ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-06-13 / 24. szám

Erre Panghy Özséb tanár olvasta föl tanulságos és élvezetes értekezését, melyben a várak eredetét és jelentőségét fejtegette, majd Visegrád keletkezéséről és hazánk történetében való szerepéről szólott. A méltán megérdemlett tapsvihar után Gróh József IV. oszt. tan. »Salamon«, Frey Vilmos V. oszt. tan. »Kik voltak a honvédek ?« Trautwein (iyula VI. oszt. tan. pedig »Oda az 1867. évi koronázás emlékére« c. költeményeket szavalták eh Az erre felhangzott szózat eléneklése után következett Vojnits Döme, főgymn. igazgató lendületes és buzditó alkalmi beszéde. Lelkes szavakkal emlékezett meg egyrészt az ezredév magasztosságáról, másrészt a király megkoronázásának jelentőségéről. Buzditotta az ifjúságot a király iránt való hűségre; s nagy hatást keltett beszédét azzal az óhajjal, azzal a fohásszal zárta be : Isten ! áldd meg a magyart, s a magyarok között első sorban a legelsőt, a királyt! Az erre kitört éljenzés nagy nehezen megszűnvén, a »Nemzeti imadal« eléneklésével az iskolai ünnepség véget ért. Az ifjúság most szétoszlott, különféle játékokban keresett szórakozást, s csak egy óra felé jött ismét össze ebédelni. Még az étkezés előtt érkezett meg Esztergomból az ifjúság iránt érdeklődő, szépszámú közönség, a kikkel asztalhoz ülvén. Marosi Károly és Niedermann Ferenc VII. oszt. tanulók ügyesen előadott monológokkal fokozták a különben is vidám hangulatot. A fiatalságnak oly kedve kerekedett, hogy a jelenlevő hölgyek biztatására csakhamar táncot is rögtönzött. A következő hölgyek tisztelték meg az ifjúságot jelenlétükkel: Birkl Katinka (Visegrád), Brenner Józsefné, Erzsike és Irma, özv. Csernák Béláné, Daláry Sándorné (Visegrád), Fiedler Ferencné, Frey Ferencné és Bertike, Heinzler Aranka (Budapest), Magos Sándorné, Emmike és Mariska, Mattyasovszky Vilmosné és Ilonka, Nozdroviczky Miklósné és Olga, Riva Elli, Schleifer Lajosné és Annuska, Szenttamási Pannika, özv. Szvoboda Románné és Kornélia, Vojnits Lászlóné (Budapest). * A magyar munkások rokkant- és nyugdij-egylete Esztergomban. Sikerült e fontos, szociális egyletnek Esztergomban fiókot teremteni. A megalakulás megtörténtével mindjárt 57-en jelentették be belépésüket s reméljük, hogy számuk ezentúl majd nőttön nő. A munkás, iparos-osztály értelmes körei megadják hozzá a jó példát s igy reméljük, hogy az a bizalmatlanság, mely sokakat még feszélyez és aggaszt, lassankint teljesen elenyészik. A mi kételyeinket — mondhatjuk — az egylet érdemes vezetői hozzánk irt levelükben alaposan eloszlatták, melyre a jövő számban még visszatérünk. Az esztergomi íiók-egyletnek elnöke : Garay János ; alelnöke : Cseh Sándor ; pénztárosa : Modrovits János ; jegyzője : Tamáska József; ellenörök : Milakovszky István, Fodor József. Választmányi tagok : Udvardy Albert, Stróbl János, Rada Lajos, Hónás József, Fülöp Manó, Schneider Ernő, Hennel Frigyes, Skultéty István, Vándor Károly, Máté János, Biró Pongrácz, Földes Nándor, Tuna József, Hadra Ferenc. Hogy a komikum se hiányozzék a komoly törekvésből, arra a budapesti lapoknak volt gondjuk, kik valami szemfüles helybeli tudósitójuk után azt újságolták, hogy Esztergomban a szociáldemokraták gyűléseznek Pünkösdnapján. Adjon az Isten minél több oly szociáldemokratát, mint amilyenek azok, kik Esztergomban a »Három Szerecsen«-nél gyűléseztek ! Bizony ugy irnak róluk a lapok, mintha a »Három Szerecsen« igazán Szerecsenországban volna ; pedig dehogy van, a Buda-utcán van, s a »Három Szerecsen*-ben is csupa fehér ember van, a kiket az ily rémhirekkel sem lehet befeketíteni. * Halálozás. Súlyos, mélyen érintő csapás érte dr. Okányik Lajos karkáplánt, lapunk kedvelt és humoros tollú kiváló munkatársát. Édes atyját vesztette el, ki rövid szenvedés után f. hó 5-én 'jobblétre szenderült. A legmelegebb részvéttel csatlakozunk a gyászhoz, mely nem csak a gyászoló fiút, de hozzátartozóit, barátait is legőszintébb fájdalommal töltötte el. A halálesetről következő gyászjelentést vettük : Alulírottak fájdalomtól sújtott szívvel jelentik forrón szeretett férje, illetve édes atyjok, nagyatyjok, testvérök és apósának Okányik Ferenc, nyug. áll el. tanítónak gyászos elhunytát, ki kinos szenvedés és a haldoklók szentségeinek fölvétele után életének 52. és boldog házasságának 29. évében 1897. évi június hó 5-én d. e. 3

/

A

12 órakor jobblétre szenderült. A boldogultnak hűlt tetemei f. évi június hó 7-én délutáni 4 órakor fognak a szakolcai róm. kath. temetőben örök nyugalomra tétetni; az engesztelő sz. mise-áldozat csütörtökön, június hó 10-én reggeli 9 órakor a plébániai templomban mutattatik be. Szakolcán 1897. évi június 5-én. Az örök világosság fényeskedjék neki! Okányik Ferencné. szül. Franzen Mária, neje. Dr. Okányik Lajos, Etelka, férj. Koblisegh Emiiné, Irma, Kornélia, Gizella, gyermekei. Okányik István, Bundala Mihályné, szül. Okányik Mária, testvérei. Koblisegh Emil, veje. Koblisegh Ilonka, Pál és Erzsébet, unokái. * A legényegylet juniálisa. A nyári mulatságok egyik legsikerültebbike szokott lenni a legényegylet majálisa, mely hétfőn folyt le a kovácsi-pataknál. Mintegy 600-an vettek részt, a díszítés csinos, a kedv legjobb, a tréfás bohóságok mulattatók voltak. A mulatság szép jövedelmet hozott törekvő s kulturális hivatást teljesítő egyletünknek. * Pályázat plébánia javadalmakra. A füzesgyarmati és uj-barsi plébánia javadalmakra a főegyházmegyei hatóság pályázatot hirdet július hó 15-éig bezárólag. * Juniális. Az esztergomi kir. érseki tanitóképző-intézet növendékei az alapítandó segélyegyesületjavára 1897. évi június 24-én A »kovaespataknal« jótékonycélú nyári táncmulatságot rendeznek. Belépő-díj : Személyjegy 2 korona, családjegy 3 korona. Felülíizetések köszönettel fogadtatnak. A csavargőzös délután l

1

/^ órától este 11 óráig óránként közlekedik. Jegyek előre válthatók : Brutsy Gyula és Leitgeb János urak üzleteiben s a rendezőség tagjainál. * Kiránduló tanintézet. Az érsekujvári I nőnevelő-intézet növendékei kedden városunkba ! rándultak le, megtekintették a nevezetességeket, ; megebédeltek a sz. györgymezei árvaházba, s a délutáni vonattal hazautaztak. Festői tourista ruházatuk általános feltűnést keltett. * Az oltáregyleti kiállításról. A t. közönség épülésére felsoroljuk azon buzgó Oltáregyleti tagokat, kik az 1897. évi kiállításra készítettek j egyházi ruhákat a szegény tenplomok számára és fogadják e sorokban is hálás köszönetünket nemes célú buzgólkodásukért. Dr. Rapcsák Imréné 2 oltárteritőt, 1 karingcsipkét, 1 pallát. Egy Névtelen 3 oltárpárnát. Özv Krebsz Mihályné 6 vállkendőt és 6 kehelykendőt. Magurányi Józsefné 6 kehelyI kendőt, 6 kéztörlőt, 6 corporalét, 6 pallát. Özv. Csernák Béláné 6 kehelykendőt. Tónay Pálné 6 vállkendőt, 6 kehelykendőt. Simor Terézia 2 karinget. Mészáros Károlyné 2 karinget. Egy névtelen 1 oltárteritőt. Jézus Nevében valaki 1 oltárteritőt. Tillmann Manda k. 6 corpolarét. Tillmann Jolán k. 1 karinget. Angyalka kisasszony 6 corporalét. Hamar Arpáné 10 pallát. Kollár Antonia és Mária k. 2. ministransinget. Mattyasovszky Lajosné 1 velumot, 2 vállkendőt, 6 corporalét, 6 kehelykendőt, 6 kéztörlőt. Bleszl Margit k. 1 oltárteritőt. Bleszl Erzsike k. 6 kehelykendőt. Leisz Anna k. 3 kehelykendőt. Mattyasovszky Kálmánné 2 ministransinget. Özv. Laczkó Pálné 1 ciboriumtakarót. — E kiállításon szerepelt Frey Berta által készített s nagy feltűnést keltett aranyhímzésű oltárteritő is, mely azonban nem a mi Oltáregyletünk, hanem az esztergom-királyvárosi templom részére készíttetett. * Az esztergomi kereskedő-ifjúság f. hó 10. napján Brutsy Gyula e. elnök elnöklete alatt tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy juh 4. napján a kovács-pataknál nagyobb szabású nyári mulatságot rendez, amelyre a meghívókat a napokban fogja kibocsájtani. Az ifjúság nagy meglepetésben fogja látogatóit részesíteni. Az érdeklődés a mulatság iránt már is nagy mérveket ölt a közönség körében. * Adózók figyelmébe. Az 1897. évi I—II. osztályú kereseti adó lajstroma június 13-tól 21-ig közszemlére van kitéve. Esetleges felszólalások e nyolc nap alatt az adópénztári hivatalhoz írásban nyújtandók be. * Vizsgálatok az esztergomi kir. érseki tanitó-képzőben. A képesitő írásbeli vizsgálatok június 10., 11. és 12-én tartattak. A szóbeliek 18-án reggel 7 órakor veszik kezdetöket. — Záróvizsgálatok sorrendje : Jun. 14-én d. e. hittan ; 15-én d. e. ének, zene, délután torna; 23-án d. e. magyar; 24-én d. e. természettudomány ; 25-én d. e. magánvizsgálatok ; 27-én d. e. Te Deum. * Megyei közgyűlés. A vármegye útadójáról szóló 1895—1896. évi számadás, a vármegye gyámpénztárának 1896. évi számadása és beérkezett egyéb sürgős természetű ügyek elintézése céljából a vármegye székházának nagytermében a vármegye törvényhatóságának bizottsága rendkívüli közgyűlést tart 1897. évi június hó 26-ik napján d. e. 10 órakor. Napirendre kerülnek töbj bek közt: 1. A nagymélt. m. kir. belügyminiszter folyó évi 34592. számú intézvényével a vármegyei fő- és járási orvosok utiátalányának fölemelését megtagadja. 2. Különféle bizottságok kiegészítése. 3. Alispán jelentése a »Magyarnyelv« és »Frey Vilmos« alapítványok kamatainak a nem ; magyarajku községek iskoláiban való kiosztásáról. 4. Esztergom sz. kir. város közönségének az esztergomi főgymnázium újjáépítésére vonatkozó terv és költségvetés jóváhagyása és arra vonatkozó építési engedély kiadása iránti felterjesztése. 5. Ugyanannak jelentése, melylyel a városi közkórház 1896. évi számadását beterjeszti. 6. Dr. Földváry Istvánnak. — az uj vágóhíd építése tárgyában hozott 35/97. sz. képviselőtestületi határozat ellen beadott fellebbezése. 7. Debreczen szab. kir. város törvényhatóságának a magyar katonai iskolák felállítására vonatkozó törvényjavaslat miatt a kormányhoz üdvözlő-felirat intézése végett f. é. 141/5896. sz. a. érkezett átirata. * Az uj hid épitése. Pünkösd után végre megkezdték az uj vízivárosi régi fa-hid bontását. Nagy tért zártak el a munka tartamára s a képezde előtti járdát már fel is szedték. Altalános a megbotránykozás s a panasz a viziváros lakói között, hogy gyalogút nem lesz a Kis-Dunán fentartva, s az épités ideje alatt e városrész el lesz zárva a túlsó parttól, s csakis a belvároson át közlekedhetik. Ily sértő hanyagságot nem reméltünk a vállalkozók részéről, s elvárjuk a városi hatóságtól, hogy erélyes felszólalásával e mellőzést, mely igazságtalan s sérelmes a vízivárosiakra, reperálja. Ha tudtak gyalogjárót fen tartani a másik kis-dunai hid építésénél, miért ne lehetne a mostaninál ? Vagy a város-részek az egyesítésnek csak terheit, nem egyúttal előnyeit is élvezik ? A polgármes Brutsy János városi képviselő minapi interpellációjára kilátásba helyezte ugyan a gyalogjárat fentartását, mig azonban nem látjuk, sürgetésével nem hagyunk föl. —• Figyelmeztetjük egyúttal a hidat épitő vállalkozót, hogy a gyermekek átmenetelét a mostani lebontásban álló hidon tiltsa el, mert bekövetkezhető szerencsétlenség esetén, felelősségre vonható. * Nagy takarodó volt csütörtökön este. Tegnap a »Magyar Király« szálloda kerti helyiségének megnyitásánál működött közre a katonazenekar, hogy a kisebb számban összegyűlt publikum a csepergő esőn kivül egy kis jó zenét is I élvezhessen. I * Földomlás. A budai Mátyástemplom előtti földsülyedéshez hasonlóan a Vártéren (a szent István-kápolna közelében) besüppedt a föld. A rendőri közegek azt vélik, hogy nálunk is a Várhegy alatt létező folyosó oka a süppedésnek. Az esetet a mérnöki hivatal fogja tüzetesebben megvizsgálni. * Utóállitás. F. hó 21-én délelőtt a megyeházán utóállitás lesz. * Az acetylen világítással való kisérletetezés egyelőre még a távol lenge ködében marad földi szemeink elől elrejtve, mert írásbeli kérelem a polgármesterhez még nem érkezett, puszta szóra pedig a mai civilizált világban nem adnak semmit. * Pünkösd vasárnapjáról már általánosan az a vélemény él, hogy akkor valakinek a Dunába kell halnia. Nem is mult el már régóta ez a szép ünnep halálos végű baleset nélkül. Az idei áldozat Beitter Gyula elemi iskolai tanuló. Egy darabka fa volt a játékszere, az a Dunába esett, a fiú utána hajolt, lebukott a talpról s a zavaros hullámok mindkettőt elsodorták. Csütörtökön fogták ki a kis holttestet, társai kíséretében pénteken helyezték örök nyugalomra. * A betegsegélyző pénztárak reformja. Az ipari és kereskedelmi alkalmazottak és munkások betegsegélyezéséről szóló 1891-ik évi XIV. t.-c.-t a kereskedelmügyi miniszter reformálni akarja s az erre vonatkozó előmunkálatok — mint értesülünk —• már is folynak a kereskedelmi minisztériumban. A reform azért szükséges, mert a jelenlegi törvény több olyan terhet ró a beteg-