 40. Szénát hordottanak 30 szekérrel, fát is 30 szekérrel, Mostani ispájájok Dervis aga, másik ugyanazon Tót Czeri pasa. Mostan verték fel a pinzt ad fl. 210. Harminc szapu búzát. Császár adójára fl. 30. Búzát 30 szaput, zabot 15 szaput. Fát, szénát annyit hordanak mint, azelőtt. Egyébféle dologra, valamire kívántatik mindenre szolgáltatják. Vajért fizetnek fl 17. Csejkő-SzöllŐs. Erővel ugyanakkor húdultatták be, mikor a csejkőieket rablással. 20 rabot vittenek el. Most is mind az 20 rab oda vagyon. Ispájájok volt Esztergomban Alii Oller pasi2. Adtának ennek 230 frtot. Császár adajában adtauak fl. 30. Búzát 36 szaput, zabot 15 szaput. Sallai szaput. Széna hordani adtának hol egy szekeret, hol kettőt. Az mostaui urok Zambéki agha. Ez felverte sommájokat ad fl. 330. Búzát Vidék. Templomszentelés Bars-Csekén. Ő Eminentiája a biboros hercegprimás úr 6000 frtnyi költséggel helyreállíttatta a teljesen desolált csekei templomot és plébániát. A renovált, s plébános és a hivek pénzén belsőleg is díszesen felszerelt templomot f/ hó 21-én szentelte fel dr. Klinda Teofil hercegprimási titkár. Szombaton este érkezett Csekére. Midőn a plébános fogata a község előtti magaslatra ért, vadászkürt hangjai tudatták a községgel a püspök megbizottájnak érkezését. Egy pillanat alatt fényben úszott az egész község! kivilágított ablakok és mozsárlövések között harsány éljenzés mellett vonult a plébániára a várva-várt vendég, a hol is zászló lobogtatása mellett fogadta a kolthai plébános Tóth Márk. Másnap óriási néptömeg jelenlétében kezdetét vette a benedictio. Processionaliter, koszorús leánykák közepette vonult a templom elé tiz plébános kíséretében dr. Klinda. Teofil titkár. Benedictio I után Tóth Márk kolthai plébános magyarul, evange! lium után Horánszky István lóthi plébános a nép nyelvén fejtegették az ünnepélyes nap jelentőségét. Délben a plébánián díszebéd volt. Negyedik fogásnál a háziúr lelkes éljenzés között, 0 Eminentiáját mint: Magyarország hercegprímását Esztergom egyházmegye főpásztorát, a csekei plébánia bőkezű kegyurát éltetvén, szívből jövő meleg szavakban köszönte meg neki ama jótéteményeket, melyekben a templomot és plébániát részesíteni kegyes volt. Este felé 24 tagból álló bandérium kisérte a titkár urat Nagy-Salló felé, hol vonatra j ülve visszautazott Esztergomba. A kenyérért való küzdelemben a munkás élete örökké kockán forog. Az egyiket az idő viszontagságai ölik el, a másik áldozata lesz a I gépkeréknek, elüti a mozdony u agyon tiporja a ló, szóval a sors csapásai legjobban a munkásembert sújtják, és még keservesebb az élet terhét olyannak hordozni, aki a munkában megbénul, nyomorulttá lesz. Ilyen esetről ad hirt p.-maróthi levelezőnk, ahol a héten a basaharci téglagyárban Ökrös Lajos napszámos gyerek oly szerencsétlenül bukott az agyaggal terhelt csillekocsi alá, hogy annak kerekei jobbkarját teljesen összezúzták. A sajnálatos esetért kit sem terhel feletősség, mert a szerencsétlenül járt gyerek saját vigyázatlansáj gának lett az áldozata. Halálos szerencsétlenség. Grucha Károly, ! doroghi vagyonos gazda, csütörtökön e hó 25-én délután fogatán elindult Doroghról, hogy az éjjelt rokonainál Vörösvárott töltse, és másnap korán reggel Budapesten a télre bevásárlásokat tegyen. Közel Vörösvárhoz lovai, melyek már előbb is a mellettök elhaladó tehervonattól megijedtek, elszakították a gyeplőt, a gazdát előbb össze-vissza hurcolva az országúton az uti jelző póznákhoz ütötték, még pedig oly szerencsétlenül, hogy a szenvedett súlyos sérülések folytán még az uton meghalt. Szerencsétlen esés. Tomaschek János nyergesujfalusi kocsis a héten oly szerencsétlenül bukott le szekeréről, hogy a kerekek lábát törték. Behozták a közkórházba. Irodalom és művészet. Hajnali szent tanítások Adventben megjelent. Régi óhajtása a lelkészkedő papságnak olyan ciklus birása, amely az úgynevezett Roráték közben mondandó sz. tanításokra nézve útmutatással szolgálna. Ezen óhajnak megfelel a T. Pelikán Krizsó. kiadásában megjelent füzet. Tartalmaz XXI. sz. tanítást a következő sorrendben. Bevezető beszéd. — Karácsonyi ünnepkörről, húsvéti, pünkösdi ünnepkörről mint az egyházi év részeiről. — Az Úr várása az Ó-szövetségben. — Az Ó-szövetségi várakozás teljesülése. — Az Úrjövet és Máriatisztelet. — Az akarat és cselekedet újjászületése. — A jószándék foganatosításáról. — A lelki megújulás módjáról. — János a
