ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-12-19 / 51. szám

az igazság kiderítésén buzgón fáradozott, bünte­tésre feljelentette az ügyvédi kamaránál. ítéletét azonban a kir. Ítélőtábla feloldotta. Meszest telje­sen felmentette, a kir. kúria pedig a városnak ellene használt felebbezését elutasítva, a felmentő Ítéletet egész terjedelmében helybenhagyta. Ezzel a meghurcolt földmives-gazda becsülete helyre lévén állítva, jogtalan letartóztatásáért Nozdro­viczky erdömester ezután természetesen felelni tartozik. A védői tisztet dr. Hütt Árpád teljesiti. * Nem hagyták hazulról temetni. Ezzel a panasszal fordul minden emberhez Torma János esztergomi lakos, akinek egyetlen reményét, szép 18 éves fiát döntötte a halál karjaiba a tífusz. A törvény rideg. Nem ismer szülői szivet. A tífusz pedig ragadós betegség. S mert Torma József ebbe halt meg, a hatóság a halottas kamrába vitette. Ezt nem akarja most megérteni a fájdalomtól sújtott apa. Pedig a törvénynek igaza van. Ilyen halottat nem szabad virrasztani, látogatni. A köznépnek nem fér a fejébe e szigor, óvni kell tehát a bajtól, amelyet tudatlanul kereshet magának. * Turpisság. Valamelyik gazdája azt irta a könyvébe, hogy »hanyag.* A cselédkönyv pedig a cselédlélek tükre s ha abba nem jó minősítést írnak, akkor a cseléd nem kap helyet. Megélni pedig kell, Matulai Mária is igy járt; de segített magán. Szerzett egy cselédkönyvet, amely Rózsás Mária részére szólt. Mit tudta ö, hogy Rózsás Marinak szőke haja van és fogai hiányosak, az övé meg barna s fogai épek. Ez okozta vesztét. Elcsípték s most büntető kihágás vádja alatt áll. A rendőrség fogházában álmodik rózsás álmokat. .. * A közönség köréből. A kis-Dunáról eze­ket irja lapunk egy barátja: Vizsgálva a kis­Duna medrét, eszembe jutott a sok veszély, me­lyet ezen most annyira kiapadott kis folyócska képes okozni, rögtön elhatároztam magam, hogy erről jelentést teszek. De hová? és kinek? . . . A jelentést tartalmazó levelet Esztergom vármegye Tekintetes és Nagyságos tanácsnokságához (ilyen nem létezik, Szerk.) címeztem, kellő helyre-e, azt nem tudom; és azért fordulok tekintetes szer­kesztő úrhoz is. hogy nemcsak mint lapszerkesztő, de mint lelkész szíveskedjék ezen ügyben támo­gatni, mert egy csoport védtelen nép mellett emeltem fel gyenge szavamat, kiket a kis-Duna áradásai előbb-utóbb tönkre tesznek, nyomtalanul elsöpörnek ! Bizalmasan kérem fel, szíveskedjék hozzám hasonlóan, a kis-Duna medrét a most újonnan épülő vizivárosi Szent-János-hidtól az Eggenhoffer fakereskedésén túl eső legutolsó házig megszemlélni és bírálatot hozni afelett, nem volna-e mindennél szükségesebb a kis-Duna medrét most, mikor ez csak egy szerény kis patakocska, kitisz­tittatni, kiásni, mélyíteni? Most! mikor átlábol­ható és szivesen eltűri maga körül az ily műtéte­ket ! Aratáskor hasztalan nézzük a sok vizet, de hasztalan csináljuk a töltéseket is, mert a lazán egymásra hányott földet hamar elmossa egy-egy erős hullám, sőt könnyen keresztül is ázik, de ha a viznek elég mély medre van, folyik békével utján. Egy tökéletesen rendezett rakpartról még korán van álmodnunk, csak a veszélyt hozó főbb pontokat kérem figyelembe vennni, úgymint : 1. a Mala-fürdő. 2. Pfalcz-ház előtti domb, mely a vágóhíd hidja alatt belopództatja a vizet. 3. A Tiefenthal fakereskedése mellett, mely a vizet az ördög-árok hidja alatt bevezeti a Szent-Anna­térre, és végül azon végzetes hely az Eggenhofer fakereskedésén túl, hol e nyáron elszántsággal dolgozott a lakosság és a katonaság csupán azért, hogy friss töltésüket két óra lefolyása alatt meg­semmisítse az ár! Mikor már minden vizben áll, már nem segíthetünk, mert tűz és jég ellen is addig kell biztositanunk, míg nem károsodunk, így itt is most látnám a kis-Duna kitakarítását legcélszerűbbnek, mivel vize alig van, gyalog és igavonó erő a téli munkaszünetelés idején van elég és legalább a hívatlan vendégtől, az árvíz­től, nem kénytelen rettegni a fél város; mert nemcsak nyugodalmától, de kenyerétől és hajléká­tól is megfosztja a lakosságot, és vele növeli a nyomort! Ma már tartósabb esőzés, hirtelenebb olvadás, vagy jégtorlódás is rémséges dolgokat képes előidézni; de ha a kis-Duna medrét kellő mély szabályozással fogják ellátni, reménylem, nem lesz oly gyakori az árviz, békén alhat, és munkálhat a lakosság, utána nézve az Istenadta kenyérnek, melyet talán az árviz el nem ragad, mert úgy hiszem az esztergomiakra nézve nem oly veszélyes a nagy-Duna, mint a kis-Duna ! — Kísérelnék meg legalább a főbb helyeken, hol leg­inkább csekély a meder és leghamarabb kicsap a viz, szárazság alkalmával a földet kihordani. A leggondosabban elzárt kút, évek lefolyása alatt megkívánja a tisztítást, hogy ne kívánná azt egy folyó, vagy folyam, a mely nemcsak önmagát iszapolja, hanem belehullás és beledöntögetés ál­tal is megtelik! Kérem tehát mindazokat, akiket ez 1 az ügy érdekel, lássanak munkához, míg a kedvező idő tart! * A „Magyarország" politikai napilap ez idő szerint a legjobban szerkesztett lap az ország­ban. Legelső rangú iróink és publicistáink ma kétségtelenül a Magyarországba irnak. Első sorban Bartha Miklós, az országnak ma legragyogóbb tollú publicistája, továbbá Bázmándy Dénes, Hock János, maga a főszerkesztő Holló Lajos, Hentaller Lajos, Biczédy László stb. napról-napra a leg­élénkebbé és legelevenebbé teszik a magyar olvasó­közönségnek ezt a kiválóan kedvelt lapját. A Magyarországban jelennek meg azonkivül Móra Istvánnak országszerte feltűnést keltő tárcái. Ugy, hogy a ki eleven, jól értesült és igazán első rangú hírlapot akar olvasni, az bátran a Magyaror­szághoz fordulhat. A „ Magyarország"-ot nemcsak nemes, előkelő hangja, egyenes, nemzeti iránya és minden tekintetben hozzáférhetlensége teszi a magyar olvasóközönség előtt becsessé, hanem az is, hogy a család minden tagjának nyújt kellemes szórakozást. Tárczái, regényei, eleven hirei, párizsi divatlevelei stb. a legkedvesebb olvasmányt képezik. A Magyarország az éjjeli postával kül­detik szét, ugy hogy reggel már az ország legtávo­labbi részében is ott van. Mily előny ez a hivatal­noknak, földbirtokosnak, kereskedőnek, iparosnak és minden intelligens embernek, hogy más lapokat megelőzőleg olvashatja már reggel mindazt, a mi az országban és külföldön történik. Az ország­gyűlést, a hivatalos közléseket, a bel- és külföldi tőzsdei zárlatokat, szóval mindazt, a mi nemcsak érdekes, de az illetőnek állására és üzletére nézve is nagy befolyással van. Tudjuk, hogy mily előnyösen használják fel egyesek, ha valaki egy nappal, vagy félnappal el van maradva az esemé­nyektől. A ki ma egy fontos hirt előbb tud meg, az mérhetetlen előnyben van a többiek felett. A »Magyarország« mindenkire nézve iehetővé teszi ezt a korai és megbízható értesülést. Ez biztosí­totta a Magyarország részére azt az óriási elter­jedést, a minek ma örvend. A „Magyarország«-ra legcélszerűbb •postautalványon előfizetni akár egy hóra, (1 frt 20 kr.) akár egy negyedévre. (3 frt 50 kr.) Cim: Magyarország kiadóhivatala Budapest, Sándor-utaca 2. A félévi előfizetési dij 7 frt, az egész évi 14 frt. * Figyelmeztetés a postai csomagok cél­szerű csomagolása, helyes címzése stb. tárgyában. A karácsonyi és újévi ünnepek alkalmával a pos­tai forgalom az egész országban, de különösen a székesfővárosban rendkivüli mérveket ölt, melynek akadálytalan és pontos lebonyolítására a t. közön­ség érdekeinek megóvása végett a szükséges intéz­kedéseket megtettem. Intézkedéseim és a postai alkalmazottaknak a terhes szolgálat körül kifej­tett legjobb törekvései azonban a kellő sikert csak az esetben biztosithatják, ha a t. közönség a postát nehéz feladatának megoldásában támo­gatni és a forgalom gyors és pontos lebonyolítá­sát elősegíteni szíveskedik az által, hogy a postai küldemények feladására, csomagolására és a helyes címzésre nézve fennálló postai szabályok betar­tása mellett az alább előadottakat figyelemre mél­tatja. 1. Pénzt legcélszerűbb postautalványnyal küldeni; küldhető azonban szabályszerűen pecsé­telt levélben is, de más tárgyakkal egybecsoma­golni sem pénzt sem ékszert nem szabad. 2. Cso­magolásra faládácska, vesszőből font kosár, via­szos vagy tiszta közönséges vászon, kisebb érté­kű, csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig legalább is többrétű erős csomagoló papir használandó. Újság­papír-, cukorpapirba csomagolt tárgyak postai szállításra nem fogadtatnak el. Vászonba vagy papírba a csomagokat szorosan kell begöngyölni, göbnélküli zsineggel többszörösen és szorosan át­kötni, a zsineg keresztezési pontjait pedig jó mi­nőségű pecsétviasszal oly módon lepecsételni, hogy az egymásra fektetett vászon- vagy papirrétegek közti nyilasokon a tartalomhoz hozzáférni ne le­hessen. A pecsételésnél vésett pecsétnyomó hasz­nálandó. 3. A címzésnél kiváló gond forditandó a címzett vezeték és keresztnevének esetleges előnevének vagy más megkülönböztető jelzésnek (pl. ifjj. özvegy, idősb stb.) továbbá polgári állá­sának vagy foglalkozásának és lakhelyének pontos kitételére; a Budapestre és Bécsbe szóló külde­mények cimirataiban ezenkívül a kerület, utca, házszám, emelet és ajtójelzés stb. is kiteendő. A rendeltetési hely (vármegye) és ha ott posta nincs, úgy az utolsó posta pontos és olvasható feljegyzése különösen szükséges. 4. A cimet ma­gára a burkolatra kell irni, de ha ez nem lehet­séges, úgy a cim fatábl ács kára, bőrdarabra vagy erős lemezpapirra irandó. Ezen cimiratot erős zsineggel, vagy dróttal tartósan a csomaghoz kell kötni. Papírlapokra irt címeket mindig egész ter­jedelmében kell a burkolatra felragasztani s ezen­kívül a csomagokat zsineggel úgy átkötni, hogy a zsineg keresztezése a cimiraton legyen. Felette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbá a cimirat összes adatait magában foglaló cédula a csomagban is elhelyeztessék, hogy azon esetre, ha a burkolaton lévő cimirat leesnék s elveszne, vagy pedig olvashatlanná válnék, a bizottsági fel­bontás után a jelzett cédula alapján a csomagot mégis kézbesíteni lehessen. Ezen óvintézkedést a t. közönség különös figyelmébe ajánlom, mert ezzel a feladott csomagok kézbesítését minden körülmények közt biztosítja. Kívánatos továbbá, hogy a feladó nevét és lakását a csomagon lévő cimirat felső részén is kitüntesse. 5. A csomagok tartalma űgy a cimiraton, mint a szállító levélen is szabatosan és részletesen jelzendő : a Buda­pestre és Bécsbe szóló csomagokon és szállítóleve­leken pedig ha azok élelmi szereket, vagy fogyasz­tási adó alá eső tárgyakat tartalmaznak, azok mennyiségének tüzetes kiírása is szükséges (pl. egy drb hurka 2 kiló, 1 drb szalonal 1 ^ kiló, egy drb pulyka 2 i l i kiló, 2 liter bor stb.) A tar­talom ily részletes megjelölése a fogyasztási adó kivetése szempontjából szükséges és a gyors kéz­besítést lényegesen előmozdítja. A csomagoiás tartós volta, valamint a cimzés pontossága kivá­lóan azért fontos, mert a célszerűtlen és hiányos cimzés következményeiért egyrészt a posta nem szavatol, másrészt pedig a hiányos csomagolás folytán a csomagok útközben könnyen megsérül­hetnek, illetve a hiányos cimzés miatt azok vagy átalába nem, vagy csak késedelemmel kézbesíthe­tők. Felkérem végül a t. közönséget, hogy a ka­rácsonyi ünnepek előtt a postai küldeményeket a székes fővárosban lehetőleg a délelőtti órákban, vidéken pedig a posták indulása etőtt jóval ko­rábban postára adni szíveskedjék, hogy a külde­mények összetorlódása kikerülhető és azoknak még a feladás napján késedelem nélkül való to­vábbítása biztositható legyen. Budapest. 1897. december 10. Demény s. k. Esztergom ezredéves múltjából. Törökvilág Esztergomban. LIX. Kis-Tőre. Esztergom elveszésekor húdult be. Első urok Bikli Haszán volt. Ennek adtának 10 szekér fát, 10 szekér szénát, az tizedet az mi esett. Másik ispájájok volt All Oda basa. Ez is a szerint tartotta őköt. Harmadik volt Oszmani ispája, ez az tizedből megháborította őköt, feljebb vett rajtok mint esett volna. Negyedik ispájájok ez mostani Iszakoda pasa Esztergomban. Ez mindenben megháborította. Szénát vitet vélek 25 szekérrel és többet is. Fát is az szerint. Az tized búzával, zabbal meg nem elégszik. Annyit viszen rajtok az mennyit akar. Disznókra pénzt nem adtá­nak azelőtt, hanem immár három esztendeje, hogy két két forintot viszen. Portapinzt is vet­tenek rajtok. Nagy-Győröd. Az hatvan faluk beadása előtt húdoltattak be. Volt első urok Jancsár szerbaczia. Alkodott ez meg vélek in fl. 50. Császár adója volt fl. 12, buza 12 szapu, zab 6 szapu. Ez sommát meg nem állotta az urok, feljebb vett rajtok íl. 100-nál, melyet el nsm állhattanak, hanem elfutottanak 1.631. esztendőben. Azután visszahiván őköt alkodott meg vélek, hogy min­den gazda fl. 2 adjon. Azután lött urok pécsi Amhát. Ez sem állotta meg. Ez idén minden gazdától fl. 2 den. 50 vett. Mindenből tizedet, búzából, zabból, lencséből, káposztából és egyéb­ből is. Sólymos. Az ujfalusiak elrablásakor hűdulta­nak be. Minthogy jó falu volt, elsőbben fizetett fl. 160. Most mivelhogy elpusztultának volt, fizetnek fl. 100. Husz itcze vajat, császár adaját fl, 20. Búzát, zabot, az mellett, mely adót nem birhat el, mert igen puszta, egy quartas falu. Lök. Esztergom elveszésekor behűdultanak. Első urok volt Deli Bali Esztergomban. Az má­sodik urok Deli Musztafa. Sommájok első eszten­dőben volt fl. 40. Második esztendőben mind­járt felverte vett rajtok fl. 140. Mindenekért, dézsmákért, adókért, szolgálatért és egyebekért. Ezt nem állotta meg, harmadik esztendőben dézsmát vett rajtok. Pinzt minden jobbágytól fl. 1. zsellértől den. 50. Ezen sem állott meg. Azu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom