ESZTERGOM II. évfolyam 1897
1897-11-07 / 45. szám
nácsnok f. hó 4-én az erdőn süge-árverést tart«. Ez a felírás sokakat visszatérített azon igyekezetben, hogy Kollár Károly g. tanácsnokot meggratulálha<-sák, lévén aznap Károly napja. De mert a gazdasági tanácsnok talpig gavallér ember, a ki a dolgainak sikerültén is örvend, mi sem természetesebb, hogy névnapját péntekre hitette át. Ez alkalommal természetesen a gratulálok sorában sokan akadtak, akik hamiskásan kivánták Kollárnak, hogy jövőre ne csak 800 öl sügét. hanem tízszer annyit adhasson el. * A sz. Erzsébet egylet közgyűlése. Amint értesülünk, e hó 18-án a helybeli sz. Erzsébet jótékony nőegylet a »Fürdő« nagytermében fogja évi közgyűlését megtartani, melyre a nagy közönség különös figyelmét fölhivjuk, annál is inkább, mert,mint halljuk gr. Csáky Károly v. püspök, elnök az egylet hivatásáról érdekes és nagyszabású beszédet fog mondani. * Az esztergomi vásár, melyet f. hó 2. és 3-án tartottak meg, a lehető legrosszabb vásárok egyike volt. Az élénk felhajtás mellett a kereslet j lanyha, mondhatni mitsem érő. Szóval árvizes időket élünk. * Felolvasás. Az > Esztergom-szentgyörgymezei polgári olvasókör« ma este 7 órakor felolvasással egybekötött társas vacsorát rendez. A kör elnöke, dr. Okányik Lajos »Képek az olvasókörökből* cimü felolvasást tart. Az ünnepélyt tánc követi. * Tanácsülések. A város tanácsa e héten három izben tartott ülést. Mindhárom ülésnek egyedüli tárgya a jövő évi költségvetés volt, melyet a tanács csak pénteken tárgyalt le tökéletesen. A jövő évi költségvetés tervezetén már a hasznos reformok egész sorozata vonul végig A tervezet szerint a kiadások 205,991 frt 8 krra. a bevételek 122,097 frt 63 krra rúgnak, pótadó, utján lesz fedezendő tehát 83,893 frt 45 kr. különbözet. Ez bizony nem valami kedvező igéret a mi silány viszonyaink között, de hisszük, hogy egypár év leforgása alatt a helyzet kedvezőbb leend, amennyiben tervbe vétetett a kövezetvám és helypénzszedésre vonatkozó uj szabályzat készítése, amely egyúttal tetemes jövedelem emelkedéssel járna együtt; az utcai világítás házi kezelése, amely kis körültekintéssel és lelkiismerettel szintén némi megtakaritást eredményezhet, a legelőhasználatnál az előrefizetés rendszere fog beállíttatni; ez a hátralékok csökkenését jelenti. Ezúttal többet nem Írhatunk, de az ügygyei bővebben szándékozunk foglalkozni, ha a költségvetés tervezete egész terjedelemben köztudomású leend. A költségvetés további tárgyalása f. hó 17-én leend a p. ü. bizottság előtt. * A tanítóképző Sz. Imre ünnepélye. A helybeli tanitóképző-intézet patrónusa, Sz. Imre herceg tiszteletére pénteken ünnepi istenitiszteletet és hódolati ünnepélyt tartott. A szt. misét fényes segédlettel dr. Walter *Gyula kanonok, főtanfelügyelő celebrálta, mise után az ünnepi sz. beszédet Keményjy Kálmán Dániel hittanár mondotta. Az egyházi ünnepély után az ifjúság és tanári kar a zeneterembe vonult, hol az önképzőkör ünnepe folyt le következő gazdag műsorral : 1. Dal sz. Imréről. Pathy Gyulától. Szavalja: Szabó Endre III. é. növ. 2. Szt. Imre herceg. Irta és felolvassa: Jánosházy József II. é. növ. 3. Anya. Vida Józseftől. Szav. Czimmermann Kornél III. é. növ. 4. Enyelgés. Raimanntól. Előadja: az intézeti zenekar. 5. A költemények tanításáról. Irta és felöl vassá. Cserwenka Géza IV. é. növ. 6. Rákóczy hamvai. Dalmady Győzőtől. Szavalja : Pelczmann Endre III. é. növ. 7. Kuruc dalok. Káldytól. Zongorán négy kézre előadják Kersch F. III. és Ivanits Lajos I. é. növendékek. 8. Az özvegy. Gyulai P.-tól. Szav. Kováts Ödön IV. é. növ. 9. A gólyához. Tompa Mihálytól. Szav. Marton J. II. é. növ. 10. Induló. Előadja az intézeti zenekar. * : „Virágzik a Duna, tele van káposztafejjel !«, ezt kiabálták kedden Nyerges-Újfaluban széltében, hosszában. Egy végelgyengült káposztáshajó ugyanis a falu felett sülyedt el a torzsákkal. De mig az alkotmány a habokba sülyedt, a fehér, könnyed káposztafejek himbálózva kacérkodtak a hullámokkal, nem különben a nyerges-ujfalusi aszszony néppel. Volt is dolga a sok csolnaknak és dereglyének s a szökevények ezóta bizonyosan a hordókban vannak lepréselve nehéz kövekkel, honnan már csak akkor szabadulnak, ha a fazékba kerülnek. * Tiszti ellenőrzési szemle volt f. hó 4-én a 26-ik gyalogezrednél. A sok pihent egyenruha némi élénkséget kölcsönzött az utcáknak és vendéglőknek. Ugyané helyütt emiitjük meg, hogy Schmedes Ernő altábornagy, a ki szombaton érkezett meg, csapat-szemlét tartott. Az ezredből 12-én 120 újoncot indítnak útnak Szamesch főhadnagy vezetése alatt Dalmáciába felváltásra az ezred Buduaban állomásozó 2-ik zászlóaljában szolgáló ugyanannyi hadkötelesnek, kikkel együtt Sijioss Zoltán főhadnagy is hazatér. * Figyelemre méltó üzleti kirakatok láthatók városunkban az őszi idény beálltával, többek között Vörös József-féle fűszerkereskedés állította ki kirakataiba a frissen megérkezett áruit. Ajánljuk olvasóink szives figyelmébe ezen kirakatok megtekintését, meg vagyunk győződve, hogy ezen üzlet a legkényesebb igényeket is kielégítheti ugy, hogy a főváros mellőzésével vevőközönségünk szükségletét a legnagyobb megelégedésére és kényelmére beszerezheti. * Feltörés. Clement István szőlősgazdát kellemetlen meglepés érte e héten. Borkóstolóra ment fel hegyfarki pincéjébe s megütődve tapasztalta, hogy a pinceajtó kulcs nélkül is kinyilik. Beljebb menve mindjárt észrevette, hogy nem ő az első, a ki az uj termést megkóstolta, hanem mások. A jó mákvirágok ugylátszik nem elégedtek meg a helyben elfogyasztott drága nedűvel, mert 12 akó bort is magukkal vittek — emlékül. * Lopások, betörések. Mig az egyiket a tél hidege és nyomorúsága hajtja a bűnre, addig a másik a kártyaszenvedélytől ösztönöztetve bünt követ el és becsületes munka helyett lopva, rabolva igyekszik pénzt szerezni. Az esztergomi vásár idecsalta Fáraó enyves kezű népét is; mig a férfiak a vásáron ostorozták halálra dermedt éhes gebéiket, addig asszonyaik sétára indultak széles e városban. A cigány is tudja, hogy a város belterületén nem szivesen látott vendég, ezért nem is keresi fel a népes utcákat, hanem az elhagyatottabb részeken kalandoz szerte. Igy vetődött be dr. Mátray Ferenc járási és megyei tb. főorvos dunasori lakásába is egy cigány asszony, aki egy nem őrzött pillanatban az irodaasztalról egy nagyértékü s tulajdonosának drága emlékként őrzött arany dohányszelencéjét emelte el. A cselédség azonban észrevette a kedves vendéget, aki futásban keresett menedéket s mire elcsípték, már nem volt nála a lopott jószág. A cigányok t. i. nem tartják maguknál a lopott dolgot, hanem egy-egy várakozó társuk kezébe ügyesen odacsusztatják. Tudta ezt Bekási rendőrbiztos is, aki az egész bandát összefogdostatta, ki is kutatta, de eredménytelenül, mert a szelence nem került napfényre. A másik eset a kispiacon történt, ahol Klein Gábor üzletajtaját hétfőn éjszaka nyitva találták a boltőrök. Itt egy előre ügyesen kieszelt lopással van dolga a rendőrségnek. Az üzlet alkalmazottja ugyanis felhasználván a gazda távollétét, este nem zárta be a vasfüggönyt csak lehúzta, maga pedig egyik vendéglőben kártyázni ült le s vesztett, majd pedig felkelt és hozomját pár percnyi távollét után kiegyenlítvén.tovább játszott. Másnap e miatt letartóztatták s mert a pénz szerzését igazolni nem tudja fogva tartják. * Nincs osztalék. Ezt fájlalják azok, akik boldogtalan tulajdonosai az »Esztergom-füzitoi h. é. vasut« 100 frtos részvényeinek. Bizony kellemetlen dolog is az, ha valakinek olyan pénze fekszik, amely mit se jövedelmez és erre remény nincsen. Mivel pedig a részvények még ajándékba adva sem igen kellenek — mint értesülünk — több részvényes azokat a társaságnak fogja felajánlani — ha ugyan visszaveszik. * Épül a kisdunai hid. Városunk ismét egy kolosszális alkotmánynyal lett gazdagabb t. i. a most épülő primacialis híddal, amelynek munkálatai már úgy előre haladtak, hogy a gyalogjáró is elkészült. Most, hogy a töltések emelésénél dolgoznak, a gyors munkát nagyban megakasztja körülmény, hogy a tölteléket messziről kell fuvaroztatni. E miatt természetesen az új híd később lesz átadható a forgalomnak. E bajon segítendő, a társaság mérnökei felkérték a város tanácsát, hogy engedné meg, hogy a töltelékeket a sziget alsó részéből. — amely tulajdonképen a kisebb jármüvek közlekedését akadályozó zátony — hordhassák s egyúttal a hid és a primási kert között a meder felé behajló partrészletet leszállíthassák s az itt nyert földanyagot töltésnek felhasználhassák. E terv mindenesetre előnyös már annyival is inkább, mert a felhasznált töltelék földért a hídépítő vállalkozó a városnak fizet, de meg a jelenleg nagyon is görbe-gurba partrészlet egyenletessé lesz téve. A város tanácsa csak költséget takarít meg, ha e kérelmet teljesiti, mert később a városnak kellene a part azon részletét rendezni. Felhívás a bortermelökhöz! Csapás-csapás után sújtja a mezőgazdálkodással foglalkozókat; de legjobban érzi a végzetteljes kéz súlyát a földmives-osztály. Az istenadta nép. mely nem élhet, ha földje nem terem, a melynek minden reményét tönkre teszi egy elemi csapás! Csüggedésünket csak egy körülmény^ enyhítette némileg, s ez a szőlőtermés kedvező ígérete volt. Eljött a szüret, hála Istennek borunk is csak termett, de azt eladni nem tudjuk, vevő nem keresi, ára nincs. Ez évben ez a körülmény betetézte a csapások sokaságát. Tanácstalanul, vigasztalanul nézünk eléje egy beláthatatlan, szigorú télnek. Sertéseink a vész által pusztultak el, jobb igy, mert enni úgysem tudnánk neki adni, kevesebb a fájdalom, bár többi állataink éhínségbe jutnak ! És mit tegyünk pénzzé a jelen időben ? Vetőmagunk nincs, sertésünk nincs, állatainkért a húsárat nem adják meg, házaink adósságai túlterhelve, magunk jóravaló téli gúnya nélkül nyakig adóhátralékkal. Ami értékesíthető volna, azon kis bortermés, amely ott fekszik pincéinkben. S mig mi borainkkal mire sem tudunk menni, addig az olasz- és mesterséges borok elárasztanak minden piacot. Ezekkel a kétes termékekkel nem versenyezhet a mi tiszta egészséges borunk, mert mi nem adhatjuk potom árért, könnyelmű hitelre boldog és boldogtalalannak, nem szökhetünk meg becsületes szerzeményünktől tolvajmódra, dacára válságos helyzetünknek. A vázolt körülmények között az emberbaráti érzület utalja alulírottat — úgyis mint osztálytársat — arra, hogy az elemi csapásoktól sújtott gazdatársaknak segédkezet nyújtson ahhoz, hogy bortelmelésünk értékesíthető legyen! Hogy pedig ez miként érthető el, legyen szabad hivatkozni az 1888. évi XXXV. t. c-re, mely szerint: »a kistermelők termésüket a kir. pénzügyigazgatóságtól kinyerendő engedély alapján igen meszszemenő kedvezmények mellett mérhetik ki az esetben, h kimérési időtartam rövid, tehát 2—3 hónapra terjed.* Ilyen kedvezmény már magában véve az is, hogy mig a rendes italmérők városunkban 75°/ 0-tólit fizetnek illeték fejében, addig a kistermelők csak 10 0 / 0-a] lesznek megróva. Ha tehát a borterméssel rendelkező kisgazdák a fenti okokból különben alig értékesíthető boraikat haszonnal óhajtják elárusítani, legjobb, ha az engedélyt előre jelzett 2—3 hónapi időre és helyre kérelmezik. Hinni lehet, hogy a kimérés, mint vállalkozás eredményes leend. mert a fogyasztó közönség a hívogatón olcsó, — mindamellett természetes — italt szivesen fogja vásárolni. Midőn gazdatársaim figyelmét e vállalkozás hasznosságára felhívom, egyúttal önzetlen jóindulattól vezéreltetve, hajlandó vagyok az engedélyt szerezni kívánóknak, előzetesen felvilágosítással szolgálni, sőt ügyük előrevitele és megoldása érdekében lépéseket is tenni, tudva azt, hogy kivált az osztályombeliek szorult helyzetén enyhíthetek ezzel. Az érdeklődőknek felvilágosítással szolgál legkésőbb f. évi november hó 10-éig : Tátus János városi képviselő.. Esztergom ezredéves múltjából. Törökvilág Esztergomban. LV. Neved. Az hatvan faluk közül való falu. Barsott mikor beadták volt sommájok ispájának fl. 100. Császár adajára fl, 15 den. 20. Most. immár verte fel az ispája ad florenos 120. Császár adajára fl. 10. Az fl. 5 leszállitattak. Búzát az ispájának szaput 20. Zabot is szaput 20. Vajat pint 20. Császár számára búzát szaput. 16. Zab szapu 10. Barsi táborkor falujokat megigette az török. Újbányáról marhájukat elhajtotta. Két gyermeket is ragadtak el közülök újbányái város viginél. Veresvár. Az hatvan faluk közül való. Sommájok volt 11. 105. Császár adaja 11. 11 den. 40. . . . . basa ispájok verte fel sommájokat ad 11.. 120. Császár fl. 11. den. 40. De az felire búzát sailai szapuval 12. vészen. Zabot is szapu 6. Az ispájának búzát szaput 20. Zabot is szapu 20. Vajat pint 20. Fát szekeret 20. Szénát szekér 20. Azonkívül szőllőmunkára tized-tized napig és egyéb munkára hasonlóképpen.
