ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-08-09 / 32. szám

* Tiszteletbeli esperességi tag. Az eszter­gomi alesperesi kerület Viszolajszky Alajos ny. bessenyői plébánost, az Adalbertinum tagját, tiszte­letbeli tagjává választotta, amely választást 0 Eminenciája a Biboros Hercegprímás is helyben­hagyta. * Villamos világitás. Esztergom villamos világítására végre megtörtént a pályázat kiírása. Az áramtelepet 4000 lángra kell berendezni, ebből 300 tizenhat gyertyafényű izzó és 15 ezer gyertyafénynek megfelelő ívlámpa utcai világításra szolgálna, a többi a hivatalok, közintézetek vagy magánházak világítására marad fönn. Pályázati határidő f. évi október 1 -je. * Szabadságolás. Hoffmann Ferenc városi pénzügyi tanácsnok — most, midőn, már az ujo­nan szervezett városi pénzügyi osztályt a rendes mederbe terelte, az összes alapmunkálatot elké­szítette és áz ujonan megválasztott adópénztárnok is elfoglalta állását — több heti szabadságot kért, hogy egészségének helyreállítása végett Radegund gyógyfürdőbe mehessen. * Érdekes fordulat. Bizonyára élénken emlékszik még Esztergom közönsége, hogy Brutsi/ János városi képviselő, a mult év április 10-én tartott városi közgyűlésen interpellációt intézett az elnöklő polgármesterhez, vájjon van-e joga Bártfay Géza közgyámnak hivatalos állásából folyó tényeiért a felektől 5—10 forintig terjedő dijakat szedni. Bártfay erre a közgyűlés szine előtt je­lentette ki, hogy senkitől se pénzt el nem foga­dott, sem nem kapott, sem nem kért s Brutsyt bepörölte. A mint értesülünk azonban a komáromi törvényszék folyó évi jul. 18-án kelt végzése Bártfay ezen állítását megcáfolta, s a pör rá nézve lett válságos. Mert mig a törvényszék Bártfay Géza felhatalmazása folytán a rágalmazással és hamis ta­nuzásra való csábitassal vádolt Brutsy Jánost az általa állított tény valódiságának bebizonyítása miatt a rágalmazástól, a hamis tanúságra való csábítás vádja alól pedig a tanuk cáfoló vallo­mása alapján fölmentette, addig Bártfay nak iratait a büntető törvénykönyv 465-ik §-ba ütköző s fenforogni látszó megvesztegetés vétsége miatt a királyi ügyészséghez átteendőnek nyilvánította. A Bártfay felhatalmazása folytán folyamatba vett vizsgálat során — mint a törvényszéki indokolás mondja — Brutsy az interpellációban állított tények valódiságának bebizonyítására tanubizo­nyitást hivott föl, s Borz Ignác, Meszes Ignácné, Meszes Ferenc, Folk József, Stróbl József, Stróbl János, Szögyéni Istvánné, Lodányi Imre és Fodor Józsefné tanuk vallomásával bebizonyitottnak ve­hető, hogy Bártfay mint közgyám hivatalos cse­lekményekért nemcsak pénzt vagy ajándékot el­fogadott, de a sürgős lebonyolítást sokszor egye­nest attól tette függővé, sőt a felekhez a pénz miatt küldöncöket is menesztett. * A főgymnázium építése. A főgymnázium újjáépítése ügyében fontos döntés történt, ameny­nyiben a pályázat kihirdettetett. A terv természe­tesen a régi gymnázium mintájára készítendő s a költségvetésnél figyelembe veendő a fenmaradt sok kő-, tégla-, fa-, vas-anyag, melyet busásan fel lehet használni. Pályázati határidő f. évi szeptem­ber 15-dike. * „Szavazat bírálás." Héya Tivadar hely­beli ügyvéd az „Esztergom és Vidéke«-ben nyilat­kozik azon cikkre vonatkozólag, mely lapunk 26-ik számában az esztergomi elemi iskolák jel­legéről megjelent. A dolog érdemére nézve mi se bocsátkozunk az ügyvéd űrral vitatkozásba, reflexióira csupán azt jegyezzük meg, hogy aki a községi iskolák mellett kardoskodik, az eo ipso a felekezetnélküli iskola mellett tör pálcát. Ha Héya Tivadar a községi iskolát védi s tagadja annak felekezetnélküliségét, akkor bona fide sza­vazott, mert nem tudta vagy nem értette az Eötvös-féle népiskolai törvény intencióit. Ami pe­dig szavazatának birálgatását illeti »jegyezze meg magának« hasonlóképpen Héya ügyvéd úr, hogy a nyilvános, a közéleti pályán mindenkinek cseleke­dete bírálat tárgyát képezi. Ha ezt valaki ki akarja kerülni, akkor vonuljon vissza a publicitástól, ereszsze le függönyeit, ne vegyen reszt a közélet mozgalmaiban, s akkor azt fogják róla mondani: X—Y a közéleti szereplésből visszavonult, csele­kedetei többé nem a nyilvánosságé. Ezt értjük, s ! ez előtt meghajolunk anélkül, hogy Héya ügyvéd­nek a visszavonulást kivápnánk. A mi Simor Já­nos-féle állítólagos citációt illeti, egy földes úr po­litikai jogokat tisztjeinek természetesen nem oszto­gathat, csak kenyeret, hanem azt a tisztességes férfias karaktert minden vita nélkül elvárhatja tisztjeitől, hogy ha más is politikai meggyőződé­sük mint földesuruké, legalább ne agitáljanak, ne tüntessenek — mint látjuk, s a melyről annak idején beszámolunk — azon elvek, azon politikai eszmék ellen, melyek földesurainak tradicionális krédóját képezik. Ez a legkevesebb, mi egy papi urada­lomban levő tiszttől követelhető, ha ez is ellenke­zik liberalizmusával, mint férfias karakter vonja le a következményeket, s mindenki elismerését kivívhatja, mert az önérzet az ellenfélben is tiszteletreméltó. * TJj káptalani irnok. Mohi Mihály újonnan j választott káptalani irnok ez állásáról egészségi i szempontból lemondván, a fökáptalan helyébe Szvacsina Istvánt, aki a folyamodók közt a legjobb bizonyitványnyal birt, választotta. * A legényegylet majálisa. Az esztergomi katholikus legényegylet mához egy hétre, folyó hó 16-án fogja majálisát, jobban mondva augusztiá­lisát megtartani a kovácsi-pataknál az épülő ház költségeinek fedezésére. Az indulás 2 órakor d. u. lesz. Tervbe van véve dijtekézés, világposta, tűzi­játék, ami legfőbb, a tánc, sőt az egylet leleményes tagjai egy új sportnemet, a »szunyogmentö egye­sület« produkcióját is be fogják mutatni. Jegyek előre válthatók Brutsy Gyula, Braunsteiner Sándor, Leitgeb János, Amstetter Imrénél és Kitzinger Józsefnél. Részletes programm e héten fog meg­jelenni. * Gyermekszinház. A párkányi r. kath. hitközségi óvoda július utolsó vasárnapján, délután 4-órakor hazánk ezeréves fennállása alkalmából ének és szavalatokkal egybekötött jótékonycélú szinielődást rendezett, s egy hétre rá, ma egy hete a közönség kivánataira megismételte az óvoda felszerelésére szánt jótékonycélu előadást. Szinre került a »A hófehérke« következő szerep­osztással: Hilda hercegnő — Ivanics Margitka. Udvarhölgyei : Dejcző Terka, Satz Irénke; Kolozs Juliska, Bernáth Mariska. Hófehérke — Steiner Örzsike. Őrangyala — Ktement Annuska. Tükör — Szekér Fánika. Arthur herceg — Javorka Tónika. Lovagjai: Pauncz Pistika, Szalma Janika, Sinkő Hugó, Tóth Sándorka. Gáspár, a hercegnő va­dásza — Bitter Tivadar. Péter szolga — Hofbauer Imrike. Ling, a törpék királya — Satz Ödönke. Törpék: Gsing — Pauncz Sándorka. Hipp — Németh Józsika. Hopp — Szalma Fiórika. Ku­pit — Kuklis Ferike. Klapat — Szalma Béluska. Durr — Bognár Lajoska. A közönség az óvoda termét zsúfolásig megtöltötte. Az apró óvodás gyermekek szerepeiket várakozáson felül adták elő, a miben az érdem oroszlánrésze özv. Drozdy Gyuláné szül. Nagy Anna óvónőt illeti. * Bártfay Géza kegydíja. Bártfay Géza, volt városi közgyám, kegydíj ért folyamodott a vá­roshoz s a jogügyi bizottság 420 frtban állapította meg a kegydíjat, mely fölött azonban érdemlege­sen a közgyűlés dönt. Mint halljuk, a képviselő testület ily arányú kegydíj megszavazását nehezen fogja magáévá tenni. * Anyakönyvi anomália Esztergomban. Vet­tük a következő sorokat: Az »Esztergomi Lapok«­nak a legutóbbi városi közgyűlésről hozott tudósí­tása a helybeli h. anyakönyvezetőt, Haán Rezsőt védelmébe veszi oly módon, mintha ez által a köz­gyűlésen felszólamló plébános a h. anyakönyvvezető munkaképességét alaptalanul vonta volna kétségbe. — Hogy a tisztelt közönség a h. anyakönyvvezető tudományosságát és anyakönyvvezetésre való ter­mettségét világosan lássa, a sok hiba közül a jelen alkalommal csak kettőt említek : az első, hogy egyik izraelita polgár gyermeke kath. vallásának van az anyakönyvbe bevezetve, a másik pedig, hogy több jegyespár névaláírása a h. anyakönyv­vezető utasítása folytán teljesen felcserélve sze­repel. Számos esetben nem tartva be a kihirdetésre előirt időt, adta egybe a jegyeseket. Ha pedig kissé nehezebb eset adja elő magát pl. egy külföldi házassága, akkor teljesen elveszti a fejét. — Kö­rülbelül 20 esetben felsőbb rendeletre foganato­sítottak már az anyakönyvekben kiigazításokat. Különben, a ki fáradságot vesz magának és a törvény 33. §-a alapján betekintést szerez az anyakönyvekbe, maga is személyesen meggyőződ­hetik a vezetés minőségéről és arról, hogy a felszólaló plébános véleménye a h. anyakönyv­vezető képessége felől mennyire alapos. * Mérsékelt árú menetjegy füzetek. A magyar kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesülés szerint a budapest—esztergomi helyi ér­dekű vasúton 1896. évi augusztus hónap 15-től egyrészt Buda-gyártelep, másrészt Pilis- Vörösvár és Pilis-Csaba állomások közti személyforgalomban I mérsékelt áru 30 és 60 lapos menetjegy füzetek I adatnak ki. A 30 jegyet tartalmazó füzetek ára ; Pilis-Vörösvár és Buda-gyártelep között az I. osz­tályban 12 forint, a II. osztályban 9 forint 60 krajcár, a III. osztályban 7 forint 20 kr. Pilis­I Csaba és Buda-gyártelep között az I. osztályban I 24 forint, a II. osztályban 19 forint 20 kr., a III. J osztályban 12 forint. — A 60 jegyet tartalmazó füzetek Pilis-Vörösvár és Buda-Gyártelep között j az I. osztályban 20 frt, a II. osztályban 16 forint 80 krajcár, a III. osztályban 12 forint 60 krajcár, . Pilis-Csaba és Buda-Gyártelep között az I. osz­tályban 42 frt, a II. osztályban 33 frt 60 kr.. a i III. osztályban pedig 21 frt. A használatra nézve a mérsékelt árú menetjegy füzetek határozatai mérvadók. * Léván e hó 20-án fényes ünnepély lesz. ! Előadják dr. Ruffy Pál alispán »Bors vezér* c. darabját, amelyet a megye millenáris díszközgyű­lésének napján Aranyos-Maróthon nagy sikerrel előadtak már. Az ünnepély villamos fény mellett a várudvaron lesz megtartva. A készületek ver­senyeznek a várakozással s az érdeklődéssel. ;trí­nál is inkább, mert az élőképek között most Léva történetéből vett fontosabb képekben gyönyörköd­hetik a közönség. * Vihar. Lapunknak irják: Nagy záporeső volt e hó 4-én délután Léva környékén; éjjel még folytatása következett. Az emberemlékezet óta páratlan eső a falvakat egészen elárasztotta. Akinek gabonája még a határban félkeresztekben j volt, az sokat szenvedett; de az asztagokban levő ! sem. járt sokkal jobban, mert felülről jól átázott. alulról pedig vizben állt. Rövid ideig jókora jég is esett. * Katholikus egyesületek kongresszusa. Augusztus 17-én tartják meg a katholikus egyesü­letek országos kongresszusukat. Az előkészitő bi­zottság most küldi szét a kongresszus programm­, tervét, a mely szerint a kongresszus előtt délelőtt 9 órakor a belvárosi templomban ünnepélyes »Veni sanete« lesz. Az istentiszteleten az egyesü­letek zászlók alatt jelennek meg. A megnyitó ülés tiz órakor kezdődik, ezután a szakosztályok, majd az »Aquinoi Szent-Tamás társulat* tanácskoznak, végül este 8 órakor ismerkedési estély lesz. Másnap, augusztus 18-án a programm a követ­kező : reggel 8 órakor istentisztelet a belvárosi templomban, egész nap szakosztályi ülések, esti 6 órakor szentségimádás az angol kisasszonyok templomában, augusztus 19-én délelőtt 9 órakor nagy gyűlés a kiállítás ünnepélyek csarnokában, délután 2 órakor díszebéd a kiállítás területén, 6 órakor a katholikus legényegyesület ünnepélyei. A kongresszus hitbuzgalmi és jótékonysági, tudo­mányos és irodalmi, társadalmi, katholikus legény­es munkás-egyesületi szakosztályokra oszlik. Elő­adást tartanak Tóth Mike, Kánter Károly, Otocska Károly, dr. Major Ferenc, dr. Csillag Gyula, dr. ! Csapody István, Kanőcz István, dr. Kisfaludy A. Béla, dr. Walter Gyula, dr. Hortoványi József, Gyürky Ödön, Hammer Nándor, gróf Zichy Vladimír, Schiffer Ferenc, Pokorny Manó, dr. Vargha Dezső, Chobot Ferenc és Streicher József. * Elfogott vizsla. A muzslai főszolgabírói hivatal jelentése szerint mult hó 27-én délután 1 órakor Párkány község elöljárósága az ottani piacon 1. sárgás-barna nőstény vizslát fogott el, melynek nyakán szij van, jobb oldalán 7—8 napos lövéstől eredt seb. Igazolt tulajdonosa Kráhm Károly párkányi lakostól átveheti. Esztergom ezredéves múltjából. Törökvilág Esztergomban. Az esztergomi asamik személyzete. Az egyházi személyzet fejei Esztergom mind­két dsámijában, úgymint a nagy várban levő nagy , dsámiban és a nagyvárosi dsámiban a khatibok voltak, mint a dsámik első papjai, akik pénteken elmondták a közjogi fontosságú nagy imát és vé­gezték a szertartásokat. 1543-ban, Esztergom elfoglalásakor, miután Szulejmán aug. hó 10-én a várt megszemlélte divánt tartott, melyben az első khatibon kivül az

Next

/
Oldalképek
Tartalom