ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-03-21 / 12. szám

* Felolvasás a kath. körben. Az eszter­gomi kath. kör f. hó 25-én d. e. 11 órakor saját helyiségeiben felolvasást tart, melyre a tagokat és csaladjaikat tisztelettel meghívja az elnökség. * Az ifjúság kegyelete. A főgymnázium ifjúsága a kedvezőtlen idő miatt nem vasárnap, hanem hétfőn délután 4 órakor tartotta meg a »Sas kaszarnya« nagytermében március 15-ki ün­nepélyét. A szózat eléneklése után Berkó Antal VIII. o. t. tartott lelkes ünnepi beszédet. Majd Szitkey Béla VII. o. t. szavalta el Takáts Géza VII. o. t. ünnepi költeményét, mit a »Hymnus» követett, s engesztelő imát mondottak az elesett hősök lelkeért. Az ünnepély méltó bezárása a honvédek sirhalmának megkoszorúzása volt. * A Takarékpénztár közgyűlése. Az Esz­tergomi Takarékpénztár f. hó 14-én délelőtt 10 órakor tartotta rendes évi közgyűlését. A Eleszi Ferenc titkár által fölolvasott igazgatósági jelen­tést, mely szerint 5,122,215 frt 33 kr. vagyonnal rendelkezik az intézet, elfogadta a közgyűlés. A felügyelő bizottság jelentése szerint az 1896. évi nyereség 65873 frt 76 krt tesz ki. Ebből megy osztalékra 80 írtjával 48000 frt, a tartalék-tőkéhez csatolt 10°/ 0 6587 frt 39 kr, jótékony célra 4737 frt 33 kr. Különleges tartalék-alapra 1113 frt 38 kr., tiszti nyugdíj-alapra 980 frt 72 kr., jutalékok ra 4456 frt 5 kr. A mérleg megállapítása után az igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak meg­adták a felmentést. A tiz kilépő régi igazgatósági tag helyébe megválasztattak: Brutsy Gyula, Etter Gyula, Frey Ferenc, Grósz Ferenc, Kollár Károly, Mattyasovszky Lajos, Oltósy Ferenc, Schönbeck Imre, Szecskay Kornél, Szerencsés Mihály. * Március 15-ike. Az esős idő tönkretette az esztergomi belvárosi polgári-olvasókör ünne­pélyét, melyet 14-én a honvédtemetőben rendezni szándékozót. Más oldalról semmi érdeklődést nem vehettünk észre, a honvédtemető állott csendesen, szomorúan, elhagyatottan. A polgári-olvasókör rendezte társas vacsorán 14-én Tátus és Horváth elmondották ünnepi beszédjüket, a gymnáziumi ifjúság tantermeiben tartott kisebb ünnepélyt. Ezer szerencse, hogy senki nincs azon a véleményen, miszerint ezzel eleget tettünk a szabadságért el­hullt hősök emlékének. * A katholikus legény-egylet ma délután 3 órakor tartandó közgyűlésére újból felhívjuk olva­sóink figyelmét. A tárgysorozat következő : 1. El­nöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Pénztárnoki jelentés. 4. A tisztikar választása. 5. A 30 tagu választmány választása. 6. A jegyzőkönyvet hite­lesítő 3 tag választása. 7. Indítványok. * Az esztergoin-vidéki gazdasági egyesü­let szőlő-telepén ma délután tartatik meg a gya­korlati vizsgálata azon 100 növendéknek, a kiket az egyesület a szőlőmivelésben ingyen kiképezett. * Az esztergomi kath. legényegylet f. hó 28-án este felolvasó estélyt rendez, melynek érde­kes és változatos programmját jövő számunkba hozzuk. E helyütt felemlítjük, hogy Venczell Antal kanonok 30 frtot, Maszlaghy Ferenc apát-kanonok 15 frtot adományoztak ujabban a legényegyletnek. * Viharok. Péntek s szombat reggelre vil­lámlással s mennydörgéssel teljes vihar vonult át városunk fölött. A szombat éjjeli vihar jeget is hozott magával, mely galambtojás (?) nagyságban hullva, számtalan ablakot tört be, különösen a Duna-utcán. A villám, bár többször lecsapott, kárt, szerencsére, semmiben sem tett. * Közgyűlés. Az »Esztergmi ipartestület« kebelében fennálló békéltető bizottság segéd tag­jainak megválasztására, valamint az »Esztergomi ipartestületi betegsegélyzö-pénztár« f. évi rendes közgyűlésére a biztosításra kötelezett segéd mun­kások közül választandó kiküldöttek megválasztá­sára. — az 1891. évi XIV. t.-c. 38. §. és az alapszabályok 26. §-a alapján az Esztergom szab. kir. város területén működő összes segéd mun­kásokat, kik testületi tagnál foglalkoznak és biz­tosítva vanak, 1897. évi március 21-én d. e. 9 órakor a sz. kir. város székházának nagytermében tartandó gyűlésre dr. Földváry István iparhatósági biztos egybehívta. * Országos vásár. A március 15-én tartott országos vásár igen látogatott volt. A nagy for­galom az állandó hídnak eredménye, mert előbbi években ilyenkor még nem lévén a hid bekötve, sokan inkább elmaradtak a vásárról, mintsem a komp-közlekedés kellemetlenségeinek tegyék ki magokat. Ugyanezen napon volt megtartva a ka­tonai lóvásár is a Saskertben; igen sok szép lovat mutattak be a vidéki gazdák, melyekből a bizottság, igen tüzetes vizsgálat alapján, tizenegy darabot vett meg. — Nagyon jó lett volna, ha a vásár napján a kövezetvám szedésére több embert alkalmaznának, mert a vámszedés miatt a kocsi­torlódás gyakori volt. * Hegyközségi közgyűlés. Lapunk mult számában közölt hegyközségi közgyűlésre Maiina Lajos polgármester a következő meghívót bocsá­totta ki: Az 1894. évi XII. t.-c. életbeléptetését tárgyaló 58000/1894. sz. alatt kelt földmivelés­ügyi m. kir. minisztérium rendelete, illetve ennek 62. §-a b) pontja értelmében 30 napi határidő kitűzése mellett a szőlő birtokosok hegyközséggé alakulás végett összehivandók ; ezen rendelkezés­I hez képest Esztergom szab. kir. város, Szent­györgymező és Szent-Tamás kerületek területén levő összes szőlőbirtokosokat hegyközséggé ala­kulásuk elhatározására 1897. évi április hó 11-én d. e. 9 órakor a város székházának tanácster­mében, esetleg udvarán megtartandó gyűlésre ezennel meghívom. Kelt Esztergomban, 1897. évi március hó 12. napján. Maiina Lajos polgár­mester. *A szentgyörgymezeiek kegyelete. A szent­györgymezei polgári olvasókör tagjai, március 15-én a kedvezőtlen idő miatt a honvédtemetőbe ki nem vonulhatván, fölkérték Perger Lajos plébánost, hogy a honvédekért gyász-szentmisét tartson, ame­lyen szép számmal résztvettek. * Betörés a templomba. Azt a betörőt, ki Besztercebányán a templomból az arany egyházi edényeket ellopta, a besztercebányai rendőrség megkeresése folytán rendőrségünk is keresi. Nin­csen kizárva ugyanis, hogy a betörő Pestre, onnan pedig Esztergom felé vette útját. * Újoncozás. Csütörtökön, pénteken és szom­baton volt a megyeházán az idei sorozás. A köz­ségek a mult évi sorozáshoz képest nagy hanyat­lást mutatnak: a tavalyiaknak alig 50°/ 0-át teszik a most besorozottak. Hétfőn s kedden a város­házán lesz a sorozás. * Uj hid. A régi hajó-állomás feljáró hidjá­val nagyon sokszor és nagyon sok baj volt. A társulat uj állomáshelyén azáltal segített a bajon, hogy egy vas-szerkezetű feljáró hidat hozott. Az űj feljárót most állítják össze. * Oculi vasárnap. Arról nevezetes ez a va­sárnap, hogy ilyenkor szokott mosolyogni a snepj­vadászokra leginkább a szerencse. Bár a szeles idő nem igen kedvez a vadászat e nemének, a szaionkás erdőket városunkból is sokan fölkeresték. * Vándor-iparigazolványok. A kereskede­lemügyi miniszter valamennyi törvényhatósághoz a következő körrendeletet intézte: Értesítem a hatóságot, hogy a német ipartörvény 57. §-ának azon rendelkezését, melynél fogva a vándor-ipar­igazolvány kiadása az eddig rendszerint megkí­vánt 21 éves életkor helyett ezentúl a betöltött 25 évhez lesz kötve, a német szövetség tanácsa végrehajtási rendelettel kiterjesztette a külföldiek­re is. Ezen rendelkezéstől csak azokra nézve lehet kivételesen eltekinteni, kik bebizonyithatólag a legközelebb lefolyt naptári évben is birtak már bizonyos áruk tekintetében vándor-iparengedély­lyel. Miről a törvényhatóságot avégből értesítem, hogy azt az érdekelteknek hozza tudomására. * Öngyilkos cseléd. Megírtuk, hogy Szakmári Erzsébet cselédleány 13-án borotvával elmetszette nyakát. A szerencsétlen leány három napi szenve­dés után hétfőn a kórházban az orvosok minden igyekezete dacára meghalt. Temetése nagyszámú rokonai részvéte mellett szerdán volt. * Verekedő újoncok. Sorozáskor nagy rit­kán marad el a verekedés. A felhevült fiatalság mindig talál pajtásában valami megbocsájthatlan hibát, minek következtében aztán kész a háború. A »Vörös ökör« vendéglőben pénteken délután összekaptak a regruták s az egyik legény pajtását egy boros üveggel úgy mellbe vágta, hogy kór­házba kellett szállítani. Dicsérendő óvóintézkedése­ket tett a rendőrség, hogy minden nagyobb mérvű rendetlenségnek idejekorán elejét vehesse; ez eset­ben is rendőrök léptek közbe. * Lóértékesltés és lótenyésztés. A föld­mivelésügyi minisztériumhan május hó elején lóértékesitési ankét lesz, melyre a miniszter az összes gazdasági egyesületeket meghívta. Az 0. M. G. E. lótenyésztési szakosztálya ennek folytán április hó közepén ülést tart, melyen a lótenyész­tés emelésére és a lóértékesitésre vonatkozólag fogja az egyesület álláspontját precizirozni. A gazdasági egyesület főleg a következő reformokat óhajtja: Bizományi istállók felállítása, melyekbe az eladó lovak bizonyos dijért beállíthatók és el­látást kapnak, s melyekből az állatok a közveti­lés kikerülésével adhatók el. A katonai lóvásárok reformja; megtartásuk idejének évről-évre előre való megállapítása, egyöntetű eljárás életbelépte­tése. Luxus-lóvásárok és állatvásárok szaporább és rendszeresebb rendezése. A szavatossági kér­dés szigorítása, esetleg törvény által való szabá­lyozása. * Rózsák ápolása a szobában. Virágked­velőink gyakran panaszkodnak, hogy a szobában ! tartott rózsáik a leggondosabb ápolás dacára sem díszlenek, s hogy különösen a virágzó vagy bim­' bőval ellátott rózsa szobába állítva nemsokára el­1 hervad. Ezen körülménynek leggyakoribb oka a '. hirtelen légcsere, s ez különösen akkor káros, ha j a már virágjában levő rózsa állíttatik át. Ha kénytelenitve vagyunk a már virágjában lévő rózsát szobánkba állítani, ugy legjobban cselekszünk, ha azt a harmadik szemig visszametszük, s türelem­\ mel várjuk be újbóli virágzását. Sokkalta háláda­j tosabb azonban az olyan rózsának a szobába való I áttevése, mely még nem virágzik ; ez után, ha j közel az ablakhoz állítjuk, gyorsan fog virágzás­nak indulni, a midőn is arra kell gondot fordí­tani, hogy földje ne száradjon ki. Szorgalmasan kell tehát öntözgetni, a vizet mindég a cserépben levő földre, nem pedig a cserép alatt levő tányérba kell önteni; ajánlatos továbbá a leveleket is na­ponta megöntözni, olyankor azonban, a mikor a ; szoba hőmérséklete nem igen magas; ez által ; leginkább a káros rovarok elszaporodását akadá­j lyozzuk meg. Ilyen ápolás mellett február-április­I ban nyílik a rózsa, s egyáltalán nem kell attól tartani, hogy bimbóját elhullatja, ha ugyanis már a szobában kapta azt. Elvirágzás esetén fűtetlen helyre, vagy enyhe idő esetén nyitott ablakba ál­litandók, a midőn is gondot kell fordítani arra, nehogy elfagyjanak. Remontant rózsák elvirágzás után a második vagy harmadik erős szemig visz­szametszve ismét virágzani fognak. Szem előtt tartandó azonban, hogy a rózsa annál jobban díszlik, minél kevesebbet van szobában. Kora tavasszal tehát, a mint fagytól többé nem kell i tartanunk, ültessük ki azokat cserepestől együtt. Őszszel a földből kivéve, pincében teleltetendő át, s csak kora tavaszszal fehruár-márciusban állí­tandó szobába. Átültetésük — illetőleg friss föld­del való ellátásuk évente csak egyszer — legcél­szerűbben csak tavaszszal, a második virágzás után eszközíendő. Esztergom ezredéves múltjából. XXIX. Törökvilág Esztergomban. 1599. március havában Esztergomba ama biztos hír érkezett, hogy erős tatár csapat indult portyázásra. Ezzel kívántak az esztergomiak ta­lálkozni és minden esőzés dacára útra keltek. A tatárok azonban a kedvezőtlen idő miatt nem érkeztek, de reájok a mieink békességgel várakoztak és nem eredmény nélkül, mert az esőzés elmul­tával mutatkozott az ellenség, kivel két óra hosz­szat harcoltak, mire nagy vesztesség után meg­futamodott. Számosan estek el a keresztények közül is, de amazokból kétszer annyian. Zsákmá­nyul nyertek egy zászlót, számos törököt, 18 tevét, néhány szép lovat, és egy ládika pénzt, amelyet a tatárok a törököktől vettek volt el, mert por­tyázásukban a törököt ép oly keveset kímélik, mint a keresztényt. A selyemneműt és kelméket, melyekkel a tevék terhelve voltak a basájuknak kellett volna vinniök. Ezeket Orczy Péter vette magához. Volt e portéka közt két szőnyeg, egy darab ezüst szövetű ruha arany betétellel. A kész pénzt magok közt a katonák megosztották, de fő­kép a sebesülteknek juttattak belőle, hogy magu­kat gyógyíttathassák. Midőn az esztergomiak arról tudósítást nyer­tek, hogy az öt mérföldnyire távol eső Vál nevű török erődben valamely bástya leomlott, a helyettes parancsnok 250 katonát küldött oda, a kik az erődöt váratlanul megtámadták és bevették. Ta­láltak benne 11 ágyút. Elfogtak 92 törököt ágastól együtt. A nőket és gyermekeket a többi zsákmány­nyal együtt Esztergomba magukkal hozták, ahová március 28-án visszaérkeztek. A budai törökök miatt Válón sokáig nem időzhettek, a leomlott bástyát sem építhették fel rövid idő alatt, azért

Next

/
Oldalképek
Tartalom