ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-06-13 / 24. szám

segélyző pénztárakra, melyeket azok elviselni nem birnak, minek következtében a pénztárak túlnyomó része most is a válsággal küzködik. E biányok helyrepótlásán kivül szükségesnek látszik továbbá egy központi forum létesitése, mely az ország összes betegsegélyző pénztárai felett az ellenőrzést és a felügyeletet gyakorolná. * A táviratlapok. A posta- és táviró-igazgatóság közli velünk, hogy abból a célból, hogy oly postahivataloknál is lehessen táviratokat föladni, ahol táviró-hivatal nincs, a zárt levelezőlapokhoz hasonló alakú, zárható táviratlapok vannak most forgalomban. Ily táviratlapok kaphatók minden posta és táviró, illetve postahivatalnál, nemkülönben a frankojegy-árusoknál dbként 31 krért s fölhasználhatók a magyar korona területén bárhol, Európa bármely államába szóló táviratok föladásánál. A táviratlapot bármely postahivatal elfogadja s a legelső postainditással küldi el a legközelebbi táviróhivatalhoz expresz-levélek módjára és díjmentesen. A zárt táviratlapon irt távirat a levélgyüjtőszekrénybe való bedobás utján is föladható. Egy ily táviratlapon minden ráfizetés nélkül föl lehet adni egy a magyar korona területére, Ausztriába, a megszállott tartományokba, Németországba vagy Szerbiába szóló 10 szóból álló táviratot; 1.0 10 szón felül minden további szóért 3 krajcár jár s ezeknek diját a távirat-lap belső oldalára ragasztandó megfelelő értékű frankó-jegyekkel kell leróni. * Vasúti utazási és átköltözési kedvezmények. A törvényhatósági tisztviselők, segédés kezelő-személyzet részére engedélyezett vasúti kedvezmény mikénti alkalmazásánál több izben kétely merülvén fel arra nézve, hogy a törvényhatósági alkalmazottak közül ezen kedvezményt kik igényelhetik, jnnélfogva a belügyminiszter közölte a törvényhatóságokkal azon törvényhatósági közigazgatási tisztviselőknek jegyzékét, kik részére a magy. kir. áll am vasutak on féláru rnenetjegygyel való utazásra jogosító igazolványok és 50 százaléknyi díjmérséklésre jogosító szállítási utalványok kiállíthatok. E vármegyei tisztviselők, segédés kezelő személyzeti tagok a következők : 1. A központban: alispán, főjegyző, jegyző vagy aljegyző, tiszti főügyész, ügyész, alügyész, főpénztárnok, pénztárnok, alpénztárnok, pénztári tiszt, ellenőr, főorvos, központi orvos, főszámvevő, számvevő, számfejtő, számtiszt, főkönyvvezető, könyvvezető, főlevéltárnok. levéltárnok, allevéltárnok, levéltári segéd, levéltári tiszt, irodaigazgató, aligazgató, irattárnok, irattári segédek, kiadó, kiadó-segéd, iktató, lajstromozó, iroda tisztek, várnagy, várkapitány, háznagy, közigazgatási gyakornok, állatorvos, irnok. Az árvaszéknél: árvaszéki elnök, ülnök, közgyám, jegyző, számvevő, könyvvezető, pénztárnok, ellenőr, iktató, kiadó, nyilvántartó, irattárnok, irnok. 2. A járásokban : járási főszolgabíró, szolgabíró, járási orvos, járási állat-orvos, utbiztos, útmester, valamint közigazgatási gyakornok, és járási írnok. Amennyiben pedig a közigazgatási biróság azon határozata, hogy a kedvezményes vasúti jegyek elnyeréseért beadott kérvények bélyegmentesek s a vasúti üzletvezetőség több bélyegtelenül beadott kérvényt visszautasított, több rendbeli félreéztésre adott okot, figyelmeztetjük a tisztviselőket, hogy a belügyminiszter április 15-én 3191. szám alatt kelt rendelete értelmében az arcképes évi igazolványért beadott kérvények bélyegmentesek, ellenben a félárú, vagy kedvezményes menetjegygyei egyszeri utazásra jogosító igazolványok engedélyezése iránti kérvények ezentúl is 50 kros bélyeggel látandók el. Esztergom ezredéves múltjából. Törökvilág Esztergomban. XXXIX. 1601. szept. havában tervbe volt véve Fehérvár ostroma. Hogy ezt a török észre ne vegye és több őrséget ne vihesen bele, Mátyás megparancsolta Ruswormnak, hogy meglehetős mennyiségű katonasággal vonuljon Esztergomba, ott Althán és Berhauserrel egyetértve lássa el a sáncokat védőkkel. Ezek után pedig Althannal együtt Zsámbékon, Válón át Fehérvárra vonuljon. Melyet Ruswormnak a mocsáron történt átvonulása és Althánnak a falrésen történt rohama, a keresztények birtokába hozott. Lalla Muhammed budai pasa ez időben lekötelezettje volt Orczy (Oros) Péter esztergomi kapitánynak, Althán helyettessének, akinek kincstári ügyben tett szolgálatáért ajándékba küldött két szép turbánt, melyeket a kincstár költségén 1601. máj. hó 2-án 800 akcséért vásároltatott. Valami igen fontos tárgyalni valója volt ekkor a budai pasának az esztergomiakkal, mert oda követeket küldött. Az ezek járás-kelése után felmerült költségek fejében a kincstár terhére jun. hő 3-án 3600 akcsé van kiadásba jegyezve. 1602. juh 13-án öt török, magyar ruházatban Esztergom-Rácvárosba belopózkodott és egy német katonát, a ki a várból kellőnél tovább távozott elfogtak és magukkal vittek Budára. Ott kikérdezték őt. Az éjjelen át künn hagyták őt a cigány elővárosban, a honnan sikerült neki megszökhetni és igy szerencsésen Esztergomba vissza érkezett. Midőn a katonát Budán kérdezték, válaszain a törökök nevettek. Jobban voltak azok értesülve, hogy ily egyszerű emberre szorultak volna. Csak nemrég utazott négy előkellő külsejű férfi Győrből Esztergom felé, kik németül jól beszéltek és német öltözetben voltak. Ezeket útközben megkérdezték, hová mennek, mire határozottan mondták, Esztergomba. Pedig oda akkor idegenek nem érkeztek. Juh hó 17-én néhány cirkáló török Esztergomban a régi és az új sánc között mutatta magát. Ama sáncokat, melyeket a hegy alatt épiteni megkezdettek, az egyik közülök körül lovagolta. Midőn azonban ez észrevette, hogy őt megfigyelik azonnal eltávozott. Még július havában volt, midőn a 18,000 embernyi keresztény tábor Győrből Esztergom alá érkezett. Ahol még aug. hóban is vesztegélt. Aug. hóban az esztergomi és váci huszárok és hajdúk, összesen 400-an portyázni mentek. Szolnok és Eger körül 800 táborozó törököt találtak, akik ott magokat biztonságban vélték. Ezeket váratlanul a hajdúk megtámadták és 200-at közülök levágtak, 28-at elfogtak, a többieket pedig megfutamították. Táborukat kirabolván 108 lovat és szamarat, három darab ezüst sodronyinget, 2000 aranyat és temérdek más értékes tárgyat kaptak, a melyekkel biztos helyeikre visszatértek. Szeptember hó 20-ika körül a keresztény sereg Rusworm parancsok alatt megint Esztergomnál táborozott. Szept. 27. körül, mielőtt Rusworm Pestre eltávozott volna Esztergomot sáncokkal jól ellátta. Szent Tamáshegy erődébe 2 zászló legénységet helyezett. A futó árkokba őröket állított. Ezek után Rusworm Pestre ment, azt szerencsésen bevette, és miután azt jól felszerelte, a keresztény sereggel ismét Esztergomba visszavonult, a hová nov. hó 17-én megérkezett. Már 18-án a sereg feloszlatta és minden csapat a saját állomás helyéré vonult. 1603. jan. hó 15-ike. körül Esztergomból 40 kocsi élelmiszert indítottak Pest felé. Ezt a budai törökök megtudták és midőn a szállítmány Pesthez már közel volt azt szabad mezőn megtámadták. Mivel a támadók 1300-an, a védelmezők pedig kevesebben voltak, ezeknek tágítani kellett. Midőn azonban a pestiek ezt megtudták 2000-en Pestről kivonultak és valamely erdőben két csoportban elhelyezkedhettek. Az érkező ellenséggel az egyik csapat a csatározást megkezdé, a másik pedig leshelyéből hátulról intézett támadást, a törököket többnyire levágta vagy elfogta az eleséget pedig magának megszerezte. Márc. havában midőn Althánnak tudomására jutott, hogy a pestiek lövöldözése következtében Budán lőpor robbanás történt, a mi okozta, hogy a bástyafalból nagy darab leomlott, Esztergomból 1000 német katonával, 100 huszárral és 200 hajdúval egy órával hajnal előtt útrakelt. Midőn a budaiák őt közeledni észrevették 70 lovas kijött szemlézni. Ezekre az esztergomiak elhamarkodva reájuk támadtak. Mikor már ezeket űzőbe vették, akkor vették azt észre, hogy a budai basa 50 lovas kíséretében szintén közeledett feléjök. Igyekeztek ugyan őt elfogni, de elmenekült előlük be a várba, onnan pedig erősen lődöztek reájok. Igy tehát eredmény nélkül kellet visszatérniük. Május hó elején egy gyanús katonát fogtak el Esztergomban. Ez mult télen jött meg török országból és alkalmazását kérte, a miből azonban csakhamar eltávozott. Most ismét itt megjelent. Viselkedése feltűnést keltett, azért szigorú vallatás alá fogták, amidőn beismerte, hogy a budai basától 70 aranyat kapott előre, hogy az esztergomi parancsnokot vagy gyilkolja le, vagy mérgezze meg ; azután gyújtsa meg a fegyvertárt, hogy a lőpor készlet légbe röpüljön. O azonban ezt megtenni nem merte, de nem is talált alkalmas időt hozzá. Azt ts beismerte, hogy jelentette a budai basának, most volna a legalkalmasabb idő Esztergom ostromához. Három nappal május hava letelte előtt, egy pribék felbuzditása következtében esztergomi és győri hajdúk együttessen megrohanták Fehérvárnak újonnan épült részét. Akit ott találtak és a várba nem menekült, mind levágták. Hadi prédául sok lovat kaptak, ezek között voltak a bégnek lovai is. Továbbá kaptak 5 zászlót, nagymennyiségű szarvasmarhát és más egyebeket. Eltávozásuk előtt az elővárost felgyújtották. Jun. havában Esztergomból megint ment eleség a pestiek számára, melyet 500 ember szerencsésen elkísérhetett rendeltetése helyére, anélkül, hogy az ellenség őket háborgatta volna. Vidék. A bényi templom renoválása már annyira előrehaladt, hogy ma feltehetik a keresztet a torony tetejébe. Az Arpád-korabeli templomot már tavaly kezdték kitatarozni, az ujitást eszközlő Sinka József helybeli építőmester a munkálatokat az idén valószínűleg be fogja fejezni. Nász és gyász. Doroghon Fischer József bányász a napokban lakodalmát tartotta, mikor is szomorú hang vegyült belé a mátka-párt kisérő zenébe: Jancsek János tölténylövöldözései közül egy golyó ugy találta Ruszék József vőfényt, bányászt oldalba, hogy az menten szörnyet halt. Reviczky Győző főszolgabíró még a lakodalmas délután letartóztatta a gyilkost és átadta a járásbíróságnak, a halottat pedig másnap nagy részvét mellett a bányász-ritus minden különösségével kisérték korai sírjáig. Szürnyii halál. Heine József doroghi lakos jelentette a központi főszolgabírónak: A rétről hazajövet Juhász Mari kis leányka foglalt helyet fűvel megrakott kocsimon, mellette kaszám feküdt. Egyszer a fű lecsúszott s magával vitte a kaszát is, meg a kis lányt is, de olyan szerencsétlenül, hogy a kasza Juhász Mari derekát mélyen elvágta s egy-két perc múlva meghalt. A jbiróság támaszkodva arra, hogy Heinét már vádolták egyszer gyilkosság gyanújával, letartóztatta őt. Verekedés. Többen mulattak együtt Vagensommel János táthi korcsmájában, mikor Pedl Mihály egy pohár sörrel megkínálta ifj. Khail Ferencet. Khail a sört el nem fogadta, miből szóvita majd kisebb csata keletkezett ököllel és poharakkal. Pedl az ágyat fekszi, Khailt pedig a jbiróságnál a csendőrség feljelentette. Kath. néptanítók gyűlése Léván. A Léva vidéki néptanítók egyesülete folyó hó 10-én tartotta első évi nagy-gyülését. A gyűlést szent mise előzte meg a plébánia templomban, hol a mise előtt »Veni Sancte« is volt. A gyűlés a városház termében 11 órakor nyilt meg Kvassay István zsemléri esperes-plébános elnöklete alatt. Elnöklő esperes megnyitó-beszédében a nagyszámban egybegyűlt tanitói-kar nagy figyelme mellett utalt az önképzés nagy szükségességére, amelynek helye épen ez az egyesület és alapja a keresztény tan, az a keresztény tan, amelytől ma olyan nagyon irtóznak. Ezt annál inkább ajánlja megszivlelésül, mert az egyház és iskola együvé tartoznak, egyik a másik ellen nem működhetik, Elnöki jelentések után Gerley Mátyás verebélyi tanitó olvasta fel értekezését »A kántortanitói pályázazatok körül tapasztalt méltatlanságokról és a tanitók között észlelt kartársi szeretet és kölcsönös becsülés hiányáról.* Az osztatlan figyelemmel meghallgatott értekezés végén a gyűlés lelkes éljenzéssel köszönte meg a felolvasónak fáradságát. Majd id. Blay József, fenyő-kosztolányi tanitó »Hitoktatás az elemi iskolában« cimmel értekezett, igen érdekesen fejtegetvén, hogy a hitoktatás nemcsak a papság feladata, de a tanitóikaré is vállvetve a papsággal. Tárgyalva lett még az aradvidéki népnevelői kar átirata a névmagyarosítás ügyében. Egyhangúlag tudomásul vétetett. Végül az indítványok során elhatároztatott, hogy a tanitók részére valahányszor a tanitók a központi bizottsági gyűlésbe jönnek, mindannyiszor a körök pénztárai födözik a kiadásokat. A gyűlés után ebéd volt az »Oroszlán «hoz címzett vendéglő kerti helyiségében. A b.-gyarmati kath. legényegylet megnyitása. A balassagyarmati legényegylet pünkösd ünnepén tartotta megnyitó ünnepélyét. Az ünnepségek rendje reggel 9 órakor kezdődött, midőn ugy a pártoló, mint a rendes tagok jelvényekkel feldíszítve vonultak a plébánia templomba. A templomi szertartások fél 10 órakor a Szentlélek ünnepélyes segítségül hívása mellett vették kezdetüket. Ugy ezt, mint az ünnepélyes szentmisét Hotto-