ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-10-25 / 43. szám

hímzéssel. Laczkó Pálné o nagyságától: 1 drb ciborium-takaró, hímzéssel. Rapcsák Imréné ő nagyságától: 1 drb eiborium-takaró, aranyhímzéssel. Magos Karolina úrhölgytől: 4 méter horgolt csipke, üzv. Ékessyné úrnőtől: 4 méter horgolt csipke. Klabacska Vincéné úrnőtől : 1 fehér stóla. Nagy Róza kisasszonytól: 1 vállkendő, 1 corporale, 1 kehelykendő és takaró. Hainzl Teréz ő nagyságától: 2 drb palla. Özv. Gsernák Béláné ő nagyságától: 4 drb a szent misénél használandó kéztörlő. Királyi Angelika kisasszonytól: 4 méter vert csipke. — Köszönetül fogadják a bőkezű adakozók óhajomat, hogy Isten bő áldása legyen mindnyájokon. Az egylet célja lévén a szegény templomok felsegélése, szíveskedjenek azok, kik netán valami kézimunkával akarnák még e nemes célt előmozditani és a felajánlandó tárgyra nézve kétségben volnának, a tisztelettel alulírotthoz fordulni, ki készséggel szolgálok a kivánt felvilágosítással. Általában legyen szabad megjegyeznem, hogy legcélszerűbbek a fehérneműk, minők : alba, karing, kehelykendő stb. Esztergom, 1896. okt. 24-én Kiváló tisztelettel M. Remigiu, int. főnöknő. * Nevelési rendszer. Havasi Győző ny.-ujfalusi segédtanítót súlyos testi sértés büntette terheli. Tanítványát, az 5 éves Gzigler Istvánt úgy elverte egy nádbottal, hogy a fiún ejtett sérülések begyőgyitására 10 nap kívántatik. Nem tudjuk körülményesen ez eset részleteit, nem is mondunk róla tehát véleményt, csak a jbirőság s az illetékes fölöttes hatóság figyelmébe ajánljuk a magáról megfeledkezett fiatal embert. * „Qilirites." Lázasan kutattak az ellenzékiek az után a nevezetes férfiú után, aki Frey beszédjét a »Szabadság*-ban ki akarta figurázni s talán nem ő rajta mult, hogy nem sikerült neki: komoly igazságokon nem tud nevetni senki. A kíváncsiság legfelsőbb fokán kérdezgették egymást, hogy a szerény »y& alatt micsoda tekintély rejtegeti eddig napvilágot nem látott eszmékkel telt egyéniségét. A cim s aláírás megtekintése után hirtelen azt gondoltuk, hogy Földváry tart egy újabb programmbeszédet, mig föl nem födöztük Goldner Fülöp ügyvéd úrban az »y«-t. Sok ilyen jóindulatú irót kívánunk a liberális sajtónak. * Nyoma veszett. Szálai Ferenc 3 éves fiacskája, szülei lakásáról, mig ezek mezei munkával voltak a határban elfoglalva, eltűnt s azóta nem is látta senki. A Ferenc nevű kis fiút körözik. * A vörös kakas. Nem kis ijedelmet okozott e hó 17-ikén a nagy-sáróiaknak az a tűz, mely elhamvasztotta a Hunyady gróf tulajdonát képező Alsó-Füzék major nagy részét. Igaz, a tűz jó húsz percnyi járás távolságban dúlt a falutól, de az az óriási szél, mely épen akkor dühöngött, aggodalomba ejtette a lakosokat. Hiszen a közel mult 1890-ben is a szomszédos KisSáró túlsó végén keletkezett a tűz s még Nagy-Sáró is majd egészen leégett. Most azonban, hála a jól szervezett tűzoltóságnak, a tűz csakhamar lokalizálva lett. A kár 1000 frtot tehet ugyan, de mert biztosítva volt minden, a tulajdonos grófnak meglesz térítve. Inkább azokat a szegény tót munkásokat sújtotta e tüz, a kik itt dolgoztak a nyáron át az uradalomnál s minden ruhájuk benégett. A bérlő ugyan 100 frt segélyt osztatott ki közöttük, de hát 60-70 munkás felsegélyezésére bizony kevés, bár dicséretre méltó, hogy ennyit is adott. A tűz oka, mint legtöbször, most is ismeretlen. * Aki nem tudja a törvényt. Janik Mihály unyi csordás ez a szerencsétlen ember. Nem tudta hogy újszülött gyermekét 7 nap alatt be kell jelentenie az anyakönyvvezetőnél. Védelmére még azt is felhozta pénteken a jbiróság előtt, hogy ő ugyan kereste a jegyző urat este a hivatalban, mikor is községi csordás létére ráér, de a jegyző urat s segédjét szokásuk ellenére nem találták otthon. (Ez a szegény csordás annyira el van maradva a világtól, hogy még a képviselő választásokról és arról sincs tudomása, hogy ilyenkor a jegyzők korteskedni szoktak.) A jbiróság tekintetbe véve a körülmények enyhítő voltát, 4 korona pénzbüntetésre ítélte, miben ő meg is nyugodott. * Szerencse-játékos. Subert János a szentkereszti búcsún egy pohár és egy kocka segítségével akart Fortuna szekerére kapaszkodni. Minthogy azonban engedélye nem volt rá, eszközeit a csendőrség elkobozta, magát pedig szélnek eresztette. Sic transit gloria mundi. * Fölhívjuk a nagyközönség figyelmét Weisz Mihály helybeli kályhagyáros igen szép kivitelű *'S jó minőségű cserépkályháira, melyek válogatott spinekben és mindenféle nagyságban dús választékú raktárából mindenkor megrendelhetők jutányos árakon. Választási apróságok. A közönség köréből. Tisztelt szerkesztő úr! Egy sürgős ügyben akartam az »Esztergom és Vidéke* szerkesztőségét felkeresni. Összejártam az egész várost és nem tudtam megtalálni. Régi helyéről elköltözött, mert ott két uj cimer van: »A szabadnyelvü párt irodaja« és »Éljen dr. Földváry István«, úgy látszik, az ügyészi irodát a városházáról a hely szűke miatt ide helyezték. Kerestem a káptalanház tájékán, de ott sincs. Szíveskedjék tudomásomra hozni, hogy az »Esztergom és Vidéke« szerkesztősége hova tette át lakását, mert mint értesültem, idáig még nem szüntette be működését. Az elveszett pogácsák. Pénteken re ggel két suszter inasnak fölséges dolga volt. Kora reggel küldte őket szent-györgymezöről a majsztram be a városba. Egyszerre a várúton találnak pogácsát, testvériesen megfelezik, megeszik s tovább mennek. Alig tiz lépésnyire újra egy pogácsa, és így egész úton a Buda-utca elejéig szétszórva hevert a sok pogácsa. A két inas azon hiszemben volt, hogy mint egykor a manna, ugy ez éjjel az égből esett a pogácsa. Pedig dehogy, csak jó pogácsás vacsora volt, és néhány szent-györgymezei kormánypárti választónak annyira megrakták zsebét pogácsával, hogy megmutatták az utat, a honnan kora reggel lelkes hangulatban tértek vissza. Hol a hegymester? János gazda lelkendezve szaladgál. »Mi baj, mi történt, mit keressz ?« Kérdik őt fejcsóválva társai. Ő pedig rohan tovább s kiabál, »hol a hegymester, hol a hegymester ?« Végre megállítják s ő fuldokolva meséli, hogy ellopták a szőlőben répáját, három napja keresi a hegymestereket s egyiket sem birja találni, hol lehetnek ezek ? Mindenki beszélt velők, de senki sem tudja, hogy hol vannak. Végre nagy nehezen megtalálták őket, hol? a tanyán. A károsult fél, mint értesülünk, interpellálni fog ez ügyben a közgyű'ésen. A gyermekszobából. Mancika : »Pistika te milyen párti vagy ?« Pista: »Földvári-párti.« Mancika: »Menj te rosz, és miért?« Pista: »Édes apám megígérte, hogy oda visz magával vacsorára és ott nagyon jó vacsorát kapunk.« Az anyakönyvvezetói hivatalból. Anyakönyvvezető: »Mi lesz a gyermek neve?«

4 Bábaasszony: »Aladar.« Anyakönyvvezető: »Semmi esetre sem, hanem Pista, mert tudja néném asszony, én dr. Földváry bukását azzal is akarom öröknevezetessé tenni, hogy minden gyereket most Pistának elfarmatringolok, legalább liberális emberek válnak belőlük, beléjük oltom véremet.« Bábaasszony: »Melyiket, téns uracskám? az antiszemitát, keresztényt, zsidót vagy pedig liberálist? Ahol kétféle mértékkel mérnek. Furcsa a dorogi terület kormány-pártja. A kortesutakon a zsidóságnak dicshymnust zengenek, ömlengenek szavazatukért. De mikor olyan uri ember próbál szerencsét, akit történetesen Megyeri Krausz Izidornak hivnak, akkor coki a zsidónak, s oly éktelen antiszemita tüntetést csapnak, hogy a zsidóság bámul s kérdi: was heist das ? Uj bánya Esztergommegyében. Nem kőszén, sem kő-olaj, sem pedig márvány bányáról regélnek az emberek, hanem azt beszélik, hogy dr. Krausz ur fölfedezett Kenyérmezőn egy kifogyhatlan »gulyás« bányát és egy kiapadhatlan sör és pálinka forrást, melyet díjtalanul bocsátott a dorogi kerületi választók rendelkezésére. Irodalom. Uj néplap. Minden irányban megindult a harc, a küzdés, illetve orvtámadás kath. öntudatunk, hitbéli meggyőződésünk ellen. A sátán megkívánta a magyar katholikusokat, hogy megrostálná mint a búzát. Rostálja is erősen, csak úgy hull rakásszámra a szemetje a rosta alá. Az igazért az Űr Jézus kéri Atyját, hogy meg ne fogyatkozzék az ő hitök. A sátán az ő emberi alakba öltöztetett ügynökei által minden téren támad. Nem a politikai lapok hasábjairól kandikál csak elő lólába, de ott settenkedik a népies művek, szépirodalmi t-s ismeretterjesztő lapok keretében is.Glaszé keztyűbön (hogy ne lássuk körmeit) borotvált arccal (hogy no rettenjünk vissza rút ábrázatától.) kürtös, divatos kalapban (hogy szarvai elő ne tűnjenek) leselkedik áldozataira. Adagonkint, megcukrozva adja be a sorok között a mérget hogy bevegyük, hízelegve részvéttel szól a sorok közöl, hogy elaltasson, megölje lelkiismeretünket, mert akkor övé a diadal a szerencsétlen emberi lelken. A bérenc politikai lapok törekvésének hatalmasan útját vágják a fővárosi napilapok s a vidéki politikai hetilapok tetterős gárdája; de nincs kath. magyarjainknak ismeretterjesztő lapjuk, amely rendes, kedvelt olvasmánya volna népünknek. Hogy a különböző cégér alatt mérget áruló, nem politikai lapokat ellensúlyozzuk, hogy kellemes, lelket üditő olvasmányt adjunk keresztény közönségünknek, egy gazdag tartalmú két hetenkint lö oldalban, sűrű nyomásban megjelenő képes szépirodalmi, ismeretterjesztő lap kiadását vettem tervbe. A lap neve : »Oktató Néplap« kéthetenkint fog megjelenni. Hoz két-három tanúságos képet. Tartalma számonkint: Költemény. — Társadalmi cikk. — Népéleti kép. — Gondolatok. — Mi újság hazánkban? — Mi újság külföldön ? — Hosszabb elbeszélés. — Vallási megoktatás. — Jogügyi tanácsok. — Orvosi tanácsadó. — Beszélyke. — Tanulságos történetek. — Költemény. Egyről-másról. — Missiói tudósítások. — Hogy neveljünk? — Ház körül. — Közgazdasági tudósító. — Hasznos tudnivalók. — Könyvespolc. — Mulattató. — Találós kérdés. — Szerk. posta. Előfizetni már most lehet: az első szám legközelebb jelenik meg. Előfizetési ár egész évre 2 frt. (A megrendelésnél lehetőleg legalább I frt beküldését kérjük.) Pozsony, 1896. Magyarok Nagyasszonya ünnepén. T. Pelikán Krizsó, az »Oktató Néplap« fel. szerkesztője. Az uj lapnak magunk részéről sikeres s hosszú pályafutást kívánunk ; ha prosperálni fog, német és tót nyelven is üdvöslenne megjelenése s legyen olcsóbb. Szerkesztőségi Telefon. J. Bajna. Miután vezércikkben adtuk meg az érdemleges választ, cikkét mellőznünk kellett. Azért máskor szívesen látjuk. — Dr. K. Malacka. Gratulálunk. — Ipszilon Tárcája nem közölhető. — Vig-Csenk. Sorát kerítjük. — S. B. Érsekújvár. Köszönet és üdvözlet. Most nem érünk rá. AZ 1847. ÉVBEN ALAPÍTOTT császár és királyi arany-, ezüst- és bronznemüek gyára. BRIX & ANDERS a koronás arany érdemkereszt és a cs. és kir. orsz. iparművészeti múzeum érdemének tulajdonosa. Bécs. I., Dorothea-utca 5. Bejárat: Graben. Készit a legolcsóbb gyári árakon templomi érctárgyakat gothikus és román stílusban, tűzben emaillirozva és ékkövekkel kirakva, és filigránmunkákat. Képes árjegyzékek, fényképek és rajzok kívánatra bérmentve ós díjtalanul küldetnek. Javítások, aranyozások és ezüstözések jótállás mellett elfogadtatnak. KITÜNTETVE: Legfelsőbb elismerő okirattá 1879. ápr. 29-én ő Felsége a király által. 1865. febr. 5-én ő csász. és kir. fensége Károly Lajos főherceg által. 1877. márc. 20-án Simor János, Magyarország hercegprímása ő Eminenciája által. 1864. okt. 21. Lovag Rauscher, bécsi hercegérsek ő Eminenciája által. 1867. Párisi. 1873. bécsi világ kiállítási nagy dijéremmel. 1884. cs. és kir. országos iparművészeti múzeumi állami éremmel.