ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-08-09 / 32. szám

imámot és müezzineket maga nevezte ki. A nagy várban levő nagy dsámiban első lett khatibbá Mevláná Háfiz Szulejmán napi 15 akcsé díjazattal. Hogy jövedelme gyarapodjék, reája bizták egyszersmind a szermahfil hivatalát. A templomok és iskolák felügyelője volt, amiért napi 5 akcsét húzott. Bekövetkezett halála után utódává lett Mevláná Sábán 1553. aug. 3-ikán Turgud pasa parancsára. Mevláná cime voltaképen urat jelent. Sábán még működött, midőn az 1567-ik év ápr. 4-én készült az esztergomi dsámik azon személyzetének összeírására, mely a vár elfoglalása óta működött. Eme összeírást Bécsben a császári könyvtárban őrzik. Ezt használtuk fel e munkának alapjául. 1629-ben Ali efendi volt az esztergomvári dsámiban khatib. Ezt efendinek, címezték, mely cim a nem katona állású magasabb rangú tisztviselőket illeti. Az 1543-tól 1567-ig terjedő időszakban a fentidézett irat tanúsága szerint a vári nagy dsámiban még a következő egyházi személyzet működött és pedig: • Az mérnők. Ezek voltak a tulajdonképeni lelkészek, akik az előimázáson kivül a többi vallásos szertartásokat is végezték és rendes állami zsolddal birtak és pedig az esztergom várbelinek naponta 15 akcsé járt. Ilyen mint első van feljegyezve Hadsi Mohamed. A hadsi melléknevet kiérdemelte magának, mert a mohamedánok ama nagy kötelességének, hogy életében egyszer Mekkába zarándokoljon, eleget tett, Mohamed hivataláról leköszönt. Utódává lett Mevláná Alaeddin 1553. jul. 12-én Turgud pasa parancsára. Ezt követte Szidi Raszúl 1556. apr. 24. óta, aki még 1567-ben működött. A devrkhánok. Ezek a korán-olvasók, akik a kántori teendőket végezték. A vári dsámiban három volt alkalmazva, napi két-két akcsé zsolddal. Hadsi Mohamed volt az első, aki e hivatalt betöltötte, hihetőleg ugyanaz, aki mint imám is működött. A devrkháni hivataláról leköszönvén, utódává lett Mahmud bin Abdul 1552. jan. 6. óta, Mevláná Szulejmán bin Izmail esztergomi kádi helyettes levele értelmében. Nevében a bin kifejezés, mely »fia« értelemmel bir, jelenti, hogy ö Abdulnak íia volt. E fáradságos és csekély fizetésű hivatal, mely külömben rangfokozat szerint legelső volt, nem birt vonzó erővel, azért váltak meg birtokosai oly gyakran és iparkodtak megnyerni előléptetésüket a müezzinek közé. Mahmud bin Abdul szintén lemondott hivataláról. Utóda Muszliheddin 1552. szept. 4. óta Szulejmán náib, biróhelyettes vagy albiró levele szerint. Ezt követte Hüszein Báli 1566. szept. 26. óta. A második devrkháni hivatalban napi 2 akcsével működtek: Bajezid, aki hivatalának ellátására képtelen lévén, azért helyébe Mohammed 1550. ápr. 21. alkalmaztatott Omár esztergomi kádi levele értelmében. Ez lemondott és utódává lett Mohammed bin Ibrahim 1551. aug. 23-ikán Haszan khalfa, esztergomi naib levele szerint. Älaeddin, aki képtelen volt állása betöltésére s azért magas parancsra helyébe lépett Redseb 1556. jan. 24-én. Ez sem volt képes hivatalát betölteni, azért helyébe lépett Izsa 1560. márcz.. 3-ikán Szinán esztergomi naibnak levele szerint. Állásáról lemondott. Helyette Haszan bin Ibrahim 1560. febr. hóban alkalmaztatott Szinán esztergomi kádi levele erejével. Ennek lemondása, után Ali bin Terzoide neveztetett ki 1566. febr — márcziusban, Alaeddin esztergomi kádi levele értelmében. A harmadik devrkháni hivatalban napi 2 akcsé ellátással alkalmazva voltak : Bajezid, ki midőn hivatala ellátására képtelenné lett, helyébe Abdidlcdif jutott 1560. decz. 16-án a magas portától kiállított levél alapján. Állami zsoldban működött három muezzin, akik a minarettekről hangoztatták éneküket. Az első Radzeb, napi 8 akcsé díjjal. Ez még 1567-ben is birja állását. A másik szinte Radzeb, aki egyszersmind devrkháni szolgálatokat is végezett, napi 7 akcsé díjazás fejében. A harmadik Ali, szintén 7 akcsé fizetés mellett. Ez önkéntesen megvált hivatalától és azt Muszliheddin khalfa —• segitő — foglalta el 1553. aug. 30-án Turmusz esztergomi kádi levele értelmében. Állásáról lemondott. Őt követte Abdullatif khalfa 1558. márcz. 4-én, Szinán esztergomi kádi feljegyzése szerint. Mint szirádsik, olaj, lámpa és gyertya kezelők, napi 5 akcsé díjjal működtek : Bajezir, aki áthelyeztetett. Ennek helyére jött Hadsi Ahmed 1553. október hóban Juszuf esztergomi naib levele értelmében. Ez száműzetett és állomását elfoglalta Musztafa 1557. október 23-án Juszuf kádi levele értelmében. Kajjim vagy egyházfi állomás kettő volt. Az egyikén működtek 5 akcsé díjazással Hadsi Ali. Ennek halála után Dsafar 1550 márc. 22. óta. Ez önként lemondott. Őt követte Szejd Ali 1557. ápr. 24. óta. A második kajjim állomáson szintén 5 akcsé díjjal működtek : Hadsi Abdulbah. Ennek halála után helyébe lépett Ali 1553. jul. 21. Ez után következett Záhir 1553. aug. 29. aki lemondott. Helyét elfoglalta Ahmed bin Abdidah. 1557. márc. 15. ez is lemondott. Helyébe kineveztetett Hüszein Báli 1567. ápril 4-én. A nagyvárosi dsámi személyzetéből ezeket találjuk feljegyezve : Khatibek voltak napi 8 akcsé fizetéssel: Mevláná Khejrullah 1543. óta. Ennek halála után követte őt Muszlikeddin kalfa. .Tussuf esztergomi náib levele szerint 1553. jul. hó 1.2. óta. Megvakulása következtében helyétől meg kellett válnia. Utódává lett : Szejjíd Razul 1565. ápr. hava óta. Ez hivatalától megfosztatott. Letétele után követte őt Muszliheddin 1565. szept. 24. óta berátja — hűbér adományozási levél — alapján, melyet a magas portától nyert. Imámok voltak 8 akcsé fizetéssel : Mevlámá Bajrám 1543. óta. Helyét elfoglalta Musztihiddin 1550. jun. 13-án berátja alapján, aki aggsága miatt helyét be nem töltheté. Helyére alkalmaztatott Isza bin Szálih 1565. április 2-án berátja alapján. Mint szermahfil vagyis dsámi és az iskola épület felügyelőjének napi,,1 .akcsé fizetéssel alkalmazva volt. Mevláná Bajrám, ki még 1567. működött. Devrkhan a városi dsámiban kettő működött mindegyike napi 1 akcsé dijjal. Az első devrkhan volt: Mevláná Muhjieddin, aki 1543-tól 1567. tartó időszakban folyton működött. Ugyan ő lehet az, aki utóbb az imám és khalfa hivatalt is végezte. Helyébe jött Bojezid bin Redub 1567. febr. 24. Alaeddin kadi levele értelmében. A második devrkhan állomáson működtek Mevlana Ahmed, aki helyéről lemondott. Ezt követte Kubát 1561. jan. 19. óta berátja alapján. A müezzhi hivatal itt az arab szeroda, a várőrség tizedesi tisztséggel volt egybekötve, napi 7 akcsé fizetéssel. Mint ilyen előfordul Mevláná Ferhád A kajjim, vagy egyházfi hivatalt napi 7 akcsé fizetéssel betöltötték. Ejváz bin Ramozán. Aki hivatalát betölteni képes nem lévén, helyébe jött Ahmed 1551. febr. 4-én. Ez száműzetvén, állását elfoglalta Ali bin Juszuf 1559. máj. 19-én Szinán esztergomi kádi levele értelmében. A szirodsi, vagyis lámpa és gyertya kezelő e dsámiban 2 akcsé dijat kapott. A két dsámi mellett iskola is volt. Ezek személyzete, a muarrifek — tanitók — közül is némelyek ismeretesek. A vári nagy dsámi mellett volt iskolában működtek 4 akcsé napi dij mellett Käß, aki hivatalára képtelen lévén elmozdittatott. Helyébe jött Mohammed 1550. márc. 22-én Omár esztergomi kádi levele értelmében. Lemondván hivataláról utódjává lett Mehammed bin Ibrahim 1551. aug. 24-én. Ennek halála után következett Szejjid Ali 1565. jun. 23-án a pasa parancsára. A nagyvárosi dsámi mellett volt iskolában működő napi 9 akcsé fizetést kapott. Ennek a- várihoz arányítva nagy fizetése volt. Mint ilyenek működtek Mevláná Muhjieddin, ennek utóda lett Ahmed bin Harsan. Ez állásáról lemondott. Utódja lett Kubád 1561. jan. 19-én. Esztergomban a török uralom idejében a két dsáminál és ezek iskoláinál az állami szolj gálatban álló személyzet ez volt: Két khatib, főpap; két imám, lelkész; négy müazzim, imahirdető ; öt devrkhan, kántor : két szirádszi, olaj és gyertya, gondozó ; három kajjim, egyházfi. A tanodákban működött két muarrif. tanitó. Ezeken kivül voltak még a mütekhaidok, , a templom vagyon gondozói és a hafizek, a templomőrök. Némethy Lajos. Tanügy. Értesítés. Ő Eminenciája kegyelmes biboros ! főpásztorunk legkegyelmesebb elhatározásából az esztergomi kir. érs. tanitőképzö-intézetnél a tanítójelölteknek szélesebb körű kiképeztetés céljából a negyedik évfolyam felállítását f. évi július 30-án kelt legmagasabbb leiratával elrendelni I méltóztatott. Ennélfogva értesítem a mult tanévben 3-ik évet végzett növendékeket, hogy a 4-ik évfolyam hallgatására a jövő 1896—97. tanévi beiratások alkalmával jelentkezhetnek. Esztergom. : 1896. aug. 6. Dr. Kovács Kálmán, igazgató. A király a katholikus tanítókhoz. Körülbelül két hete, hogy az ország katholikus tanitói kongresszusra gyűltek össze a fővárosban. Ez alkalommal a vezetőség, mielőtt a tanácskozás kezdetét vette, hódoló táviratot intézett a királyhoz. A közoktatásügyi miniszter ma arról értesítette Hornig Károly báró veszprémi püspököt, a kongresszuson jelen volt diszelnököt, hogy a király legmagasabb köszönetét nyilvánította a megemlékezésért. Az ezt tudató levél igy hangzik: »Ő Felsége személye körüli miniszter úr, — ő csász. és kir. apostoli Felsége kabinetirodájának megkeI resése folytán, folyó évi július 10-én 2034. szám alatt kelt átiratában arra kért fel, hogy a magyar katholikus tanitók egyesületének Budapesten ez évi július 7-én tartott országos gyülekezete megnyitó ülése alkalmával jelentett hódolatnyilvánitásáról van szerencsém Méltóságodat ezennel tisztelettel értesíteni. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. A miniszter helyett: Zsilinszky államtitkár.* Felvétel az esztergomi kir. érs. tanítóképző intézetbe. Az esztergomi kir. érs. tanitői képzőben az 1896/97. tanévre szóló beiratások ! szept. 21., 22., 23. napjain délelőtt 9—12 óráig fognak eszközöltetni. Szept. 21-én d. u. 3 órakor javító osztály vizsgálatok, — szept. 22-én délután ! 3 órakor a törvényszabta kellékekkel nem bírók } felvételi vizsgálata tartatik meg. A tápintézeti helyekre vonatkozó kérvények az intézet igazgatóságához aug. hó 31-ig nyújtandók be. Aug. hó 27., 28-án magánvizsgálatra bocsáttatnak a mult tanév végén elmaradt magántanulók. Aug. hó 29-én kezdődik az őszi tanképesitők írásbeli része. Szept. hó 2-án délelőtt 8 órakor javitóképesitő vizsgálatok tartatnak, — 3-án pedig a szóbeli képesítő vizsgálatok kezdődnek. Kelt Esztergom, 1896. július hó 31-én. Dr. Kováts Kálmán I igazgató. Az esztergomi kir. érseki tanítóképző értesítője 1896-ra. Közli dr. Kovács Kálmán igazgató. — A jelen évi értesítőnek különös momentumot az intézet történetének közlése ad, a melyet szakavatott tollal, sok helyt lelkes tanügyi felfogással az intézet egyik tanára, dr. Okányik Lajos irt meg. Jövő számunkban mutatványul egyik érdekes részletét fogjuk olvasóinknak bemu[ tatni. Sok jeles tanférfiú működött a változatos múltú intézetnél s sok érdemes s a tanügy terén számottevő tanitó került ki az intézet kebeléből. t Az intézet tanári kara 8 tagból állott. Az intézetnek év végén 72 rendes és 75 magántanulója volt, összesen 147. A szokásos rovatok pontosan s részletesen vannak összeállítva. Irodalom és Művészet. „A veszprémi papnevelő intézet emlékkönyve

44 cime annak a diszes munkának, a melyet Magyarország fennálllásának ezredéves ünnepére kiadott az ottani papnevelő intézet elöljárósága. Tudtunkkal ez a második emlékkönyv, a melyet papnevelő intézeteink a millenium alkalmából kiadtak. Az első a budapesti központi papnevelő intézeté volt, követte most a veszprémi; de mig amaz csak egyes adatokat közöl, ez már valóságos történet. A 146 oldalra terjedő munka érdekes