ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-09-27 / 39. szám

területén Frey Ferenc, dr. Fehér Gyula, Dóczy Antal és Vimmer Ferenc körül csoportok verődtek össze és az emiitettek kalauzolása és útmutatása mellett tanulmányozták az egyes csarnokokat. Népünknek dicsőségére állithatjuk, hogy legpéldásabb rendet és csendet tanúsított az egész kirándulás alatt. * A propeller a Garamban. A sz. Lorenzo, vagy a Missisippi partjainak lakói nem nézhettek tágabbra nyitott szemekkel az első gőzhajóra, mely a folyamokon fölfelé tört, mint a tutajos tótok a propellerre, mikor ezt a megbecsülhetetlen jármüvet a Garamban lubickolni látták. De hogy került a Garamba a propeller? Köd ereszkedett le s az óvatosság is, meg a buzgalom is a Garamba vitte. A kis incidens baj nélkül mult el; tréfa és hecc fűszerezte. De inkább menjen neki a Garamnak a propeller többször is, ha akar, sőt inkább építtetünk világító tornyot a Garam szigetén, csak legyen propellerünk! * Vasárnap a hegyközség megalakítása érdekében gyűlés volt a városházán. A gyűlés azonban minden igyekezet dacára érdemleges határozathozatal nélkül oszlott szét. A hegyközség megalakítására még fog tenni lépéseket a hatóság s remélhetőleg meg is fogja alakitani, ami semmi esetre sem szolgálna a gazdák kárára, hanem ellenkezőleg, inkább hasznára. * Az új járásbirósági épület. Még a tavaszszal intézett a járásbiróság a városhoz egy átiratot, melyben ingyentelket kér új járásbirósági épület emelésére. A szept. 29-én tartandó megyegyülés véleményt fog adni, hogy miképen intézze el a város a jbiróság kérelmét, időszerű tehát erről beszélni. Beszélünk továbbá róla azért is, mert a vágóhíd, gymnázium s egyéb ügyeknél nem csekélyebb fontosságú azon kérdés elintézése : vájjon adjon-e a város ingyentelket, vagy ne? Elhallgatjuk áz intéző köröknek a tárgy iránt tanúsított érthetetlen közönyét, a jbiróság a volt »sas-kaszarnya« telkét szeretné, mert mind fekvésénél, mind könnyen kisajátithatóságánál fogva, legalkalmasabb. A város azonban a körülbelül 60,000 frtra becsült telket jelenlegi pénzviszonyait tekintve nem akarja adni, hanem igenis a Német-utca és a szőlőhegyek közt fekvő azon nagy darab területet, melyen a gyakorlatok idején a barakkok állottak, mit azonban a jbiróság nem akar elfogadni, mert nagyon kivül esik a városon s kukorica és szőlő-termelésre igen, hanem jbirősági épület emelésére épen nem alkalmas. Ezek után a jbiróság nem kap ingyentelket és átmegy Párkányba. Ebből a városra háramló hátrányokat fölösleges volna elmondanunk. Egyet emiitünk csak. Néhány év múlva Esztergom városa telekkönyveit fogják átalakítani betétekké. Ha akkorára a járásbiróság nem lesz itt, a város lesz köteles ellátni a betétszerkesztőket fűtéssel. világítással, lakással, iroda-helyiséggel, sőt még a rájuk takarító szolgákkal is, körülbelül két és fél éven át. Nem mondjuk, hogy ez bele fog kerülni a városnak 60,000 frtjába, hanem ha hozzászámítjuk az előbb elhallgatott károkat, bizony ezt a 60,000 frtot messze tul is haladja. Nem áldoz tehát a város a »Sas-kaszárnya« telkének átengedésével 60,000 frtot, sőt 30 ezerét se. A jbirősági hivatalok újjáalakítása pedig már nagyon kivánatos, nem csak azért, mert a jogorvoslatot kereső felek nem tudnak eligazodni az össze-visszadobált osztályok közt, hanem a hivatalnokok egészsége szempontjából is. A régi jó időkben boros-pince volt a mai telekkönyvi kiadó-hivatal, az irattár meg a szomszéd leányiskola folyosója, amiben nappal is olyan sötét van, mint aminő csak Esztergomban lehet éjjel. Nem is kell említenünk, hogy e szétszórt hivatalok fölött mennyi bajjal jár a felügyelet gyakorlása s ugyancsak e szétszórtság mennyire hátráltatja az ügyek gyors elintézését. Esztergom városának érdeke és a méltányosság azt kívánják, hogy a megyei gyűlés a jbiróság kérelmének gyors és azon elintézését véleményezze, hogy a jbiróság emeljen a »Sas-kaszarnya« telkén egy uj épületet, melyben — legyen szabad ezen óhajtásunknak kifejezést adni — örömmel látnók a tőlünk Komáromba áthelyezett törvényszéket is. * Egy kis kritika. A kor halad és ugy látszik : maga a természet is rálépett a civilizáció útjára. írjuk ezt, amennyiben hajdanában, ha besötétedett, a nap elment a távol Ocean habjaiba fürödni, napjainkban azonban — mint az egyik helyi lap tárcájából értesülünk — »ámbár már öreg este volt, mégis a nap még mindig kipirultán tekintett le a hegy tetejéről.* Szegény Mihály gazda »nagy, kuszált fejét tenyerébe bocsájtva bámult maga elé . . .«, talán a hegyről kipirultán letekintő naptól volt kuszált a feje, talán »a toronyban nyugovóra megszólaló harangtól, mert hiszen ritka eset lehetett ez a faluban, közönségesen t. i. nem annyira a harangozó szokta figyelmeztetni a falu népét harangozással, hogy itt az idő lenyugodni, mint inkább a bakter azon ismeretes nótával: »Kilencet ütött már az óra. . . .« Csodálkozunk, hogy a »félrevert harangok« megirója ezt a tévedését a tárca-irónak nem korrigálta. Nem tudjuk továbbá eléggé helyteleníteni Mihály gazda azon eljárását, miszerint Pesten egy vendéglőbe állította be a lovait, lévén a lovak rendes tartózkodási helye Pesten is a fogadók istállója, ha vidékről kocsin lóval megy oda valaki. A tárcaíró igen szép fokozást produkál, mikor azt mondja: »Jő napot!« — fogadta egy cselédleány. »Itt lakik kérem a János?* »Milyen János? kérdezte a. kony'ha-cicus.« »Hat a fiam, a Soós Jancsi!« fűzte tovább Mihály. A pesti dáma kicsinylőleg nézte végig az igénytelen falusit s ugy foghegyen dobta neki oda: stb. Foghegyen tudtunkkal nem szoktak dobálózni, foghegyről odavetni valakinek valamit inkább. A milyen szép erény »az atyát és anyát tisztelni*, éppen olyan bűn megbántani a múzsát. * Jegyzőválasztás. Két községben körjegyző választás lesz a jövő hónapban. Nagysápon október 15-én, Unyon pedig 20-án. A nagysápi jegyzői állásra már beérkezett egy pályázat, László Józsefé. * Lopások. Már irtuk egyszer, hogy a vár-hegy odúi, mindenféle csavargó népség tanyáját képezik, mely onnan rendez kirándulásokat az alant fekvő házakba. E hó 23-án is ellátogatott egy ilyen társaság Kurtz Antonia házába és leszüretelte egész kertjének szőlőtermését s aztán odébb állott. — Urbanicsek Szilveszter lengyelországi illetőségű István-téglagyári munkástól 40 frt készpénzt elloptak. A csendőrök Fehér Antal volt téglagyári munkás személyében kinyomozták és elfogták a tettest. Fehér Antal azonban hallani sem akar arról, hogy a lopást ő követte volna el. * Hajómenet. A dunagözhajózási társaság a kiállításra való tekintettel jövő hónapban is föntartja a bécs-budapesti személyszállító hajómenetet. * A buda-utcai kaszárnyában serényen folyik a munka: a póttartalékosok behívóit készítik késő estig. A behívók október 3-ára szólanak. * Jegyzői szigorlat. Apáthy Gyula és Krakker Henrik tettek pénteken írásbeli, szombaton pedig szóbeli jegyzői vizsgát. Krakker Henrik egyhangúlag, Apáthy Gyula szótöbbséggel képesittetett. * Halálozás. Özv. Kollár Istvánné haláláról a következő gyászjelentést vettük: Grósz Antal és neje Taxner Katalin szülők, Grósz Ferenc testvér és neje szül. Brunner Paulina sógornő és gyermekeik: István és Margit, valamint az összes rokonség nevében is fájdalomtól megtört szivvel jelentik forrón szeretett leányuk, testvér, sógornő és nagynénjük özv. Kollár Istvánné szül. Grósz Alojziának f. évi szept. hó 19-én d. u. 4 órakor életének 46-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele és hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A kedves halottnak hűlt teteme f. évi szept. hő 21-én d. u. 4 órakor fog lakásáról a sz. kir. városi családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat pedig ugyané hó 22-én reggel 8 órakor fog a sz. kir. városi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Esztergom, 1896. szeptember hó 20-án. Áldás és béke poraira ! — Temetése hétfőn délután volt nagy közönség részvétele mellett. * A nánai tehenészet. A fökáptalan nánai tehenészetéhez szükséges marha-állomány már megérkezett. A tejet a fővárosba fogják szállítani. * Betörés. A tokodi vasut-állomás földszinti helyiségébe szerdán éjjel eddig ismeretlen tettes behatolt s a főnök Íróasztalának fiókját kifeszítvén, abból mintegy 30 frtnyi pénzösszeget elemelt. Az ezen helyiségben levő pénzszekrényt azonban nem érintette. Minden nyom arra mutat, hogy az állomáson alkalmazottak közt keresendő a tettes. * Kuruzslók. Táthon már hosszabb idő óta űzték ezt a mesterséget Berger Katalin és Apollonia, minthogy azonban a legtöbb betegjük maradt minden erőlködésök dacára is beteg s minthogy ők a betegségi dijat azért csak úgy beszedték, mintha kötelességüknek a legjobban megfeleltek volna, a páciensek ellenük fordultak s följelentették őket. Mindkettőjüket letartóztatták. * Tolvaj cseléd. Stupiczki Gyula cselédje nem elégedett meg, hogy a szoba-urak zsebéből ruha-tisztitás közben egy-egy koronát elcsent, hanem kiment a szőlők közé s az amúgy is csekély termést megdézsmálta, azután a lopott jószágot a piacon árulgatta. A rendőrség pénteken rájött turpisságára és letartóztatta. * Az iskolatestvérek Budapesten. A nagynevű de Lasalle János, a legnagyobb katholikus nevelők egyike által alapított tanitórend, az iskolatestvérek ma már el vannak terjedve az egész világon mindenütt, s mintegy 12,000 iskolatestvér több mint 400,000 tanítványt tanit a balhatatlan nevü alapító szellemében, a katholikus valláserkölcsi tanoknak megfelelően. Ez a tanitó-rend, mely kizárólag az elemi oktatással és neveléssel foglalkozik, s ezen a téren oly sok érdemeket szerzett magának a katholicizmus körül, nálunk Magyarországon hosszú ideig ismeretlen volt, s mig középiskoláink, különösen a múltban csaknem kizárólag szerzetes-tanitörendek vezetése alatt állottak, az elemi oktatás ezen apostolai nem találtak befogadásra Magyarországon. Midőn alapitójukat de Lasalle Jánost boldoggá avatták, Gyürky Ödön megírta magyarul is az ő életét és bámulatos pedagógiai működését. A legújabb időben pedig végre maguk a jő testvérek is megjelentek hazánkban, hogy a kath. szellemű nevelés által segítsenek védeni, támogatni a magyar katholicizmust. A mult évben Csornán telepedtek le és vették át az ottani elemi iskolák vezetését, az idén pedig magában a fővárosban találnak otthont, hol a kath. szellemű elemi oktatás és nevelés terén oly nagy feladat, annyi tennivaló várakozik reájuk. A Mária Erzsébet-egylet és ennek élén áldott lelkű, nemes katholikus nők Budán a Krisztinavárosban intézetet állítottak részükre, hol már október 1-én négy iskolatestvér meg fogja kezdeni áldásos működését. Az intézetben 6—10 éves gyermekek nyernek befogadást s havi 12 frtért teljes ellátásban és oktatásban részesülnek. A felvételnél első sorban árva gyermekek részesülnek előnyben. Mi a legmelegebb lelkesedéssel ajánljuk a kath. nevelés ez uj intézetét a szülők, gyámok és emberbarátok figyelmébe. A ki hozzátartozói köréből, vagy valamely árva gyermeket az intézetbe felvétetni akar, forduljon ez ügyben Hajduska Emil ügyvédhez (Budapest, Muzeum-körut 10.) És a legnagyobb örömmel üdvözöljük a testvéreket is fővárosunk falai között. A fővárosban oly nagy a szükség kath. szellemű elemi oktatásra és nevelésre, oly sok tennivalója lenne a katholicizmusnak ezen a téren, a hol már minden a felekezetnélküliség kezébe, hatalmába került. Legyen az ő budai házuk a központ, a honnan lassan majd elterjednek az egész fővárosban mindenfelé. A legjobbkor jönnek, midőn legnagyobb reájuk a szükség ! * Epölön és Döuiösön néhány szarvasmarha hullott el a napokban. Konstatálták a marhavész felléptét s emiitett községekből a szarvasmarha behozatalát eltiltották. * Theatrum mundi hangzatos cim volt már napok óta olvasható az utca sarkokon, a publikum feszült várakozással nézett a következendők elé, érdeklődése csak fokozódott, mikor csütörtökön reggel vagy 7 kocsin bevonult a városba a Theatrum mundi; hanem most, hogy a Simor János-utcában már felállították, nagyon megcsappant iránta a bizalom. A »Mechanisches grand theater«-nek nagyon olyan kinézése van, mint egy —• komédiának. * Nem jó szemmel nézték Dömösön ifj. Lőrincz Bálint szülei, hogy fiuk Fercsek Juliannával szerelmi viszonyt kötött. Mondták neki, hogy még fiatal, csak 19 éves, nem való neki asszony, hanem somfa-fütykös a hátára. Ifj. Lőrincz Bálint azonban gondolt merészet és nagyot, elhagyta a szülői házat s közös háztartásra lépett, pap és anyakönyvvezető nélkül Fercsek Juliannával. Szülei a községi elüljáróság utján felkérték a szolgabiróságot, hogy parancsolja haza fiukat. Ifj. Lőrincz Bálint azonban csak az esetre hajlandó a derekát beadni, ha szülei magukhoz veszik Fercsek Juliannát. Ha a szolgabiróság nem csak haza parancsolná ifj. Lőrincz Bálintot, hanem egyebet is tenne, nagyon helyesen járna el. * A balneologiai kongresszus. Bokái tanár, a kongresszus alelnöke a fürdőkről és vizekről beszélvén, mint a »Budapesti Hírlap« e hó 14-én megjelent számában irja, megbocsáthatlan könyelmüségnek nevelte és a társadalom együgyüségének jelét látja abban, hogy Ausztriának és a külföldnek százezreket fizetünk bor- és gyógyvizekért, midőn hazánkban kevesebb pénzért épen oly jó,