ESZTERGOM I. évfolyam 1896
1896-10-29 / Rendkívüli szám
I. évfolyam. Esztergom, 1896. október 29. Rendkívüli szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 5 frt. Félévre 2.50. Egyes szám ára 10 krajcár. Felelős szerkesztő s kiadó-tulajdonos: KEMÉNYFY KÁLMÁN DÁNIEL. Főmunkatárs: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-út, Lencz-ház, hová az előfizetések, kéziratok és hirdetések küldendők. Hirdetési árak: Egy háromhasábos petitsor ára 8 krajcár Többszöri közlésnél árkedvezmény. — Bélyegdij minden hirdetés után 30 krajcár. • Kolos napján. Esztergom, 1896. október 28. Az Úr angyala leszállott Hunnia földére, békét parancsolt népének, s . helyet jelölt, hol a magyar egy igaz Úr Istenét imádja. Ezen első hely te voltál, ös Duna és Garam hullámainál felhőkbe emelkedő Esztergom! Itt tűzte fel az Úr imasátorát., hogy áldott földeden fakadjon meg a magyarnak a keresztény hit kiapadhatlan forrása! Ma feléd száll a magyar katholikusok millióinak üdvözlete te Szent István bölcsője által megszentelt város! Az Isten végzései által a magyar katholicizmusnak rendelt székhely, a te Érsek-Atyád, Magyarország Prímásának névünnepét s föpásztori kinevezésének ötödik évfordulóját ünnepeled falaid között. Mozduljatok meg ti büszke romok, rázzátok le iveitek ősrégi mohát, s derülj fénybe te Kárpátoktól Adriáig parancsoló metropolisa a magyar katholikusoknak! És te ÉrsekAtyánk, ki apostol-utóddá lettél az Isten által, te Kormányosa a magyar egyház hajójának, a mely 9 század óta szál Htja a magyart Krisztus révébe, emeld fel pásztorbotodat, lépj az Úr legelőjén delelő nyájad és papjaid közé, és pihend ki egy pillanatra öt éves föpásztorkodásod fáradalmait! Arcod jóságos redőit az egyházért és hazáért való nagy gondok mélyebbre szántották, fürtjeid fehér szálait megtépte a vihar, mely kitört gyermekeid, az Úr nyája fölött! Uh mennyit hittél s mennyit szenvedtél Krisztusban Krisztusért, és keresztben a keresztért! De fölemelkedik lelked . . . Ellenségeink tőrei, a politikusok hűtlensége elöl elfordulsz és gyermekeid közé jösz, hogy lásd, mint teszünk bizonyságot a mi hitünkről és szeretetünkről Irántad, akinek szenvedése a mi szenvedésünk, diadalod a mi örömünk. A magyar alkotmány szervezete úgy hozta magával, hogy az országban legelső rend a papság legyen. Szent István ezen intézkedésének a magyar közjogban sokkal magasabb jelentősége van, mint azt jogászaink általán tekinteni szokták. Az alkotmány élére oda állított papság a közvetítő elem volt a nép és nemesség, az urak és szegények között. Hogy az alkotmány soha arisztokratikussá ne fajuljon, hogy az alkotmányos királyság soha absolut uralommá ne nőhessen, erre nézve mentő és óvó tényezőül állíttatott a papság az alkotmány élére. E misszió betöltésére alkalmassá tette az a kettős hivatás, a melyet a papság a katholicizmusban nyert. E hivatás égi és földi, lelki és világi. Földön jár, de a cselekedeteire az égből kér áldást. A világban él és mozog, de a lelkeket vezeti, azoknak él. Ember, de Isten embere, és éppen__az isteni tan ereje által nemesül meg benne az emberi, hogy megihletve, fölemelhesse embertársait, megszentelhesse a társadalmat. A magyar katholikus papság e jellegénél fogva nagyobb hatással volt a nemzeti életre s fejlődésre, mint bármely más papság. E jelleg adta meg neki a jogot a hatalmasokkal szemben, hogy tiltakozhatott, hogy fedhetett, hogy büntethetett, midőn a király vagy a nevében kormányzók kötelességükről megfeledkeztek, s az atya helyett a nemzet zsarnokai s szerencsétlensége lettek. A magyar katholikus papságnak e történelmi joga tradícióvá vált s a papság e tradícióban hivatást látott, a melyhez hütelen sohasem lett. Ma sem hütelen, mert miként a múltban, úgy a jelenben is a magyar egyház első papja, Magyarország Hercegprímása vezére s zászlóvivője hivatása teljesítésében. Vaszary Kolos hercegprímás amig egyrészt hazánk jogai, igazai s szabadságának védelmében a legelsők sorában fárad, másrészt rendületlenül véuf azt, a mi a nemzet I lelkiismeretében, ösztönében, óhajtásaiban rejlik: a katholikus alapot. A szellemek lázas mozgalmában nálunk is beállott a kollizio ama sajnálatos állapota, midőn az egyházi és állami egymással ellentétbe jővén, megismételhettük Szokratesznek szavait, melyeket ama nagy pörben, hol a lelkiismeret és állam álltak szemközt egymással, az atheneiekhez intézett és a melyre szent Pál is intett: Istennek inkább kell engedelmeskedni! A lelkiismeret eme küzdelmében Vaszary Kolos hercegprímás állott soraink élére, hogy képessé tegyen bennünket a legnemesebb erőfeszítésre, s a lelkiismeret jogait az egyezkedéseknek fel ne áldozzuk. A magyar primás a magyar egyház szive. Mikor a pápaság a kereszt szeretetének tűzhelyét Magyarországba is behozta, lángját az esztergomi érsek szivében gyújtotta fel, hogy az onnét az egész országra szétáradjon és mindig égjen és mindig éljen, mint maga Jézus Krisztus él és lángol közöttünk. Mit adjunk mi neked Biboros-Föpap e folyton égő lángért zálogba? Gyermeki hűségünk mely ajándékával örvendeztessünk meg Téged, kik lélekben Nálad vagyunk, Veled hiszünk, Veled reménylünk és Veled szeretünk? Óh ha látnád, mily buzgósággal, kegyelettel, hódolattal ünnepli székvárosod és jegyesed a főmegye Kolos napját! Mint borulunk le az Úr oltára előtt, mint tölti be szivünket az ima árja, mint emeljük fel tekintetünket és mint nyilik meg az ég, hogy az Isten Fia felvigye gyermekei áldozatát. Érted ez ima, Érted ez áldozat, hogy sokáig légy mienk! És mikor erőtlenek vagyunk, Veled legyünk hatalmasok, mikor a Szent Szövetség terhére gyöngék vagyunk, az égi világosság ragyogjon homlokunkon. — A választási erőszakoskodások megtorlása. Felkérjük párthiveinket az egész országban, hogyha bárhol szemtanúi valamely választási törvénytelenségnek, jogtiprásnak és bármely erőszakoskodásnak, az esetről nyomban vétessenek fel tanuk által aláirt jegyzőkönyvet a helyszínén. Ezek a jegyzőkönyvek aztán a néppárt központi irodájának küldendők be. A választások után Haydin Károly dr. ügyvéd az igy összegyűjtött jegyzökönyvek felhasználásával és azok alapján a hivatalos hatalmukkal visszaélő köztisztviselők ellen megteszi a fenyítő feljelentést a büntető bíróságnál. Az ilyen tisztviselők aztán ép ugy elveszik méltó büntetésüket, mint 1884-ben néhány hontmegyei szolgabíró, a kiknek visszaéléseit a törvény megtorolta. — Szalavszkynak már jók a tót lutheránusok. Trencsénben pánszlávoknak tartják a lutheránusokat, de most a liberális párt ölelkezik velők ; ha a kormánynyal szavaznak, mindjárt hazafiak. Szalavszky főispán szócsövei pánszlávnak hirdették Milecz János zsolnai ügyvédet: és ime! Szalavszky paktumot követ vele! Az a pánszlávnak hirdetett ügyvéd most a liberális pártnak legerősebb oszlopa a zsolnai kerületben. A trencséni ág. evang. egyház lelkészválasztását megsemmisítették, mert állítólag pánszláv lett megválasztva. És ez a pánszlávnak kihirdetett lelkész most igen kedves előttük, nincsen semmi hibája, uj választás esetén meg is lesz erősítve : csak ne legyen néppárti! — A „Nyitramegyei Szemle" nyilatkozata. Pór Antal liberalizmusáról laptársunk a »Nyitramegyei Szemle« október 25-én megjelent számában rendkivül érdekes és érdemileg elbánó cikket hozott dr: Dudek Jánostól, e jeles tollú publicistától. Ha az esztergomi liberálisok s szolgahaduk féktelen jajgatásba törtek ki a fölött, hogy mi azt a néhány sort Pórról provokálva névaláírásától megírtuk, mennyire prüszköltek volna, milyen választ koldultak volna ki az állítólag »most meghurcolt* kanonoktól a keresztény álláspont megostromlására ? Úgy látszik Esztergom társadalmának »egy bizonyos része« a botorságig érzékeny, ha elevenére tapintanak s korlátoltsága odáig terjed, hogy megtiltaná egy politikai lapnak szabad Ítélet nyilvánítását csupán azért, mert az a lap nem hagyja magát holmi provinciális klikkek és »akarnokok« által megtévesztetni. Ilyen a szabott elvű, szabadelvüség türelme s jogtisztelete! Éljen Esztergom képviselője! Esztergom, október 28. A mi Esztergom hithű, hazafias, a mai botrányos és vérlázitó kormányrendszeren fölülemelkedö polgárságának szive vágya volt, az megtörtént: Frey Ferenc lett képviselőnk. Sok izgalom, terrorizálás, polgárok inzultálása, a politikai morál arcul csapása előzte meg a választást, de az ellenzék nem adta fel elvét hitlenül, hanem sorakozott az alá a lobogó alá, a melyet Frey Ferenc kibontott, szivéhez emelte, mert szivéhez nőtt az is, aki lobogtatta.