ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-03-21 / 12. szám

azokat, kiket a törökök közül magokkal nem vihettek mind levágták, az erőditvényt pedig leégették. Visszajövet a juhászoktól a birkákat mind elhajtották. Már más két alkalommal hajtották el az esztergomi hajdúk Buda környékéről a birkákat. Egyszer a külváros tövéből. Az elhajtott birkák száma e két alkalommal összesen 1800 volt. Midőn 1599. ápril havában Schwartzenbergnek tudomására jutott, hogy Buda gyöngén van felszerelve és csekély őrség van benne, e hó 16-án pénteki nap indult ki Esztergomból 8000 emberrel, azonban a törökök ennek neszét vették, és midőn éjjeli 10 óra tájban Budához közeledett, benne nagy lármát csaptak és belőle tüzet röpítettek, úgy, hogy közelébe sem jöhettek azért Schwartzenberg, Pálffy és Nádasdy hamarjában, azt határozták, hogy Zsámbékot támadják meg. Azt csak 60 török védelmezte. A kaput petartával beszakitották. A törökök magukat ugyan készek voltak megadni, de mind levágattak. Az erőditvényt pedig felrobbantották és elégették. Julius havában Földvár ostrománál az esztergomi hajdúk rosszul jártak. Ott az elesett 400 között, sok volt közülök, négy vajdájuk is ott maradt. Mivel ápril havában Schwartzenbergnek nem sikerült Budát könnyű szerével elfoglalhatni, most azt óvatosabban kívánta megcselekedni. Augusztus hó 5-én tízezerből álló lovas és gyalog katonasággal, néhány petárdával és ágyúval Komáromtól Buda felé vonult. Hogy ezt a budaiak meg ne tudják, kémekül és előőrsül Esztergomból Orczy Pétert küldte ki a magyar legénységgel, kik Budára vezető minden utat megszálltak. De mivel a kitűzött napon az iszonyú forróság miatt szándéka szerint oda nem érkezhetett, a reá következő éjjelt rendelte e célra. Hogy pedig seregéből Budára senki be ne mehessen és a hirt be ne vihesse, az utakon az örséget megkettőztette. E közben a keresztények török őrjáratra találtak, melyet megtámadtak, két lovukat elvették, a törökök azonban futással megmenekültek. Ezek közül 12 még ugyanazon éjjel a basának jelentést tett, hogy őket a keresztények, kik 30,000 lehetnek megtámadták. A basa ezeknek kevés hitelt adott, hanem azt gondolta, hogy ijettökben vélték a sokaságot láthatni, de mind a mellett őrjáratokra csapatokat küldött ki. Ezek azonban a mieinkkel nem találkoztak, őket sehol sem látták. Azonban néhány janicsár és nő, a kik a szőllőkertekben gyümölcsöt szedni mentek, a keresztények őreire akadtak. Ilyeneket az őrök elfogtak. Ezektől megtudta Schwartzenberg, hogy még terve nincs elárulva. Azért rajta volt, hogy a röktönzött meglepetést végre hajtsa. De azon is volt hogy a budaiak összekötését Székesfehérvárral elvágja. E célra küldte Pálffyt és Nádasdyt a magyar lovassággal Eközben, augusztus hó 7-én volt, a budai basa valamely vadásztól, ki a hegyek közt az erdőkben járkált és a keresztényeknek csatarendben való közeledését és táborát látta, lövés által figyelmeztetve lön. Erre a budai basa, a marosi basa, Kolander bég és csak harminc ember kíséretében mintegy sétára kilovagolt. Hosszat nem sejdítve, mert a kiküldött őrjáratok keresztényeket nem találtak volt. Fél órányi távolságra el lovagolt Budától és a lesre alkalmas helyeket megvizsgálta. E közben véletlenül egy hegyszorosba jutott, melyet a hajdúk őriztek. 0 csak kevesed magával lovagolt elől, a mieink is csak 18-an voltak, de felismerték, hogy előkelő törökkel állnak szemben, azért őket bátran megtámadták, a törökök nem védekeztek és futással kívántak menekülni, ép igy cselekedett a basa is, azonban a szűk helyen övéi vigyázatlanságukban úgy neki rohantak, hogy lováról leesett. Amint ezt a hajdúk meglátták őt tüstént elfogták. A basa vonakodott velők menni, s reméllette, hogy övéi őt ki fogják szabadítani. A hajdúk vonakodásaért elkezdték püfölni, egyik már kardot is rántott, hogy fejét leüti. Midőn ezt látta hevesen rájuk lármázott és mellére csapott, a mivel jelenteni kívánta, hogy ő a budai basa. Kalionder bég szerencsétlenebbül járt, mert ennek fejét csakhamar leütötték. A basát Schwartzenberghez vezették, oda vitték a bégnek leütött fejét is. Ez alatt Pálffy és Nádasdy a fehérvári rónaságon három csapat tatárt láttak keresztül, vonulni. Mást nem gondolhattak, mint eleség szállítókat. Pálffy ezeket az egyik, Nádasdy a másik oldalról szándékolta megtámadni. Midőn Pál ily az egyikét ezen csapatnak megtámadta, az ellenszegült, de ekkor előtűnt Nádasdy a túlsó oldalon és igy ketten szétverték a csapatot, melynek egy része kénytelen volt a Dunának szaladni. Midőn most már ezek után mást kezdeni nem lehetett, Schwartzenberg hadinépével az esztergomi táborba visszavonult. Az nap a vacsorát Schwatzenberg a budai basával és több ezredessel együtt Geitzkoffler úrnál ette meg. Ide jött a jelentés is, hogy a Tolnáig portyázó hajdúk visszaérkeztek. Ezek hadi zsákmányt hoztak magukkal, mely közt több török zászló, több elfogott török és más becses tárgy volt. Hoztak ők négy előkelló törököt is magukkal, a kik a budai basát csakhamar felismerték, ennek lábaihoz borultak és szokásuk szerint lábait megcsókolták. Dív (ördög) Szulej mán basa magas, erősember, feketés szürke szakállal, szemöldöke mint a bársonykefe. 70 font súlyú páncélt viselt, a török császárnak legkedvesebb titkos tanácsosa volt. Két izben volt temesvári basa, egy év előtt (1598. október 11-én) neveztetett ki budai basává. Volt egri basa is. Gazdag ember, volt neje és gyermekei. Beszélgetés közben elmondta, hogy Ibrahim basa seregével már Eszékre érkezett. E sereg oly nagy, minő Mehmet Satergi basáé volt Nagyvárad alatt. Mint biztos hirt azt is hallotta, hogy Esztergom megvétele forog kérdésben, a mihöz a budai törökök is készülnek. Augusztus 22-én törököket hoztak fogva Esztergomba, a kik 10 nap előtt indultak útra a szerdár táborából, mely akkor Belgrádnál volt. Ezek is azt mondták, hogy 150,000-nyi népével, 250 ágyújával Esztergom megvételére készül. Eme összhangzó hírekre Esztergom oldalán öszpontositották a tábort, Mansfeldnek a hegyek közt volt 5 sáncát jó karban helyezték, sz. Tamás hegyén az erődöt kiépítették és előkészületek történtek, hogy a török közelettével cölöp erődöket röktönözhessenek. Pálífy bevonult a várba és elhatározta magát, hogy ha a vár ostrom alá kerülne ő abban élni, vagy halni fog. A nyár folyamatja alatt az esztergomiak, más magyar fegyveresekkel együtt körülbelül 200-an Buda alá mentek és fényes nappal a város előtt levő kerteket körül kerítették és azokból számos török asszonyt és gyermeket, a kik azokban tartózkodtak, veszedelmet nem sejdítve, elfogtak és elhurcoltak. Midőn a budai törökök ezek segítségére siettek, a többiek rejtekeikből előugrottak és 200-at közülök levágtak, a többieket pedig egész a kapuig űzték. Gemoli agát pedig, a ki nehéz sebet kapott és nem menekülhetett elfogták. A lovakból és marhákból, melyeket a város előtt találtak, nagy zsákmányt hoztak magukkal Esztergomba. Valamivel később 1200 esztergomi hajdú, mivel hire jött, hogy naponkint érkezik hajókon élelmiszer Budára, azért Buda alatt a Duna mentében cirkált. Tolna körül valóban 100-nál több j hajót találtak. Voltak ezek közt kereskedő hajók árúcikkekkel, de leginkább a pesti hajőhidhoz valók voltak azok. Ezek kíséretét, a hajókon levő törökökön kívül, egy gálya és négy csajka képezte. Az egész hajóraj parancsnoka valamely kapusi basa volt. Ezeket váratlanul meglepték és megtámadták. A basát nagyobb számú törökkel levágták, az élelmiszereket elpusztították vagy elsülyeztették. I A kereskedők árúiból pedig nagy zsákmányt ejtettek, melyet ők sisakkal mérve osztották szét egymás között és mindeniknek körülbelül ezer taller jutott. Vidék. I Hatszázéves templomszentelési évforduló. A pozsonyi szent-ferencrendi atyák temploma egyike hazánk legrégibb templomainak. Ezen évben március hó 25-én Gyümölcsoltó B. Asszony ünnepén lesz 600 éve, hogy felszentelték. A nyilvános ünnepség és a sz. triduum, a mely háromnapi ájtatosság bucsuk elnyerésével leend egybekötve, a virágos május hó 13, 14, 15-én lesz, 16-án pedig valószínűleg az apostoli király jelenlétében fog megtörténni hazánk egyik legszebb góth ízlésű tornyának felavatása. Hatszáz év őrlődött le az örökkévalóság malmain, hatszáz év hitéleti buzgalmának tanúsága e templom. Csodás megengedése az isteni gondviselésnek, hogy valamint 1297-ben az utolsó árpádházi király és sokat átélt III. Endre volt jelen a templomavatás ceremóniájánál, úgy 600 év után a legmagyarabb uralkodónak apóst, királyunknak jelenlétében avattatik fel a templom ékessége, a restaurált góth torony. Brückner Mcsi Pozsonyban. F. hó 14-én este a katholikus kör helyiségében kellemes estét szerzett a kath. közönségnek jeles és sikerült bűvészi mutatványaival. Az előadás 7-től 9-ig tartott és a hálás közönség taps és éljenzéssel köszönte meg a nyújtott élvezetet. A zsúfolásig megtelt díszteremben a csodálkozás moraja hallatszott. Sok helyt megfordult már jőtékonycélá előadást tartva s kívánatos, hogy a kath. tömörülés szempontjából még igen sok kellemes estét szerezzen a kath. köröknek és legényegyesületeknek. A szerény s ügybuzgó kath. férfiú igyekezetét koronázza siker. Kétszáz éves jubileum Győrött. A győri egyházmegye nagy fénynyel ünnepelte a székesegyházban levő Mária-kép vérrel verejtékezésének kétszáz éves jubileumát. Már 16-án sereglett a hivő nép nemcsak Győr, hanem a szomszéd megyékből is. Kedden délután ^4 órakor Kotrovácz Ernő, székesegyházi kanonok szentbeszédével vette kezdetét az ünnepség. A vérrel verejtékezés emlékének napján, 17-én dr. Steiner Fülöp, székekfehérvári püspök, tartott nagyhatású s mélyen megindító szentbeszédet Mária szeretetéről. A szentbeszéd után dr. Zalka János megyés püspök pontifikált fényes segédlettel. A szentmise alatt Némethy Blanka és Gallow Gizi úrhölgyek gyönyörű szólót énekeltek. Délután ünnepélyes litánia tartatott. A székesegyház három hajója a hajnali óráktól kezdve késő estig alig birta befogadni az ájtatoskodók nagy seregét. Az ünnepségek e hó 25-én végződnek. Plébános választás Galánthán. A galánthai közbirtokosság e hó 15-én megejtvén a plébános választást: a beadott 92 szavazat közül 81 Entresz Ede fővárosi hitoktatóra, 9 Walnicsek Ede fővárosi hitoktatóra és 2 Bacskády Ágoston kis-bábi plébánosra esett. Áthelyezett vásár. A kereskedelmi miniszter megengedte, hogy Nagy-Oroszi községben folyó évi május hó 24. és 25-ére eső országos vásár ez évben kivételesen folyó évi május hó 17-én ós 18-án tartassék meg. A barsmegyei tanitók akciója. Felvidéki tanító-egyesület alakulásán dolgozik most Körmöcbányán a barsmegyei általános tanító-egyesület egy hármas bizottsága. Az új egyesület Árva, Trencsén, Nyitra, Bars, Túróc, Zólyom, Liptó és Nógrádmegyékre terjed ki és egyesítené e vármegyék tanítóit. Jelentkezni Kórody Miklós bizottsági alelnöknél lehet Körmöcbányán. Lóvásár Érsekujvárott. A nyitramegyei gazdasági egyesület által a folyó 1897. évben XV-ször rendezendő nemzetközi nagy lóvásár, mely minden év május hő első hétfőjén és a megelőző vasárnap délután, a folyó évben tehát május hó 2. és 3-án tartatik meg, még az eddigieknél is sokkal élénkebbnek ígérkezik, mert a tenyésztők és kereskedők már a mult évben meggyőződtek, hogy ezen vásár évről-évre rohamosan fejlődik s hogy már alig van az országban jelentékenyebb lóvásár. Lakások és istállók az érsekújvári rendőrkapitányi hivatalnál rendelhetők. A szőlők trágyázása. A szőlők trágyázása terén az utóbbi évtizedben igen sok vizsgálat hajtatott végre, a mely vizsgálatok eredményéből a szőlők okszerű trágyázására vonatkozó szabályok habár egész általánosságban — megállapíthatók. Általánosságban mondom azért, mert a szőlők trágyázásánál is, ép ugy mint a kultúrnövények trágyázásánál, nem lehet oly közönséges trágyázási szabályokat felállítani, a melyek minden körülmény közt alkalmazhatók, mint hogy a trágyázás eredményére rendkívül sok körülmény, igy p. o. az éghajlati viszonyok, a fekvés, a talaj minősége stb. foly be, a mely viszonyok pedig minden helyen más és mások. — Az általános szabályok röviden a következőkben foglalhatók össze : 1. Mily időközökben trágyázzunk a szolok alá? Régebben az volt szokásban, hogy a szőlőt minden 35 évben trágyázták meg. — A legtöbb helyen azonban a szőlő trágyázását teljesen fölöslegesnek tartották, vagy legfeljebb csak 10—20 év múlva trágyázták be. A vizsgálatok eredményéből kitűnt az. hogy a szőlőt minden évben meg kell trágyázni, a midőn is a termések biztosabbakká válnak, de egyúttal, a szőlőnek mindég kész tápanyagok állván rendelkezésére, külső kártékony befolyások ellen jobban meg lesz védve, minthogy a vessző erősebben kifejlődhetik. 2. Minő trágyával trágyázandók a szolok ? Szőlőket lehet trágyázni elsőben is istálló trágyával. Az istálló trágyának a szőlőre gyakorolt kedvező befolyását az, aki már egyszer azzal szőlőjét megtrágyázta, bizonyára ismeri. Sajnos azonban, hogy arra, miszerint a szőlők évente istálló trágyával trágyáztassanak be, rendszereint