ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-10-29 / Rendkívüli szám

I. évfolyam. Esztergom, 1896. október 29. Rendkívüli szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 5 frt. Félévre 2.50. Egyes szám ára 10 krajcár. Felelős szerkesztő s kiadó-tulajdonos: KEMÉNYFY KÁLMÁN DÁNIEL. Főmunkatárs: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-út, Lencz-ház, hová az előfizetések, kéziratok és hirdetések küldendők. Hirdetési árak: Egy háromhasábos petitsor ára 8 krajcár Többszöri közlésnél árkedvezmény. — Bélyegdij minden hirdetés után 30 krajcár. • Kolos napján. Esztergom, 1896. október 28. Az Úr angyala leszállott Hunnia földére, békét parancsolt népének, s . helyet jelölt, hol a magyar egy igaz Úr Istenét imádja. Ezen első hely te voltál, ös Duna és Garam hullámainál felhőkbe emelkedő Esztergom! Itt tűzte fel az Úr imasátorát., hogy áldott földeden fakadjon meg a magyarnak a ke­resztény hit kiapadhatlan forrása! Ma feléd száll a magyar katholikusok millióinak üdvözlete te Szent István bölcsője által megszentelt város! Az Isten végzései által a magyar katholicizmusnak rendelt szék­hely, a te Érsek-Atyád, Magyarország Prí­másának névünnepét s föpásztori kinevezésé­nek ötödik évfordulóját ünnepeled falaid között. Mozduljatok meg ti büszke romok, ráz­zátok le iveitek ősrégi mohát, s derülj fénybe te Kárpátoktól Adriáig parancsoló metropo­lisa a magyar katholikusoknak! És te Érsek­Atyánk, ki apostol-utóddá lettél az Isten által, te Kormányosa a magyar egyház hajó­jának, a mely 9 század óta szál Htja a ma­gyart Krisztus révébe, emeld fel pásztor­botodat, lépj az Úr legelőjén delelő nyájad és papjaid közé, és pihend ki egy pillanatra öt éves föpásztorkodásod fáradalmait! Arcod jóságos redőit az egyházért és hazáért való nagy gondok mélyebbre szántot­ták, fürtjeid fehér szálait megtépte a vihar, mely kitört gyermekeid, az Úr nyája fölött! Uh mennyit hittél s mennyit szenvedtél Krisztusban Krisztusért, és keresztben a ke­resztért! De fölemelkedik lelked . . . Ellensé­geink tőrei, a politikusok hűtlensége elöl elfordulsz és gyermekeid közé jösz, hogy lásd, mint teszünk bizonyságot a mi hitünk­ről és szeretetünkről Irántad, akinek szen­vedése a mi szenvedésünk, diadalod a mi örömünk. A magyar alkotmány szervezete úgy hozta magával, hogy az országban legelső rend a papság legyen. Szent István ezen intézkedésének a magyar közjogban sokkal magasabb jelentősége van, mint azt jogászaink általán tekinteni szokták. Az alkotmány élére oda állított papság a közvetítő elem volt a nép és nemesség, az urak és szegények között. Hogy az alkotmány soha arisztokra­tikussá ne fajuljon, hogy az alkotmányos királyság soha absolut uralommá ne nőhessen, erre nézve mentő és óvó tényezőül állítta­tott a papság az alkotmány élére. E misszió betöltésére alkalmassá tette az a kettős hivatás, a melyet a papság a katho­licizmusban nyert. E hivatás égi és földi, lelki és világi. Földön jár, de a cselekedeteire az égből kér áldást. A világban él és mozog, de a lelke­ket vezeti, azoknak él. Ember, de Isten embere, és éppen__az isteni tan ereje által nemesül meg benne az emberi, hogy meg­ihletve, fölemelhesse embertársait, megszen­telhesse a társadalmat. A magyar katholikus papság e jellegé­nél fogva nagyobb hatással volt a nemzeti életre s fejlődésre, mint bármely más papság. E jelleg adta meg neki a jogot a hatalmasok­kal szemben, hogy tiltakozhatott, hogy fedhe­tett, hogy büntethetett, midőn a király vagy a nevében kormányzók kötelességükről meg­feledkeztek, s az atya helyett a nemzet zsarnokai s szerencsétlensége lettek. A magyar katholikus papságnak e törté­nelmi joga tradícióvá vált s a papság e tra­dícióban hivatást látott, a melyhez hütelen sohasem lett. Ma sem hütelen, mert miként a múlt­ban, úgy a jelenben is a magyar egyház első papja, Magyarország Hercegprímása ve­zére s zászlóvivője hivatása teljesítésében. Vaszary Kolos hercegprímás amig egy­részt hazánk jogai, igazai s szabadságának védelmében a legelsők sorában fárad, más­részt rendületlenül véuf azt, a mi a nemzet I lelkiismeretében, ösztönében, óhajtásaiban rejlik: a katholikus alapot. A szellemek lá­zas mozgalmában nálunk is beállott a kol­lizio ama sajnálatos állapota, midőn az egy­házi és állami egymással ellentétbe jővén, megismételhettük Szokratesznek szavait, me­lyeket ama nagy pörben, hol a lelkiismeret és állam álltak szemközt egymással, az athe­neiekhez intézett és a melyre szent Pál is intett: Istennek inkább kell engedelmeskedni! A lelkiismeret eme küzdelmében Vaszary Kolos hercegprímás állott soraink élére, hogy képessé tegyen bennünket a legnemesebb erőfeszítésre, s a lelkiismeret jogait az egyezke­déseknek fel ne áldozzuk. A magyar primás a magyar egyház szive. Mikor a pápaság a kereszt szeretetének tűzhelyét Magyarországba is behozta, lángját az esztergomi érsek szivében gyújtotta fel, hogy az onnét az egész országra szétáradjon és mindig égjen és mindig éljen, mint maga Jézus Krisztus él és lángol közöttünk. Mit adjunk mi neked Biboros-Föpap e folyton égő lángért zálogba? Gyermeki hűsé­günk mely ajándékával örvendeztessünk meg Téged, kik lélekben Nálad vagyunk, Veled hiszünk, Veled reménylünk és Veled szere­tünk? Óh ha látnád, mily buzgósággal, kegye­lettel, hódolattal ünnepli székvárosod és je­gyesed a főmegye Kolos napját! Mint boru­lunk le az Úr oltára előtt, mint tölti be szi­vünket az ima árja, mint emeljük fel tekinte­tünket és mint nyilik meg az ég, hogy az Isten Fia felvigye gyermekei áldozatát. Érted ez ima, Érted ez áldozat, hogy sokáig légy mienk! És mikor erőtlenek va­gyunk, Veled legyünk hatalmasok, mikor a Szent Szövetség terhére gyöngék vagyunk, az égi világosság ragyogjon homlokunkon. — A választási erőszakoskodások megtor­lása. Felkérjük párthiveinket az egész országban, hogyha bárhol szemtanúi valamely választási tör­vénytelenségnek, jogtiprásnak és bármely erősza­koskodásnak, az esetről nyomban vétessenek fel tanuk által aláirt jegyzőkönyvet a helyszínén. Ezek a jegyzőkönyvek aztán a néppárt központi irodá­jának küldendők be. A választások után Haydin Károly dr. ügyvéd az igy összegyűjtött jegyzököny­vek felhasználásával és azok alapján a hivatalos hatalmukkal visszaélő köztisztviselők ellen meg­teszi a fenyítő feljelentést a büntető bíróságnál. Az ilyen tisztviselők aztán ép ugy elveszik méltó büntetésüket, mint 1884-ben néhány hontmegyei szolgabíró, a kiknek visszaéléseit a törvény meg­torolta. — Szalavszkynak már jók a tót lutherá­nusok. Trencsénben pánszlávoknak tartják a lut­heránusokat, de most a liberális párt ölelkezik velők ; ha a kormánynyal szavaznak, mindjárt haza­fiak. Szalavszky főispán szócsövei pánszlávnak hirdették Milecz János zsolnai ügyvédet: és ime! Szalavszky paktumot követ vele! Az a pánszláv­nak hirdetett ügyvéd most a liberális pártnak legerősebb oszlopa a zsolnai kerületben. A tren­cséni ág. evang. egyház lelkészválasztását meg­semmisítették, mert állítólag pánszláv lett meg­választva. És ez a pánszlávnak kihirdetett lelkész most igen kedves előttük, nincsen semmi hibája, uj választás esetén meg is lesz erősítve : csak ne legyen néppárti! — A „Nyitramegyei Szemle" nyilatko­zata. Pór Antal liberalizmusáról laptársunk a »Nyitramegyei Szemle« október 25-én megjelent számában rendkivül érdekes és érdemileg elbánó cikket hozott dr: Dudek Jánostól, e jeles tollú publicistától. Ha az esztergomi liberálisok s szolga­haduk féktelen jajgatásba törtek ki a fölött, hogy mi azt a néhány sort Pórról provokálva név­aláírásától megírtuk, mennyire prüszköltek volna, milyen választ koldultak volna ki az állítólag »most meghurcolt* kanonoktól a keresztény állás­pont megostromlására ? Úgy látszik Esztergom társadalmának »egy bizonyos része« a botorsá­gig érzékeny, ha elevenére tapintanak s korlá­toltsága odáig terjed, hogy megtiltaná egy poli­tikai lapnak szabad Ítélet nyilvánítását csupán azért, mert az a lap nem hagyja magát holmi provinciális klikkek és »akarnokok« által meg­tévesztetni. Ilyen a szabott elvű, szabadelvüség tü­relme s jogtisztelete! Éljen Esztergom képviselője! Esztergom, október 28. A mi Esztergom hithű, hazafias, a mai botrányos és vérlázitó kormányrendszeren fölülemelkedö polgárságának szive vágya volt, az megtörtént: Frey Ferenc lett képviselőnk. Sok izgalom, terrorizálás, polgárok inzul­tálása, a politikai morál arcul csapása előzte meg a választást, de az ellenzék nem adta fel elvét hitlenül, hanem sorakozott az alá a lobogó alá, a melyet Frey Ferenc kibontott, szivéhez emelte, mert szivéhez nőtt az is, aki lobogtatta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom