ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-03-28 / 13. szám

II. évfolyam. Esztergom, 1897. március 28. 13. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁESADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 5 frt. Félévre 2.50. Egyes szám ára 8 krajcár. Felelős szerkesztő s kiadó-tulajdonos: KEMÉNTFY KÁLMÁN DÁNIEL. Főmunkatárs: Dr. PKOHÁSZKA OTTOKÁR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-út, Lencz-ház, hová az előfizetések, kéziratok és hirdetések küldendők. Hirdetési árak: Egy háromhasábos petitsor ára 8 krajcár. Többszöri közlésnél árkedvezmény. — Bólyegdij minden hirdetés után 30 krajcár. A kultuszminiszter átirata. Esztergom, március 27. Wlassics Gyula átirata a biboros hercegprímáshoz a katholikus autonómiai kougreszszus egybehivásának ügyében, az autonómia több mint negyed század óta vajúdó ügyét ismét napirendre tűzte. A további lépést a miniszter természetszerűleg a püspöki kartól várja, a mely kétségtelenül, legfontosabb tárgya lesz a jövő hónap elején összeülő püspöki konferenciának. Ránk az autonómia ügyének megfigyelése azt a benyomást teszi, hogy az újra megindulandó autonómiai mozgalmak iránt, valami vérmes reményt nem táplálhatunk. Tartunk tőle, hogy a kormány s vele együtt természetesen az országgyűlés akadályokat fog gördíteni az autonómia katholikus és egyházias szellemű megvalósulása elé, nem hajlandó a vallás és tanulmányi alapot kiadni, s nem áll el a püspök-kinevezések eddigi uzusától. Újra, és újra meg fog indulni a sok huza-vona, az alapok természeti megvizsgálása, a főkegyúri jog gyakorlatának ad absurdum agyonmagyarázása, s a katholikusok arra ébrednek, hogy a kormány kezében az autonómia tulajdonképen a püspöki kar mumusa lesz. Ha a kongresszus úgy alkotja meg az autonómiát, hogy a kormány a katholikusokat markában tartsa, őket eszközül fölhasználja, akkor meg lesz az autonómia. De ha a kormány látja, hogy a vele ellentétes álláspont jutna érvényre, akkor az autonómia újra megreked, s marad minden a mint volt. Félünk, hogy magában az összehivandó kongresszusban sem lesz egységes szellem, ismétlődni fog az 1871-ki szellem demonstrativ iránya az egyház érdekeivel szemben. Előre látjuk, hogy hitsorsosaink közül sokan fogják hangsúlyozni, hogy ők »überaus katholikusok«, s a szabadéi vüség hamis zászlajával sok visszaélést követnek el. Dacára azonban az aggályoknak, az autonómia megalkotását meg kell próbálni, meddőségben maradni tovább nem lehet. A kormánytól kérni kell, hogy az 1871-ki tervezetre tegye meg észrevételeit, s közölje azt az újból összehivandó kongresszussal. A választásoknál aztán gondoskodni kell az iránt is, hogy »liberális katholikusok« ne lehessenek tagjai az autonómiának, kik az egyház kormányzását is maguknak követeljék. Nem a híveknek, hanem a pásztoroknak, az apostoloknak mondatott: tanítsátok és legeltessétek bárányaimat. Az egyház soha se vonta el híveit az egyház oly ügykezeléseitől, melyek a papi rendet nem szükségképen követelik. Hiszen régente a kisebb rendek tiszti körét is a világiak foglalták el az egyházban. Világiak a templomatyák, világi a kegyúr és a püspökhöz hasonló jogot gyakorol, midőn plébánost nevez; világi a fejedelem és a pápához hasonló jogot gyakorol, midőn püspököt nevez. Rómában az egyházi kongregációk hivatalában mennyi világi van alkalmazva. Nem folyt-e be nálunk Magyarországon az állam számos egyházi ügybe? Sőt az autonómiában az egyház nemcsak nem idegenkedik befolyást nyitni a világi híveknek, hanem oly széles működési tért nyújt, milyenre sehol a világon nem találunk példát. Tehát, ha az egyház elmegy az engedékenység végső határáig, joga is van követelni, hogy: ne tolakodjanak be az autonómiába olyan férfiak, kik az államot felmentik az Isten és egyház iránti kötelességtől, kik félnek a püspöki kormányhatalomtól, kik első sorban hazafiak és csak azután katholikusok, kik előtt többet ér a jelen, mint a mennyország; kik beszélnek vallási érdekről, de hallgatnak a kath. érdekről; kik elválasztják a papságot az egyháztól. Bármily ellentét az egyház ellen, a hit elleni harcot jelenti és ha ilyen harcot jelent és ha ilyen harcos emberek vannak az autonómiában, akkor az egész autonómiára ellehet mondani: Ignotos fal üt, notis ést derisui. Már pedig az az autonómia mit jelent és mi annak a jogköre? A kath. autonómia az egyház világi vonatkozású ügyeinek saját törvényes orgánumával való kezelését jelenti, melyben magánérdek, vélemény, a nagy általános célnak alárendelendő. Jogkörét pedig a következő világi vonatkozású ügyek képezik: 1.-A kath. egyház köz- és magánjogaira felügyelni. 2. A kath. egyházat az állammal szemben képviselni. 3. Az egyházi közvagyont nyilvántartani, kezelni és a szegényebb ellátású papság illő ellátásáról gondoskodni. 4. Ájtatos alapítványokat a hagyományozok céljai szerint ellenőrizni. 5. A kath. iskola vagyonát, annak ügyét és az ifjúság nevelését a föpásztorral egyetertöleg biztosítani és védeni. 6. Mindannak elhárításában, mi a vallás-erkölcsi élet kifejlésére akaAZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Egy év az esztergomi kath. legényegylet történetéből. — Titkári jelentés. — Az esztergomi kath. legényegyesület 1896. évéről van szerencsém jelentésemet a következőkben előterjeszteni: Egyesületünk a lefolyt évben beléletében és külső megjelenésében teljes erejéből igyekezett kitűzött célját megvalósítani, hogy a szent ügynek, — melyet zászlójára irt — szolgáljon, s megát a nemes lelkű pártfogók támogatására érdemessé tegye. Céljához képest az egyesület fősúlyt helyezett a tagok valláserkölcsi és szellemi fejlődésének, művelődésének előmozditására. Virágvasárnapján az összes egyleti tagok, közösen elvégezték a szt. gyónást és áldozást ; a hiányzók bizonyitványnyal tartoztak igazolni, hogy ezen kötelességüknek eleget tettek. A karácsonyi szent időben mintegy harmincan járultak a szentségekhez Vasár- és ünnepnapokon közösen vonultak szent misére a kir. városi plébánia templomba s örömmel jelenthetem, hogy e felvonulásbán mindig mintegy 30 tag vett részt. Dr. Anhäupel György m. elnök az év első negyedében, továbbá november és december hónapokban minden vasárnap az evangélium felolvasásával kapcsolatos előadásokat tartott. Az előadások tárgyai a következük voltak : az ember végső célja (3 előadás); a lélek szellemi volta ; a darvinismus ; az emberek közös leszármazása egy emberpártól; az eredeti bűn; a megváltás jótéteményei; a Röntgen-féle sugarak; a szociáldemokraták törekvései (4 előadás): Columbus Kristóf élettörténete. Mig ezen vasárnapi előadásokon az egyleti tagok szorgalmasan és nagy számmal vettek részt, addig sajnálattal kell említenem, hogy a történelmi, számtani, stilisztikai, könyvviteltani oktatás iránt, melyeket az elnökség ez évben is megkisérlett rendszeresíteni, oly közönyösség mutatkozott, hogy ezen oktatásokat részvéthiány miatt hamarosan be kellett szüntetni. — E közönyösségnek egyik főokát abban a körülményben kell keresnünk, hogy miként más vidéki városokban, úgy Esztergomban is az iparos-segédek a legtöbb műhelyben késő estig dolgoznak, tehát elcsigázva, elfáradva nem éreznek magukban elegendő erőt és kedvet arra. hogy az oktatásokban való részvétel által még idegmunkát is végezzenek. Évközben az egyesület kebelében dalárda is létesült, mely a házszentelési ünnepély alkalmából nyilvánosan is fellépett, s általános tetszést aratott, de a fellobbant lelkesedés lángja lassanként lohadni kezdett, az énekórák nem voltak megtarthatók, s a kedélyt és szivet nemesítő dal művelése abban maradt. A rendes vasárnapi előadásokon kivül az egyesület nyilvános felolvasásokat is rendezett, melyek szavalatokkal, monológokkal, hangversenyekkel kapcsolatosan igen kedves estéket szereztek a nagy számban megjelent közönségnek. A felolvasásokat dr. Anhäupel György (Rékesség a földön a jóakaratú embereknek), Perger Lajos (A szabadság), Czenczik János (A mostoha sorsa) és Keményfy K. Dániel (Korképek a XVI. és XVII. századból) urak tartották, kiknek ez uton is kötelességemnek tartom az egyesület hálás köszönetét nyilvánítani. A művelődésre való törekvésnek egyik biztos hőmérője a könyvtárnak használata. E tekintetben örömmel tekinthetünk vissza a lefolyt év eredményére. A könyvtárt használták összesen <S9-en, kivettek 476 kötetet. A könyvtár jövedelme 20 frt 14 kr. volt. Dr. Walter Gyula, dr. Anhäupel György, Wanitsek Rezső. Marko Kálmán, Jerusse Gábor, Bada Lajos és Petrik Mariska szívesek voltak könyvtárunkat több értékes művel gyarapítani. Fogadják mély köszönetünket. Az 1896. év március havában megtartott közgyűlés határozatilag kimondotta, hogy házi takarékpénztár létesítése által óhajt alkalmat és ösztönzést adni a tagoknak a takarékosság, mértékletesség és önmegtagadás erényeinek elsajátítására s gyakorlására. Az eszme több különböző akadály folytán nem volt a lefolyt évben megvalósítható, de a szükséges intézkedések és előkészületek megtétettek, úgy, hogy 1897. április hó 1-én a házi takarékpénztár áldásos működését meg is kezdheti. Ugyancsak a lefolyt évben fogamzott meg az egyesületben az az elhatározás-, hogy a szociáldemokraták lázas tevékenységének ellensúlyozásara keresztény röpiratok kiadását fogja magára vállalni. Minthogy az emberi természet a vigságot ós egyéb szórakozást is megkívánja, az egyesület