ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-09-27 / 39. szám

vagy még jobb vizeket kapunk. Különösen kiemelte a világhírű tudós, hogy a seltersi, emsi és »gleichenbergi vizet a dombháti Livia viz helyettesíti.« E víz városunkban is kapható, és a forrástulajdonos gróf Bethlen András a Viz tiszta jövedelmét jótékony kulturális célokra fordíttatja. * Vásárlások az ezredéves kiállításon. Az ezredéves országos kiállítás általános elismert erkölcsi sikerét nagy mértékben előmozdítaná, ha a hazafias közönség a kiállító iparosok által hozott áldozatokat kellőképen méltányolná. Ez természetesen első sorban a kiállított tárgyak megvásárlása által történhetik. Előkelő köreink és általában nagy fogyasztó közönségünk a kiállításon meggyőződhettek a magyar ipar versenyképességéről és számos oly kitűnő tárgyat találnak az ipari csoportokban, a melyeknek megvásárlása által jelentékeny szolgálatot tehetnek a kiállításban részt vett iparosoknak. Az ezredéves kiállítás messzeható jelentőségénél fogva is bizonyára sokan kivannak egy-egy emléket beszerezni, hogy a későbbi nemzedékek méltánylását is biztosítsák a nagy nemzeti ünnep e méltó kerete számára. Az országos iparegyesület nevében gróf Zichy Jenő felhívja a közönséget, hogy a kiállítás hátralevő rövid idejét egyrészt szükségleteik fedezésére, másrészt emléktárgyak bevásárlására a legjobban felhasználni szíveskedjék, hogy a hazai ipar iránt való elismerését az ezredéves ünnep alkalmából méltóképpen kifejezésre juttassa. * Fölhívjuk a nagyközönség figyelmét Weisz Mihály helybeli kályhagyáros igen szép kivitelű és jó minőségű cserépkályháira, melyek válogatott színekben és mindenféle nagyságban dús választékú raktárából mindenkor megrendelhetők jutányos árakon. Esztergom ezredéves múltjából. XI. Törökvilág Esztergomban. Az esztergomi várparancsnok és a várőrség. Eme bátor csapat holdvilágos éjjelen a Dunán átkelt, s mire a hold letűnt, a Garam partját el is érték, amely mellett haladva, a legnagyobb csendben Lévára érkeztek és mielőtt észrevétetnének, létrákat alkalmaztak a város sáncaira, mely fonva és agyaggal bevonva volt, ezt gyors támadással elfoglalták, az ellentállókat pedig levágták vagy elfogták, késedelem nélkül a janicsárok, keverve a lovasokkal, a vár kapujának elfoglalásához siettek. Balassa Menyhért a vár parancsnoka, aki az ellenség érkezésére mitsem gondolt, álmából felriadva kardot ragadott és öltözetlenül, amint az ágyból kiugrott, a kapu tornácához sietett, hogy övéit lelkesítse, ott heves, véres küzdelem'fejlődött. Mivel a törökök sűrű csoportokban harcoltak, a puska és pattantyu (falconum) golyók könnyen kárt csináltak közöttük, azért elhagyván a várt, ismét a városba visszatértek melyből a lovakat elhurcolván, azt kirabolták és felgyújtották, azután hazafelé indultak. Balassa lóra ülve, katonáival üldözni kezdte őket. E közben a közel levő Ságh várból Túri György az ágyúzás hallatára oda sietett és űzőbe vette a törököket. Nyilt csatát az üldözők kezdeni nem mertek, látván a törökök sokaságát, azért csupán a hátvédet alkalmatlanitották. Ezek paracsnoka Kubát aga volt, ezzel Gadocsi Péter, Balassa fegy vervivöje szembeszált és mindkettő megsebesült. Elestek ekkor a keresztények közül Bosnyák Ambruson kivül még két-hárman. Balassa látván, hogy a törökök sokkal többen vannak mint az ő emberei, vakmerőségnek tartotta őket tovább üldözni, Lévára visszatért. Horvát Bertalan, Komárom kapitánya kémeitől megtudta, hogy a törökök az éjjel Léva felé haladtak. E hirt Nyári Ferenccel, ki Surányban feküdt, gyors lovas hírnökökkel közölte, aki 350 lovassal, akiket hamarjába felfegyverezhetett, útra kelt. Midőn Kürthöz ért, nem csekély boszuságára Horvátot, ki az ő érkezésében kétkedett, Komárom felé visszatérőben találta. Eközben elébe hoztak egy elfogott törököt, aki a kétes utakon az éjjel eltévedt. Ettől megtudta, hogy a törökök visszavonulásban vannak; azért azonnal Horvát után lovasokat küldött, hogy őt visszahívják. Parancsot küldött a morva csapatoknak is, a kik a nyári időszak alatt a Vág folyó mellett Sellye körül tartózkodtak és szintúgy megparancsolta övéinek, akiket Surányban hagyott, hogy a legnagyobb gyorsasággal hozzája siessenek. Midőn mindezek késedelem nélkül Összegyűltek, a törökök nyomát kereste, akiket nemsokára a Szálka mezőváros mellett levő völgyben megtalált. Ezek az ellenséges csapatok láttára azonnal az Ipoly folyón átkeltek, de a magyarok is ugyanazon helyen lovaikkal átgázoltak és őket követték. Itt Nyári övéinek megtiltotta és halálbüntetés alatt megparancsolta nekiik : ne merjen senki támadni előbb, mig a csatarend nincs helyre állítva. Övéit három csoportba osztotta és megparancsolta, hogy neki szegezett lándzsával egyszerre rohanjanak az ellenségre. Ne merjen senki az ellenség megfutamodása előtt hadi préda után nyúlni, vagy az ellenség elfogására lováról leszállni. Ezeket keményen megparancsolva, ép déltájban volt, midőn az ellenséget megtámadták. Kemény, véres és sokáig kétes csata folyt, ugy hogy a győzelem kivívása előtt esteledni kezdett és már a nap lenyugvóban volt, midőn a török lovasság otthagyván a janicsárokat, visszavonulni készült. A török lovak az éjjel-nappali fáradtságtól már ki valának merülve, azért a magyarok előnyben lévén, hevesebben támadhattak. Még állott a csata, midőn Várday Pál esztergomi érsek lovasságának főnöke, Zoltay Lőrinc átdöfte lándzsával Huszeim lovassági tizedest, akit a törökök oldal basának neveztek, midőn az elsők között harcolt és ép övéit lelkesítette. Elestek vele együtt sokan. A janicsárok, midőn elhagyva a lovasoktól, gyalog futamodni nem bírtak, nagyobb részt mind levágattak. Ily módon a győzelem, mely sokáig kétes volt, a magyarok javára fordult. A futamodőkat és bujdosókat vadászok módjára üldözőbe vették és egyenkint levagdosták. A levágottak vagy a könyörgésre elfogottak számát István fy több mint 500-ra teszi. (Ami az előzmények után ítélve túlzott szám.) A janicsárok közül csak igen kevés mehetett vissza Esztergomba. Nyáry parancsára a futamodás előtt elevenen senkit el nem fogtak, sem zsákmány gyűjtésre lováról senki le nem szállott, hanem csak a teljesen elért győzelem után. E hadjárat 1544. nyarán történt. A lajstromok, melyek az esztergomi őrség számát egy egész évről (1544. márc. 20-tól — 1545. márc. 13-ig) negyedévenkint feltüntetik, sem a lovasságban, sem a janicsároknál nagy veszteséget nem matatnak fel. A lovasság öt századánál, feltéve azt, hogy minden század teljes számban volt, a hiány 65 ember. A janicsároknál szintén feltéve ezek teljes számát, a hiány 97 ember. Az 1.544. évbeli június 20-ig terjedő lajstromban előfordul Uvejsz Izmael szujoldsi, napi 15 akcsé zsolddal. Ennek kötelessége volt gondoskodni a Duna vizének vízvezetési géppel avarba szállításáról. A törökök midőn Esztergomot 1543-ban elfoglalták, itt már ilyen gépet találtak, melyről Szimán csauz, Szulejmán császár történésze igy ir : »Volt a Tuna felől egy torony, mely toronyban a vár számára való viz állott, s azt a vizet a benn levő feslett erkölcsű gyauroknak mesterei valami úton-módon felhajtották a várba.« E torony volt a viziváros legerősebb pontja és azért külön paI rancsnok alatt álló őrséggel birt, mely egyszersmind I a fallal bekerített viziváros őrsége is volt. Az esztergomi várőrség offensiv működésének területe főkép a dunáninneni rész lehetett, erre nézve pedig okvetlen szüksége volt, hogy Esztergommal szemben a Duna partján erőditvény leJ gyen, hogy onnan indulhassanak ki a csapatok, miután előbb részletenkint oda biztonságban egybegyűltek. Esetleges visszavonulás alkalmával ott találhassanak védbástyát és ne kelljen félniök attól, hogy az üldöző ellenség őket a Dunán való átkelésben akadályozhatja. Sőt ami legfőbb, a támadó hadsereg erről nem fog közeledhetni Esztergomnak, azért 1546-ban megkezdték a vár építését a mai párkányi oldalon, amely várnak Gsekerdény j nevet adtak. Eme tervbe vett építésről tanúskodik Dobó István lévai kapitánynak levele Ujfalusi Ferenc korponai kapitányhoz, a ki 1546. márc. ! hó 8-án igy ir: »Az esztergomi bég általköltözött és Nógrádba megyén ; és azt is mondják, hogy valami kastélyt akar építeni.* Határozottabban ir eme erődről Várdai Pál u. a. év szept. 22-én a 7 bányavároshoz intézett levelében, a melyet latin : eredeteiből anyanyelvünkre fordítva közlünk. »Hálás kebellel értesültünk Uraságtok leveléből ama segélyről, melyet Sághra felajánlottak, a hol azt a szükség oly igen kívánta ; és arról, a mit e napokban Sághra és Szent-Benedekre nyújtottak, amiről mind eddig mitsem hallottunk; de arról is, hogy már igenis tudomásával birnak Uraságtok annak, mily veszélyben forog eme vidék kivált Esztergommal szemben, legközelebb építendő új vár (castellam) következtében, amiért is felette szükséges folyton szivünkön viselni Ságh megerősítését, hogy képes legyen a szomszéd és folyton éber ellenség előre nem látott támadásai felfogására. Figyelmeztetjük és kérjük tehát Uraságtokat, hogy nem annyira hadi népet, mint inkább pénzt küldjenek, melylyel Sághon folyton lehessen katonaságot tartani.« Tanügy. Az egyetem megnyitása. A budapesti tudomány-egyetem ünnepélyes megnyitása október 10-én lesz. Az előadások, tekintve az idő előrehaladottságát, a megnyitás előtt, október hó 5-én már megkezdődnek. Egy tanítóképezde bajai. A >Nógrád-Honti Ellenzék«-ben olvassuk : A losonci állami tanítóképezde tanerői közül az iskolai év elején Beniczky Lajos a mennyiségtan s természettudományok előadója egészségi okokból szabadságolva lett. Ez a körülmény nagy kellemetlenségbe sodorta most a képezdét, mert nincs aki helyettesítené. Nem lehet ezen nagyon csodálkoznunk, ha tekintetbe veszszük, hogy a tanároknak, Thaisz Lajost kivéve, oklevelük sincs és így nincsenek kellőleg képesítve a fenti tárgyak oktatására. A baj orvoslására nem tehettek mást, mint felírtak a miniszterhez, küldene ő helyettest. A nagy reménynyel várt leirat csakhamar meg is érkezett, mely szerint »oszsza be az igazgató Beniczky tárgyait a tanítóknak* (amit valószínűleg tanerő hiányában intézett így el a miniszter). Erre ismét nagy ribillió ütött ki s nyomban egy második felirat ment Wlassicshoz, amelyben annak rendi s módja szerint kiállította magáról a szegénységi bizonyítványt a tanári kar. Az állott ugyanis ebben, hogy már teljesen elvesztették jártasságukat a fenti tantárgyakból, s ez ok miatt kérik a minisztert stb. A jó kedélyű Wlassics erre azt válaszolta, hogy »helyettest nem ad, hanem tudja, hogy amily buzgalommal elsajátították kineveztetésük előtt a jelenleg is általuk tanított tantárgyakat, elvárja, miszerint hasonló buzgalommal fogják most elsajátítani a mennyiségtan s természettudományi tárgyakat is. Irodalom és Művészet. Hitoktatók kézikönyve. Irta Nagy Antal. — Irodalmunkban számot tevő s nagy elismerést méltányló művet adott ki Nagy Antal, ki hitoktatási irodalmunknak eddig is kiváló tényezője volt. Műve a katekizmus könnyen felfogható elméleti magyarázata, megvilágosítva számos gyakorlati példával, a legjelesebb szakmunkák nyomán. Három kötet — első kötete a jelen mű, a melynek az az előnye is megvan, hogy az összefüggő csoportokat képező kérdések letárgyalása után rövidebb-hosszabb erkölcsi intelmeket s hasonlatokat is ad oly alakban, hogy előadásai kellemes olvasmány s népszerű felolvasás tárgyát is képezheti. Ára 3 frt. Megrendelhető a szerzőnél, Ó-Szőny, s minden könyvárusnál. Lelki kalauz az élet keskeny ösvényén. Irta Tóth Mike kalocsai fögimn. tanár. A hírneves szerzőnek jeles munkája. Mint előszavában megjegyzi, »-néhány elvet fejt ki azon célból, hogy főképen a műveltebb fiatalságot életük feladatának kellő méltatásában tájékoztassa, s igy a józan és vallásos életfelfogásban elvszilárdságra vezérelje.« A könyv nemes, emelkedett tartalma meggyőz bennünket arról, hogy vallásos tárgyakat is lehet érdekesen és vonzón előadni, főleg midőn a vallás az ifjúságra terjeszti ki védőkarjait és annak keblébe akarja csepegtetni ama elveket melyek az élet viszontagságaiban mindentől megőriznek. A könynyed gyakorlottságról tanúskodó stil csak fokozza szerzőnek müveiről táplált elismerő véleményünket. Lourdesi naptár. E cimen egy tetszetősen kiállított, egy szines és sok fénymetszetű képpel ellátott népies naptár jelent meg. A népies és ismeretterjesztő modorban irt, de azért művelt színvonalon álló naptár valamennyi katholikus család szivesen olvasott házi könyve lesz, mely a családban vallásosságot, s a hit iránti buzgó szeretetet van hivatva növelni. Közölve vannak Lourdes legújabb csodaeseményei és az oltáriszentség csodái. Hatásos cikket olvasunk a káromkodásról és a serdülő fiúk és leányok neveltetéséről. A történeti rész becses adatokat közöl a Pálos-rend múltjáról, a Mária tisztelt fejedelmek és királyokról, szent Ferenc harmadik rendjének keletkezéséről. A gazda megolvashatja, mi a teendője hónaponkint. Mészáros Kálmán sz.-ferencrendi másodházfőnöknek, ki az egyházi irodalom terén szép sikereket ért el, nem kis érdeméül szolgál, hogy a katholikus anyaszentegyház legcsodásabb búcsújáröhelyét a magyar nagyközönséggel részletesen megismerteti. A naptár megrendelhető : Mészáros Kálmán sz. Fer. r. atyánál Budapesten. Ára : 30 kr. postával 35 kr. Nagyobb megrendelésnél árleengedés.. 50 drb 12 frt, 100 drb 22 frt. A könyvárusok per 21 frt kapják. A portó mindig a megrendelőt terheli.