ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-09-20 / 38. szám

* Az „Esztergom-vidéki régészeti és tör­ténelmi társulat"' e hó 14-én tartotta választ­mányi ülését Kruplanicz Kálmán főispán elnök­lete alatt. Az ülés főbb tárgyai közül kiemeljük a következőket: Rózsa Vitái főtitkár mindenek­előtt bejelentette, hogy a társulat első Evkönyvei nemcsak az eddig beiratkozott tagoknak, hanem a művelt közönség azon részének is, melyről föltehető, hogy ily ügy iránt érdeklődik, Brenner Ferenc II. titkár szives közreműködésével meg­küldötte. Fölemlíti, hogy az erkölcsi sikerrel a társulat meglehet elégedve; ugy a helyi lapok, mint a szakközlönyök, különösen a Századok és az Archeológiai Értesítő elismeréssel szóltak az Évkönyvről. Az ez által fölkeltett érdeklődésnek tulajdonítja, hogy az utolsó válaszmányi ülés óta (iraeífel .lános apát-kanonok a társulat alapító tagjai közé lépett; Bertalan Vince, Kollányi Ferenc, Ma­gasházy Károly rendes, Szölgyémy Ferenc és Tóth Márton pedig pártoló tagokul jelentkeztek. Ezen­kívül Rimely Károly, besztercebányai püspök ur ő méltósága tiz forinttal járult a költségek födö­zéséhez. A választmány örvendetes lelkesedéssel vette tudomásul ugy a tagok belépését, mint a nagylelkű adományt. A főtitkár a választmány szives és buzgó közreműködését kéri uj tagok gyűjtésére. Ez annyival inkább kivánatos, mert a társulat kiadása már eddig is 231 frt 93 kr. ; ehhez járul a Szentkirály-földeken folytatandó ása­tásra szükséges költség, továbbá Katona István, hírneves történettudósunk lakóházának tervezett emléktáblával való megjelölése. Végül felolvasta a társulati múzeumőrnek, Némethy Lajos urnák a válaszmányhoz intézett levelét, melyben »Török világ Esztergomban* cimü legújabb munkáját, a mely az „Esztergom" külön lenyomata lesz, felajánlja a társulatnak azon kijelentéssel, hogy a nyomdai kiadások fedezése fejében a 20—25 ivre terjedő mű mindenkorra a társulat tulajdona marad. A választmány lelkes örömmel és hálás köszönettel fogadta a kiváló tudósnak eme, a társulat javát célzó önzetlen és szives ajánlatát. * A legény-egyesületi ház felavatása. A kath. legény-egyesület újonnan épült házát f. hó 16-án vette át Eggenhoffer építésztől a dr. An­häupel Gy. és Wanitsek R. . elnökök meghívására egybegyűlt házépítő bizottság. A bizottság teljes megelégedéssel konstatálhatta, hogy a házon egy­általában semmi kifogásolni valót sem talál. A felavatási ünnepély elé máris nagy érdeklődéssel néz a város közönsége. Ügy halljuk, hogy a vi­dékről is több egyesület fogja magát képviseltetni. Az ünnepély részletes programmja a következő : 1. V4II órakor kivonulás az uj egyesületi házból (Széchenyi-tér 41. sz.) a kir. városi plé­bánia templomba. 2. órakor sz. mise. 3. 11 órakor visszamenet az egyesületi házba s a he­lyiségeknek ünnepélyes felszentelése. 4. 1 / í i2 óra­kor díszközgyűlés, melynek tárgysorozata a követ­kező : a) Hymnus. Énekli az egyes, énekkar, b) Megnyitó beszéd. Tartja: dr. Csernoch .lános egyes, elnök, c) Jelentés a házépítésről. Tartja: dr. Anhäupel György egyes. m. elnök, d) Isten áldja a tisztes ipart! Énekli: az egyes, énekkar, e) Szent István. Dr. Földváry Istvántól. Szavalja: Vargha Bertalan e. r. t. f) A munkásokhoz. Irta: Csepreghy Ferenc. Szavalja: Velebni János e. r. t. g) Szózat. Énekli: az egyes, énekkar. 1 órakor társas-ebéd. Egy teríték ára 1 frt 20 kr. — Este 7 órakor színielőadás az egyesület nagytermében. Szinre kerül: »Magyar fiuk Bécsben.« Vígjáték 3 felvonásban. Irta: Csepreghy Ferenc, az esztergomi kath. legényegyesület volt r. tagja. Előadatott elő­ször 1865-ben Esztergomban, a kath. legényegye­sület megalakulása alkalmával. Személyek: Stein­miller gyártulajdonos — Vavrovics Ferenc e. p. t. Netti leánya — Eötvös Emma k. a. Bárdosi mé­szárosmester — Repcsák Sándor e. r. t. Sándor, fia — Dózsa Jenő e. r. t. Károly, Sándor barátja — Stell Lajos e. r. t. Háger, fogadós a medvéhez — Vándor János e. r. t. Kádi, leánya — Vörös Teréz k. a. Steinmiller legényei: Vencel — Szőke Antal e. r. t., Johann — Szablár Ferenc e. r. t., Tamás — Reményi Ferenc e. r. t., Sikszl — Vargha Bertalan e. r. t. Pocztadni — Mexikof Ferenc e. r. t. Legények: Fábián Ignác e. r. t. | Tánc, nemzetközi világpostával. Belépődíj a színi­előadás- és táncmulatsághoz : 1—3. sor 1 frt 20 kr. 4—7. sor 1 frt. A többi sor 80 kr. állóhely 60 kr. Felülíizetések köszönettel fogadtatnak és hírlap útján nyugtáztatnak. A tiszta jövedelem az uj ház építési költségének fedezésére fordittatik. Jegyek előre válthatók: Wanitsek Bezső egy. al­elnöknél. * Esztergomiak a pénzügyminiszternél. Az esztergomi szőlősgazdák közt pár hete üdvös mozgalom indult meg az u. n. lőre (csinger) meg­adóztatásának eltörlése érdekében. A mozgalom­nak Frey Ferenc orsz. képviselő állott élére, a ki Lukács László pénzügyminiszterhez küldöttséget fog vezetni és egy terjedelmes memorandumot nyújtanak be, amelyben arra kérik a minisztert, hogy az Esztergom városára kirótt 28,000 frt italadót 25,000 frtra szállítsa le és az igy előállott 3,000 frt kevesebb adóval a lőre adómentességét házilag lehetne eszközölni. Egyúttal kérik a mi­nisztert, hogy a lőre adómentességéről legközelebb törvényjavaslatot terjesszen a ház elé. A küldött­séget Frey Ferenc képviselő vezeti Lukács mi­niszter elé, hétfőn d. u. 4 órakor. A küldöttség tagjai: Tátus János, Horváth Mihály, Schiller Mihály, Gálicz József, Hajabács Albert, Haller Ferenc, Bádi András, Hegedűs József, Gabanicz Ferenc. * Az esztergomi takarékpénztári ügyész­ség. A Malina Lajos lemondása által megürült taka­rékpénztári ügyészi állásra két komoly jelölt van : dr. Földváry Isván és Mattyasovszky Kálmán. Mind­kettő körül erős párt tömörül, s a szavazatok közti kölönbség nem nagy lesz. Dr. Földváry erős agitációt fejt ki, s a kormánypárti elemek moz­gósítva vannak. A városban is nagy a választás iránt való érdeklődés, pro- és contra történnek fogadások. A beavatottak szerint Mattyasovszky Kálmán fog a választásból győzedelmesen kikerülni. * Esztergom vármegye őszi közgyűlése, i Szeptember hó 29-én tartja Esztergom vármegye őszi rendes közgyűlését. A tárgysorozatból kieme­lendök: 1. Felsőbb rendeletek. A belügyminiszter intézvénye az 5000 frt banderiális költség vissza- j fizetése tárgyában. Ugyanaz megtagadja jóváha­gyását a főorvos és járási orvosok fizetésének fel­emelése tárgyában 1894. évi 507. mb. számú ha­tározattól. A vallás- és közoktatásügyi miniszter intézvénye a congrua összeírása tárgyában. A bel­ügyminiszter leirata Táth község belterületén levő mocsár lecsapolása tárgyában. Kereskedelemügyi miniszternek leirata a bajna-pusztagyarmati köz­útnak a közlekedési (vicinális) utak csoportjába leendő felvétele tárgyában. II. Különféle bizottsá­gok kiegészítése. A vármegye igazoló választmá­nyának jelentése, melylyel a törvényhatóság bi­zottságában legtöbb adót fizető jogon helyet fog­lalók 1897. évre érvényes névjegyzékét bemutatja. A vármegye alispánjának jelentése a vármegyéből elköltözött Koditek Gyula és Vass Béla s az idő­közben elhalt Mechler János választott bizottsági tagok helyének betöltése céljából választás határ­napjának kitűzése és választási elnökök kijelölése tárgyában. A vármegye közigazgatási bizottságából az 1896. december 31-ével kilépő 5 tagnak vá­lasztása. S végül úgy az ezen, mint egyéb al­bizottságok, küldöttségek avagy választmányokban időközben megüresedendő tagsági helyek betöl­I tése. III. Jelentések. Az ezredéves ünnepségeket rendező bizottság végjelentése. Luczenbacher Ist­ván megyebizottsági tag indítványa az ezredév alkalmából a vármegyei alkalmazottak nyugdij igényének 3 évvel való fölemelése tárgyában. A párkányi járás főszolgabirájának jelentése hivata­lánál egy iktató-kiadó állás szervezése céljából. ! Esztergom szab. kir. város tanácsának a járás­biróság részére felajánlandó telek vételárához való hozzájárulást kérő jelentése. IV. Kérvények. Az esztergomi kerületi betegsegélyzö pénztár kérelme címének »Esztergom vármegyeire« való változ­tatása s pecsétjében a vármegye címerének hasz­nálhatása tárgyában Torda-Aranyos vármegye kö­zönsége a földadó leszállítása tárgyában a pénz­ügyminiszter űrhöz intézett feliratát hasonlóan pártolni kéri. Zólyom vármegye törvényhatósága a polgári anyakönyvek egyszerűsítése tárgyában a belügyminiszter úrhoz 108/kgy. sz. alatt intézett feliratot hasonló szellemben pártolni kéri. A vár­megyei mezőgazdasági bizottságnak f. évi 9. sz. átirata, a mezőgazdaságra hasznos és hatósági intézkedések által oltalmazandó állatok kijelölése tárgyában. * Igazgatói kinevezés. Az iskolaszék kebe­léből kiküldött bizottság tegnap tartott ülésében a szenttamási igazgatói állásra Litsauer József ta­I nitót nevezte ki, helyébe pedig a buda-utcai nép­iskola második osztályába Neumayer Károlyt he­lyezte át. Az üresedésbe jött tanitói állás pályá­zat utján fog betöltetni. * Uj lap Esztergomban. Október 1-ével az ötödik lap fog Esztergomban napvilágot látni Bárt­fay Géza volt közgyám szerkesztésében, »Szabad­ság« cimmel. Miután a lap a közel választások alkalmából jön létre, hogy a mennyire lehetséges, egy kormánypárti jelölt érdekeit, támo gassa, a tisztes hirlapirás nevében elvárjuk, hogy ha poli­tizál, politikai jellegű legyen s ne űzzön olyan fűzfa-mögötti vadorzó politikát, mint az »Eszter­gomi Közlöny«. * Városunk vendége. Maxim, azt tudom, hogy ez az előneve, a másikra nem emlékszem. Ez a Maxim úr fekete, térdig érő harisnyában, lengyel bugyogóban, selyem zsaket-félében teszi látogatásait. Feje oly érdekes, mint az a szegfü­szál, mely gomblyukában borzaskodik; oldalzse­) béből kackiásan néz ki egy nikel-abroncsú szivar­J tárca. Megáll előtted kifogástalan eleganciával; a I merev egyptomi művészet valóságos ellenlábasa, benne s rajta minden idom, minden grácia és ildom. »Mivel szolgálhatok ?« szólítjuk meg az elő­kelő vendéget. Sok sző helyett átnyújt egy levelet, melyből kiolvassuk, hogy a városkapitány engedé­lyével Maxim győri praeparandista úr koldul. Praeparandiai tanulmányainak szerencsés bele­törése, ez az ő jogcíme. De utóvégre is az esztergomi korcsmák titkai nem kifürkészhetet­lenek, s igy egy inaskodó léleknek szerencséje volt az egyik korcsmában találkozni Maxim úrral, ahol meg is tudta, hogy az ipse 25 frtot vesztett, s azt akarja most kivasalni az esz­tergomi publikumon. Csak az kár, hogy a vasalót a városházán szerezte. Különben reméljük, hogy az esztergomi regényes koldusvilág a közönségnek már annyi tipust szolgáltatott, hogy Maxim űrral is tisztában volt, dacára a rendőri engedélynek. * Szünet. Az esztergomi főgymnázium igaz­gatója szombaton, vasárnapon és hétfőn teljes szünetet engedélyezett, hogy a tanulók a kiállí­tást, ha még nem látták volna, megnézhessék. A régi jó időkben ilyen tájban a szüreti szünidő járta. * Zugirászat. Az esztergomi jbiróság Gábris Jánost zugirászat miatt feljelentette a komáromi ügyészségnek. Gábris ezt a mesterséget már régóta gyakorolja és hiábavalónak bizonyult kezdetben a megintés, utóbb már a büntetés is, mert csak ismét szerkesztett egy kérvényt az igazságügymi­niszteriumhoz, melyben Gyuricsek Lajosnénak fogja pártját a jbiróság telekhivatalával szemben. A mi­nisztérium leiratára kedden tárgyalást tartott a jbiróság, melynek folyamán kitűnt, hogy Gyuri­csekné telekkönyveiben csak Gábris úr látott hibát. A jbiróság azonban nem elégedett meg Gyuricsek­né fölvilágositásával, hanem Gábris ellen is meg­tette a feljelentést, a minek bizonyára megérdemelt következményei lesznek, Gábris Jánost illetőleg. * Rendőri „tapéntat". Vasárnap délelőtt a Bottyán-utcában egy gyümölcsárusnőt lopással vá­dolt valami suhanc. Az asszony hangos sírására és még hangosabb tiltakozására a közeli utcákból összefutott a nép, sőt a közeli városházáról egy rendőr is megjelent a »helyszinen«. Látva azon­ban, hogy gyilkosság nem történt, tova ballagott. A fátum meg arra hozta az inspekciós rendőrt, a ki érezvén, hogy minden szem rája és a hóna alatt szorongatott vaskos könyvre mered, imigyen hozott salamoni Ítéletet: »Ne ordíjjon! Minek csődíti ide a nipet? A helétt, hogy lődörög, menne szógániU Büszke öntudattal csavarintott egyet bajuszán és egy sanda pillantást vetve a lopás állítólagos tárgyára: két-három dinnyére, társa példáját követte. * A táthi útnak a Buda-utcába torkoló ré­szét javítgatják. Bizony olyan elhanyagolt állapot­ban van a városnak ez a része, hogy egy kis ren­dezést nagyon is megkíván. Hanem egy füst alatt helyes volna talán a Szél-utca nyaktörő köveze­tét is valami kevéssel jobb karba helyezni, hogy ne kelljen életveszedelemben forognia a járó-kelő publikumnak, mig a Jókai-utcából a Buda-utcáig ér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom