ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-12-19 / 51. szám

Nedeczky Miklós, szentmiklósi tiszttartó felügyel a birkászatra a szentmiklósi, szentbenedeki és nyitra-pereszlényi uradalmakban. Geiger Ferenc, nánai rendelkező kasznár, felügyel a birkászatra a nánai, kőhidgyarmati, kis-keszei, esztergomi, szebellébi s a bozóki uradalomban. Ezen válto­zások 1898. ápril hó 1-én lépnek érvénybe. * Előléptetések. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a vasutasok karácsonyi meglepeté­séül most tette közzé a decemberi előléptetések listáját. Városunkban is a vasutasok között álta­lános az öröm. Pospesch Antal osztálymérnök főmérnökké neveztetett ki; Németh József állomási főnök az V. rangfokozat 2-ik osztályából az 1. osztályba, Czinder Antal pénztárnok a VI. rang­fokozat 2-ik osztályából az 1. osztályba és Roxel Zsigmond fütőházi főnök a VI. rangfokozat 2-ik osztályából az 1. osztályba léptettettek elő. * Az esztergomi kisdedóvó-társulat 1897. évi december hő 22-én d. u. 3 órakor saját helyiségében fogja karácsonyfa ünnepélyét meg­tartani. * Tanácsülés. A város tanácsának e héten két ülése volt. Szerdán és szombaton. A szerdai ülésen megbizták a főügyészt, hogy Stem Markusz bányabérlövel a bérleti szerződést kösse meg. Szóba került B. Polgár Béla szinigazgató kérelme, aki ugylátszik, ide visszavágyik és a jövő évi május hóra előadások tarthatására engedélyt kért. Kérelmével elutasították és felhívták egyúttal, hogy ebbeli szándékával majd csak március hóban álljon elő. Bachmann Michailla a sz. Anna-zárda főnöknöjének azon kérelmét, hogy a kisdedóvó részére építendő nyári tanhelyiséghez 150 drb. szálfa adassék, a tanács méltányolta, s e végből véleményes javaslattételre hivta fel az erdőmes­tert. Vanek Imre kegydij iránt benyújtott kérel­mét teljesíthetőnek nem találták. * A vármegye közigazgasási bizottságának keddi — s ez évben utolsó — ülése egyike volt a leglátogatottabbaknak, dacára annak, hogy va­lami érdemleges tárgy alig feküdt a zöld asztalon. A bizottsági ülések jövő évi sorrendjét állapították meg először s e szerint minden hó második kedd­jén ülésezés leend. Az anyakönyvi hivatal jelen­legi elhelyezését (mely ellen Haan úr annak idején minden tekintélyét (?) latba vetette) tudo­másul vették s feliratot intéznek a belügyminisz­terhez, hogy a hivatal elhelyezése iránt kiadott rendeletét vegye vissza. Ugyané helyütt Haan Rezső részére méltányosnak (?) találták jelenlegi fizetésének 800 frtról 1200 frtra való felemelését s ez irányban a belügyminisztert feliratilag infor­málják s egyúttal kérik, hogy Fekete Rezsőt ne­vezze ki helyettessé. Következtek a közkórház ügyei. Itt megsürgették a várost az építendő uj kórház tervezetének és költségvetésének bemuta­tása iránt. Tudomásul vették a polgármesternek a kórházi főorvos és kórházi gondnok között fel­merült kanapéprocessus ügyében hozott határoza­tát, mely szerint Sinka Ferenc gondnok érdemeit sokkal kiválóbbaknak tartja, semhogy ellene a fegyelmi eljárást megindítani érdemes lenne. Következett a kórház jövő évi költségvetése, melyet a belügyminiszter jóváhagyólag küldött vissza ; kiadták a városnak. Tanügyi referádáját élénk helyeslés mellett adta elő Vargyas Endre kir. tan­felügyelő. A havi jelentés szerint a tanfelügyelő városunkban tizenegy iskolát látogatott meg a mult hóban s örömmel konstatálja, hogy a tan­erők működése dicséretes. Az iskolákban 1631 tanköteles közül 1384-et talált, tehát 84°/ 0 isko­lába jár. A vizivárosi és szentgyörgymezei leány­nevelő intézettel igen meg van elégedve, nem­különben megfelelőnek találta a társulati kisded­óvó intézetet is, valamint a szenttamási izraelita hitközség tantermeit is. Szép szavakkal emléke­zett meg iparos-tanonciskolánkról és annak fárad­hatatlan, buzgó vezetője : Major János igazgatóról is. Az iskolamulasztási kimutatások a mult hóról Párkány és Piszke kivételével minden község részérői beadattak. Érdekes volt a bizottsági tagok nestorának: Héya Tivadar urnák azon kérése, hogy a tanfelügyelő puhatolná ki, vájjon Párkány es Bátorkesz katholikus népe miért küldi gyer­mekeit a zsidó iskolákba ? (no erre mi is kiván­osiak vagyunk!) E kérelem teljesítését a tan­felügyelő megígérte. * Esztergom vármegye közgyűlése. A vár­megye közönségének f. hó 20-ára kitűzött köz­gyűlése igen hosszú tárgysorozattal rendelkezik. A tárgysorozat pontjaiból felemlitendők : 1. A belügyminiszter ur f. évi 4344. ein. számú intéz­vénye a német császárhoz intézett fölirat tárgyá­ban. 2. Ugyanannak f. évi 97603. sz. intézvénye Esztergom rendezett tanácsú szab. kir. város szer­vezési szabályrendeletének jóváhagyása tárgyában. 3. A bibornok hercegprimás és örökös főispán ur 0 Eminenciája a vármegyének őt 50 éves szer­zetesi jubileuma alkalmából üdvözlő feliratát meg­köszöni. 4. Ugyanaz az alispánnak a vármegye közönsége s tisztikara nevében felirt névnapi üd­vözletért köszönetet mond. 5. A belügyminiszter ur f. évi 67740/11. fő sz. intézvénye a vármegyei mezőgazdasági bizottsági elnök részére a költség­vetés keretén belül biztositott önálló utalványo­zási joga tárgyában. 6. A főispán ur f. évi 310. sz. felhívása, az iskolai rend védelme tárgyában alkotandó szabályrendelet tárgyában. 7. Az állandó választmányba és az egészségügyi bizottságba egy— egy tagnak választása. 8. A járási lóavató bizott­ságok elnökeinek megválasztása s ugyané bizott­ságok becsüseinek s állatorvosainak elnökileg való kinevezése. 9. A központi mezőgazdasági bizott­ságba a törvényhatóság bizottságának tagjává lenni megszűnt Renner Dávid helyébe egy tagnak sza­vazatlapokkal való választása. 10. Ugyanannak f. évi 13525. sz. jelentése a banderiális költségekre fölvett 5000 frt törlesztésére 200 frtnak a rendel­kezési alapból való kiutalása tárgyában. 11. Maty­tyasóvszky Vilmos tiszti főügyész ur f. évi 640. sz. jelentésével a létesítendő honvéd-hadapród is­kolában a vármegye által kreált helyre vonatkozó alapítólevél tervezetét beterjeszti. 12. Niedermann Pál, mint az igazoló választmány elnöke bejelenti, hogy a XVI. választó-kerület I. alkerületében meg­ejtett megyebizottsági tagválasztás jogerős. 13. Az alispán f. évi 12618. sz. jelentése, a sárisápi bucsu alkalmával az ottani lakosok és 4 csendőr között előfordult összeütközés tárgyában. 14. Mattya­sovszky Vilmos t. főügyész f. évi 447. sz. jelen­tése a megyei kórház alapoknak az esztergomi közkórház költségei fedezésére leendő fordítása tárgyában. 15. A párkányi járási főszolgabíró f. évi 10367. sz. jelentése a községek vadászterüle­teinek bérbeadása tárgyában. 16. Frey Ferenc kérvénye, az 5089/97. alisp. sz. határozat hatá­lyon kivül helyezése és ennek közzététele tárgyá­ban. 17. Boltizár József püspök, általános érseki helynök ur ö méltóságának f évi 6584. sz. átirata, az idegen községek magyarosítása ügy éhen. 18. Ugyan­annak f. évi 2307. sz. átirata, a csévi kántorta­nitó nyugdíjazása ügyében. 19. Szabolcsvármegye törvényhatóságának f. évi 433. sz. levele Ő Fel­ségének a törvényhatóságok nagy küldöttsége által való üdvözlése s részére Budapesten ércszobor felállítása tárgyában. 20. Zólyomvármegye f. évi 386. kgysz. levele, 1848-nak országosan való meg­ünneplése tárgyában. 21. Az országos nemzeti szövetség f. évi 1952. sz. átirata, melyben egy a Szent-Gellért-hegyen építendő országos pantheon tárgyában a képviselőházhoz intézett emlékiratát pártoló felterjesztéssel támogattatni kéri. * Az esztergom-füzitói h. é. vasut tegnapi ülésén városunkból a megye részéről Andrássy János alispán, a város részéről Maiina Lajos polgármester vettek résst. velük utazott egyúttal Frey Ferenc országgyűlési képviselő is. * Halálozás. Özv. Fehér Károlyné szült. Tölgyesi Erzsébet f. hó 12-én 72 éves korában elhunyt. Néhai férje a régi jó időkben táblabírói concipista volt. x\ megboldogultat nagyszámú rokonság gyászolja. * Kollár Károly fegyelmi ügye. A szomorú emlékezetű nyári árviz tudvalevőleg elúsztatta a szigeti szénatermést. Sokan e miatt a város gazd. tanácsosát: Kollár Károlyt okozták, mert állítólag nem köttette be a kompot, amelyen a széna idejekorán elhordható lett volna. A türel­metlen emberek egész légiója illette a hanyagság vádjával Kollárt és egy szeptemberi közgyűlésen fegyelmi vizsgálatot kértek ellene. A vármegye alispánja a felizgatott kedélyek lecsillapítására el is rendelte a vizsgálatot, amelynek lefolytatásával Thuránszky Lajos, vármegyénk kitűnő képzettségű Il-od aljegyzője bízatott meg. A vizsgalati iratok akkoriban a vármegyei tiszti ügyésznek adattak ki, aki a mult hóban terjedelmes indokoló jelen­téssel azzal terjesztette vissza azokat, hogy az ügy fegyelmi eljárásra alkalmatlan. Szerdán döntött ez ügyben a vármegye fegyelmi választmánya, amely Kollárt a fegyelmi vád és következményei alul egyhangúlag felmentette Hogy az idegenből idejött tisztes állású férfiak mily más szemüvegen nézik az itt folyó dolgokat, annak legeclatansabb példáját Vargyas Endre kir. tanfelügyelő adta, aki a fegyelmi választmányban Kollár esete fölött oly jogilag terjedelmes és kitűnő beszédet mondott, amely a választmány tagjait nemcsak a fenállott vis-maior kérdéséről, de arról is meggyőzte, hogy az akkori nehéz helyzetben, a váratlanul jött árviz miatt senki sem volt hibáztatható. Több helyi lap azt irta, hogy a felmentő határozatot némelyek meg fogják felebbezni. Ez az állítás azonban egy minden tekintetben nemes motívu­moktól mozgatott testület határozatával szemben nem egyéb rossz viccnél. * Kamarai közgyűlés. Mint lapunk mult számában jeleztük, a győri kereskedelmi és ipar­kamara hétfőn tartotta meg évzáró közgyűlését. A közgyűlésen Esztergomból Brutsy János, Dóczy Ferenc és Frey Ferenc vettek részt. Legér­dekesebb pontja volt a gyűlésnek, hogy a kamara Győr városát egy kis újévi meglepetésben óhajtotta részesíteni, t. i. a fa- és fémipari szakiskolát egyedül Győrben kívánja felállíttatni; e fölött hosszas vita folyt s végre is a kamara javaslata lett elfogadva. Jóváhagyatott továbbá Német-Szölgyén község helypénzszedési szabályrendelete. A köz­gyűlés az esztergomi ipartestületnek az átlagos napibérek megállapítása és felemelése iránt elő­terjesztett kérelméhez hozzájárult. Győr boldogul, Esztergom hanyatlik, ezzel a lesújtó tapasztalattal vagyunk gazdagabbak (?) ismét . . . * Házi böleseség. Az »Esztergomi Lapok* csütörtöki száma »A város gazdája« cimmel nap­világra hozta a város »házi« bölcsének egy halvaszületett gondolatát. Azért mondjuk, hogy halvaszületett, mert nincs benne reális meg­gondolás, hanem annál nagyobb igyekezet a régi slendrián feltámasztására. A város becsületben megőszült öreg gazdájáról : Kapa Mátyásról szól az ének, amely ép ügy hangzik, mint a bűcsuztató a hideg őszi esőben. Tisztelt laptársunk elismeri, hogy az elöregedett gazda tapasztalatokban gaz­dag s hogy tevékenységének útját állja a korral járó nehézkesség: a fiatalos erő hiánya. Ha a város számvevőjének ez irányban tett javaslatát ezzel kommentálja: igazat is adunk neki, de a bölcs javaslatot a magunk részéről helyesnek, elfogadhatónak nem tartjuk. Mert mit akar a számvevő ? Azt, hogy a gazda nyugdijaztassék és helyébe Kottra Kálmán pénztári gyakornok és oki. gazda legyen kiküldve és Kottra helyett egy dijnok alkalmaztassék a pénztárba. Vájjon azt gondolja a számvevő úr, hogy egy oki. gazda, aki mellesleg mint gyakornok tiszti állásra bir qualificatióval, magát egy alárendelt alkalmazás jármába fogja belefogatni? Mert nem tételezzük fel a javaslatba hozott férfiúról, hogy ehhez előleges beleegyezést nyilvánított volna. De te­kintsük a dolgot más oldalról. Mit végez a je­lenlegi pénztári-gyakornok? Naplókat vezet, szá­madást készit, szóval alkalmaztatása bizalmi természetű. És ezeket a kötelezettségeket egy dijnokra ruházzuk át? Dijnokra?! Ugy látszik a számvevő úr nem ért egyet a szervezési szabály­rendelet intentióival, amelyek t. i. a dijnokot kizárják. Ezt kell következtetnünk. Vagy talán a számvevő úr a »misera plebs« barátja, mondjon le az irgalmas szamaritanusság gyakorlásából, teljesiti azt ön helyett más! A város közönségét nem lehet orránál fogva vezetni tovább. A bölcs gazdálkodás elve fiaskót vallott. A közönségnek nem lehet és nem is célja a keresetnélküli embe­rek légióját kenyérrel tartani, akkor, midőn tisztviselőket tart, akiket szépen fizet s akiktől munkásságot, szorgalmat vár. Nem vezet célra ott soha a krajcáros takarékoskodás, ahol ezrek lesznek értelmetlen, minden szakbeli tudást nél­külöző módon sárba dobálva. Azt, hogy a gaz­dálkodást szakbelileg nem képzett, együgyű ember vezesse, a mai viszonyok közt el sem képzelhetjük — e részben egyetértünk a szám­vevő úrral — hogy azonban ez állás ellátása a javaslat szerint történjék, az ellen nemcsak mi, de minden józanul gondolkodó polgár szót emel. Amennyiben az ujitás mégis szükséges, nem zár­kozhatik el a város közönsége a városgazdái teendők körülírását elhatározni, azzal, hogy az alkalmazottól szakbeli képzettséget kivan s ekkor — Kottrát gazd, intézőnek mi is szive­sen látjuk. * Érdekes bünpör fog megindulni a kú­riának a Meszes-Nozdroviczky ügyben minap ho­zott felmentő határozata alapján. Közöltük, hogy Nozdroviczky Miklós tavaszkor, fahordás alkalmá­val ifj. Meszes Ferencet az erdőben letartóztatta, s ezért becsületsértés, rágalmazás, személyes sza­badság megsértése s egyéb halmazatban álló bűncselekmények miatt sértett fél panaszt emelt ellene a büntető bíróságnál, Nozdroviczky pedig, hogy e vádaknak élét vegye, Maiina polgármester megbízásából Meszes ellen falopás miatt tett fel­jelentést. Körmendi büntető biró a fedhetetlen előéletű földmives gazdát 14 napi elzárásra ítélte, védőjét pedig, mert erélylyel kezelte az ügyet s

Next

/
Oldalképek
Tartalom