ESZTERGOM II. évfolyam 1897
1897-12-19 / 51. szám
Nedeczky Miklós, szentmiklósi tiszttartó felügyel a birkászatra a szentmiklósi, szentbenedeki és nyitra-pereszlényi uradalmakban. Geiger Ferenc, nánai rendelkező kasznár, felügyel a birkászatra a nánai, kőhidgyarmati, kis-keszei, esztergomi, szebellébi s a bozóki uradalomban. Ezen változások 1898. ápril hó 1-én lépnek érvénybe. * Előléptetések. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a vasutasok karácsonyi meglepetéséül most tette közzé a decemberi előléptetések listáját. Városunkban is a vasutasok között általános az öröm. Pospesch Antal osztálymérnök főmérnökké neveztetett ki; Németh József állomási főnök az V. rangfokozat 2-ik osztályából az 1. osztályba, Czinder Antal pénztárnok a VI. rangfokozat 2-ik osztályából az 1. osztályba és Roxel Zsigmond fütőházi főnök a VI. rangfokozat 2-ik osztályából az 1. osztályba léptettettek elő. * Az esztergomi kisdedóvó-társulat 1897. évi december hő 22-én d. u. 3 órakor saját helyiségében fogja karácsonyfa ünnepélyét megtartani. * Tanácsülés. A város tanácsának e héten két ülése volt. Szerdán és szombaton. A szerdai ülésen megbizták a főügyészt, hogy Stem Markusz bányabérlövel a bérleti szerződést kösse meg. Szóba került B. Polgár Béla szinigazgató kérelme, aki ugylátszik, ide visszavágyik és a jövő évi május hóra előadások tarthatására engedélyt kért. Kérelmével elutasították és felhívták egyúttal, hogy ebbeli szándékával majd csak március hóban álljon elő. Bachmann Michailla a sz. Anna-zárda főnöknöjének azon kérelmét, hogy a kisdedóvó részére építendő nyári tanhelyiséghez 150 drb. szálfa adassék, a tanács méltányolta, s e végből véleményes javaslattételre hivta fel az erdőmestert. Vanek Imre kegydij iránt benyújtott kérelmét teljesíthetőnek nem találták. * A vármegye közigazgasási bizottságának keddi — s ez évben utolsó — ülése egyike volt a leglátogatottabbaknak, dacára annak, hogy valami érdemleges tárgy alig feküdt a zöld asztalon. A bizottsági ülések jövő évi sorrendjét állapították meg először s e szerint minden hó második keddjén ülésezés leend. Az anyakönyvi hivatal jelenlegi elhelyezését (mely ellen Haan úr annak idején minden tekintélyét (?) latba vetette) tudomásul vették s feliratot intéznek a belügyminiszterhez, hogy a hivatal elhelyezése iránt kiadott rendeletét vegye vissza. Ugyané helyütt Haan Rezső részére méltányosnak (?) találták jelenlegi fizetésének 800 frtról 1200 frtra való felemelését s ez irányban a belügyminisztert feliratilag informálják s egyúttal kérik, hogy Fekete Rezsőt nevezze ki helyettessé. Következtek a közkórház ügyei. Itt megsürgették a várost az építendő uj kórház tervezetének és költségvetésének bemutatása iránt. Tudomásul vették a polgármesternek a kórházi főorvos és kórházi gondnok között felmerült kanapéprocessus ügyében hozott határozatát, mely szerint Sinka Ferenc gondnok érdemeit sokkal kiválóbbaknak tartja, semhogy ellene a fegyelmi eljárást megindítani érdemes lenne. Következett a kórház jövő évi költségvetése, melyet a belügyminiszter jóváhagyólag küldött vissza ; kiadták a városnak. Tanügyi referádáját élénk helyeslés mellett adta elő Vargyas Endre kir. tanfelügyelő. A havi jelentés szerint a tanfelügyelő városunkban tizenegy iskolát látogatott meg a mult hóban s örömmel konstatálja, hogy a tanerők működése dicséretes. Az iskolákban 1631 tanköteles közül 1384-et talált, tehát 84°/ 0 iskolába jár. A vizivárosi és szentgyörgymezei leánynevelő intézettel igen meg van elégedve, nemkülönben megfelelőnek találta a társulati kisdedóvó intézetet is, valamint a szenttamási izraelita hitközség tantermeit is. Szép szavakkal emlékezett meg iparos-tanonciskolánkról és annak fáradhatatlan, buzgó vezetője : Major János igazgatóról is. Az iskolamulasztási kimutatások a mult hóról Párkány és Piszke kivételével minden község részérői beadattak. Érdekes volt a bizottsági tagok nestorának: Héya Tivadar urnák azon kérése, hogy a tanfelügyelő puhatolná ki, vájjon Párkány es Bátorkesz katholikus népe miért küldi gyermekeit a zsidó iskolákba ? (no erre mi is kivánosiak vagyunk!) E kérelem teljesítését a tanfelügyelő megígérte. * Esztergom vármegye közgyűlése. A vármegye közönségének f. hó 20-ára kitűzött közgyűlése igen hosszú tárgysorozattal rendelkezik. A tárgysorozat pontjaiból felemlitendők : 1. A belügyminiszter ur f. évi 4344. ein. számú intézvénye a német császárhoz intézett fölirat tárgyában. 2. Ugyanannak f. évi 97603. sz. intézvénye Esztergom rendezett tanácsú szab. kir. város szervezési szabályrendeletének jóváhagyása tárgyában. 3. A bibornok hercegprimás és örökös főispán ur 0 Eminenciája a vármegyének őt 50 éves szerzetesi jubileuma alkalmából üdvözlő feliratát megköszöni. 4. Ugyanaz az alispánnak a vármegye közönsége s tisztikara nevében felirt névnapi üdvözletért köszönetet mond. 5. A belügyminiszter ur f. évi 67740/11. fő sz. intézvénye a vármegyei mezőgazdasági bizottsági elnök részére a költségvetés keretén belül biztositott önálló utalványozási joga tárgyában. 6. A főispán ur f. évi 310. sz. felhívása, az iskolai rend védelme tárgyában alkotandó szabályrendelet tárgyában. 7. Az állandó választmányba és az egészségügyi bizottságba egy— egy tagnak választása. 8. A járási lóavató bizottságok elnökeinek megválasztása s ugyané bizottságok becsüseinek s állatorvosainak elnökileg való kinevezése. 9. A központi mezőgazdasági bizottságba a törvényhatóság bizottságának tagjává lenni megszűnt Renner Dávid helyébe egy tagnak szavazatlapokkal való választása. 10. Ugyanannak f. évi 13525. sz. jelentése a banderiális költségekre fölvett 5000 frt törlesztésére 200 frtnak a rendelkezési alapból való kiutalása tárgyában. 11. Matytyasóvszky Vilmos tiszti főügyész ur f. évi 640. sz. jelentésével a létesítendő honvéd-hadapród iskolában a vármegye által kreált helyre vonatkozó alapítólevél tervezetét beterjeszti. 12. Niedermann Pál, mint az igazoló választmány elnöke bejelenti, hogy a XVI. választó-kerület I. alkerületében megejtett megyebizottsági tagválasztás jogerős. 13. Az alispán f. évi 12618. sz. jelentése, a sárisápi bucsu alkalmával az ottani lakosok és 4 csendőr között előfordult összeütközés tárgyában. 14. Mattyasovszky Vilmos t. főügyész f. évi 447. sz. jelentése a megyei kórház alapoknak az esztergomi közkórház költségei fedezésére leendő fordítása tárgyában. 15. A párkányi járási főszolgabíró f. évi 10367. sz. jelentése a községek vadászterületeinek bérbeadása tárgyában. 16. Frey Ferenc kérvénye, az 5089/97. alisp. sz. határozat hatályon kivül helyezése és ennek közzététele tárgyában. 17. Boltizár József püspök, általános érseki helynök ur ö méltóságának f évi 6584. sz. átirata, az idegen községek magyarosítása ügy éhen. 18. Ugyanannak f. évi 2307. sz. átirata, a csévi kántortanitó nyugdíjazása ügyében. 19. Szabolcsvármegye törvényhatóságának f. évi 433. sz. levele Ő Felségének a törvényhatóságok nagy küldöttsége által való üdvözlése s részére Budapesten ércszobor felállítása tárgyában. 20. Zólyomvármegye f. évi 386. kgysz. levele, 1848-nak országosan való megünneplése tárgyában. 21. Az országos nemzeti szövetség f. évi 1952. sz. átirata, melyben egy a Szent-Gellért-hegyen építendő országos pantheon tárgyában a képviselőházhoz intézett emlékiratát pártoló felterjesztéssel támogattatni kéri. * Az esztergom-füzitói h. é. vasut tegnapi ülésén városunkból a megye részéről Andrássy János alispán, a város részéről Maiina Lajos polgármester vettek résst. velük utazott egyúttal Frey Ferenc országgyűlési képviselő is. * Halálozás. Özv. Fehér Károlyné szült. Tölgyesi Erzsébet f. hó 12-én 72 éves korában elhunyt. Néhai férje a régi jó időkben táblabírói concipista volt. x\ megboldogultat nagyszámú rokonság gyászolja. * Kollár Károly fegyelmi ügye. A szomorú emlékezetű nyári árviz tudvalevőleg elúsztatta a szigeti szénatermést. Sokan e miatt a város gazd. tanácsosát: Kollár Károlyt okozták, mert állítólag nem köttette be a kompot, amelyen a széna idejekorán elhordható lett volna. A türelmetlen emberek egész légiója illette a hanyagság vádjával Kollárt és egy szeptemberi közgyűlésen fegyelmi vizsgálatot kértek ellene. A vármegye alispánja a felizgatott kedélyek lecsillapítására el is rendelte a vizsgálatot, amelynek lefolytatásával Thuránszky Lajos, vármegyénk kitűnő képzettségű Il-od aljegyzője bízatott meg. A vizsgalati iratok akkoriban a vármegyei tiszti ügyésznek adattak ki, aki a mult hóban terjedelmes indokoló jelentéssel azzal terjesztette vissza azokat, hogy az ügy fegyelmi eljárásra alkalmatlan. Szerdán döntött ez ügyben a vármegye fegyelmi választmánya, amely Kollárt a fegyelmi vád és következményei alul egyhangúlag felmentette Hogy az idegenből idejött tisztes állású férfiak mily más szemüvegen nézik az itt folyó dolgokat, annak legeclatansabb példáját Vargyas Endre kir. tanfelügyelő adta, aki a fegyelmi választmányban Kollár esete fölött oly jogilag terjedelmes és kitűnő beszédet mondott, amely a választmány tagjait nemcsak a fenállott vis-maior kérdéséről, de arról is meggyőzte, hogy az akkori nehéz helyzetben, a váratlanul jött árviz miatt senki sem volt hibáztatható. Több helyi lap azt irta, hogy a felmentő határozatot némelyek meg fogják felebbezni. Ez az állítás azonban egy minden tekintetben nemes motívumoktól mozgatott testület határozatával szemben nem egyéb rossz viccnél. * Kamarai közgyűlés. Mint lapunk mult számában jeleztük, a győri kereskedelmi és iparkamara hétfőn tartotta meg évzáró közgyűlését. A közgyűlésen Esztergomból Brutsy János, Dóczy Ferenc és Frey Ferenc vettek részt. Legérdekesebb pontja volt a gyűlésnek, hogy a kamara Győr városát egy kis újévi meglepetésben óhajtotta részesíteni, t. i. a fa- és fémipari szakiskolát egyedül Győrben kívánja felállíttatni; e fölött hosszas vita folyt s végre is a kamara javaslata lett elfogadva. Jóváhagyatott továbbá Német-Szölgyén község helypénzszedési szabályrendelete. A közgyűlés az esztergomi ipartestületnek az átlagos napibérek megállapítása és felemelése iránt előterjesztett kérelméhez hozzájárult. Győr boldogul, Esztergom hanyatlik, ezzel a lesújtó tapasztalattal vagyunk gazdagabbak (?) ismét . . . * Házi böleseség. Az »Esztergomi Lapok* csütörtöki száma »A város gazdája« cimmel napvilágra hozta a város »házi« bölcsének egy halvaszületett gondolatát. Azért mondjuk, hogy halvaszületett, mert nincs benne reális meggondolás, hanem annál nagyobb igyekezet a régi slendrián feltámasztására. A város becsületben megőszült öreg gazdájáról : Kapa Mátyásról szól az ének, amely ép ügy hangzik, mint a bűcsuztató a hideg őszi esőben. Tisztelt laptársunk elismeri, hogy az elöregedett gazda tapasztalatokban gazdag s hogy tevékenységének útját állja a korral járó nehézkesség: a fiatalos erő hiánya. Ha a város számvevőjének ez irányban tett javaslatát ezzel kommentálja: igazat is adunk neki, de a bölcs javaslatot a magunk részéről helyesnek, elfogadhatónak nem tartjuk. Mert mit akar a számvevő ? Azt, hogy a gazda nyugdijaztassék és helyébe Kottra Kálmán pénztári gyakornok és oki. gazda legyen kiküldve és Kottra helyett egy dijnok alkalmaztassék a pénztárba. Vájjon azt gondolja a számvevő úr, hogy egy oki. gazda, aki mellesleg mint gyakornok tiszti állásra bir qualificatióval, magát egy alárendelt alkalmazás jármába fogja belefogatni? Mert nem tételezzük fel a javaslatba hozott férfiúról, hogy ehhez előleges beleegyezést nyilvánított volna. De tekintsük a dolgot más oldalról. Mit végez a jelenlegi pénztári-gyakornok? Naplókat vezet, számadást készit, szóval alkalmaztatása bizalmi természetű. És ezeket a kötelezettségeket egy dijnokra ruházzuk át? Dijnokra?! Ugy látszik a számvevő úr nem ért egyet a szervezési szabályrendelet intentióival, amelyek t. i. a dijnokot kizárják. Ezt kell következtetnünk. Vagy talán a számvevő úr a »misera plebs« barátja, mondjon le az irgalmas szamaritanusság gyakorlásából, teljesiti azt ön helyett más! A város közönségét nem lehet orránál fogva vezetni tovább. A bölcs gazdálkodás elve fiaskót vallott. A közönségnek nem lehet és nem is célja a keresetnélküli emberek légióját kenyérrel tartani, akkor, midőn tisztviselőket tart, akiket szépen fizet s akiktől munkásságot, szorgalmat vár. Nem vezet célra ott soha a krajcáros takarékoskodás, ahol ezrek lesznek értelmetlen, minden szakbeli tudást nélkülöző módon sárba dobálva. Azt, hogy a gazdálkodást szakbelileg nem képzett, együgyű ember vezesse, a mai viszonyok közt el sem képzelhetjük — e részben egyetértünk a számvevő úrral — hogy azonban ez állás ellátása a javaslat szerint történjék, az ellen nemcsak mi, de minden józanul gondolkodó polgár szót emel. Amennyiben az ujitás mégis szükséges, nem zárkozhatik el a város közönsége a városgazdái teendők körülírását elhatározni, azzal, hogy az alkalmazottól szakbeli képzettséget kivan s ekkor — Kottrát gazd, intézőnek mi is szivesen látjuk. * Érdekes bünpör fog megindulni a kúriának a Meszes-Nozdroviczky ügyben minap hozott felmentő határozata alapján. Közöltük, hogy Nozdroviczky Miklós tavaszkor, fahordás alkalmával ifj. Meszes Ferencet az erdőben letartóztatta, s ezért becsületsértés, rágalmazás, személyes szabadság megsértése s egyéb halmazatban álló bűncselekmények miatt sértett fél panaszt emelt ellene a büntető bíróságnál, Nozdroviczky pedig, hogy e vádaknak élét vegye, Maiina polgármester megbízásából Meszes ellen falopás miatt tett feljelentést. Körmendi büntető biró a fedhetetlen előéletű földmives gazdát 14 napi elzárásra ítélte, védőjét pedig, mert erélylyel kezelte az ügyet s