Érseki Kisdedóvónő- Képző Intézet, Esztergom, 1895
50 kérte, hogy az összes tanítványai által gyűjtött 2000 koronás alapítvány az ő nevét viselhesse, és Bleszl Erzsébet nyomban föl is olvasta az arról szóló alapító oklevelet. Az ünnepélynek eme dicséretre méltó pontját Miklósy Margitnak és Riedl Zsuzsannának ügyes, együttes hegedüjátéka előzte meg. Az ünnepség utolsó pontja a növendékek ének- és zenekara által lendülettel előadott régi „Riadó“ volt. Utána az ünnepelt szólott meghatott hangon a növendékekhez. Beszédében elhárítani iparkodott minden érdemet, ami őt emez ünne- peltetésre méltóvá tette, csak annyit ismert el, hogy az intézetet nagyon szereti. Megköszönte az ünneplést, különösen, hogy nevéhez fűzve oly szép alapítványt tettek, mely fényes tanúbizonysága a növendékek nemes lelkületének, mert megkönnyíteni a szegény tanulók anyagi gondjait, hogy szellemi kincseket gyüjthessenek, oly jótétemény, mellyel az ember- szeretetet a legnemesebb módon gyakorolják. Őszinte szavakkal köszönte meg a tanári karnak figyelmét és ama fáradtságát, melyet az ünnepség rendezése körül kifejtett; oda nyilatkozott, hogy ha az intézet működését jó eredmény követte, ez csak úgy sikerülhetett, hogy a lelkes tanári testület támogatta s a munka és felelősség terhét megosztotta. Érzékeny szavakkal nyilvánította háláját volt tanítványainak, akik az ország minden részéről nagy számban jelentek meg, hogy egykori igazgatójuk örömében osztozzanak. Végre a kis óvodásokhoz és elemi iskolás leányokhoz fordult, megköszönte nekik a nagy szeretetet, melyet kis szivökben hoztak. A jelenvolt iskolatársak boldogan, kellemes érzéssel hagyták el az ünnepség színhelyét, hogy egymás között tovább örvendjenek a találkozás örömén és megbeszéljék élményeiket, mire volt idejök, mert délben mindnyájan az igazgató vendégei voltak. A megindítóan szép ünnepségen jelen volt vendégek arra a tudatra jutottak, hogy annak, akit ily bensőleg, ily szívhez szólóan ünnepelnek, kell, hogy érdemei is legyenek. Valóban az érdemes férfiú méltó az ünnepeltetésre. Aki ismeri, az tudja, hogy az intézet szivéhez van nőve, szeretettel csüng Ő Eminen- ciájának ez alkotásán. Ez a szeretet párosulva az odaadó, lankadást nem ismerő munkássággal, az intézetet magas nívóra emelte; a kisdednevelés irodalmába tartozó jeles müveivel országszerte ismertté tette magát. Szívből kívánjuk, hogy a negyedszázados papságát ünneplő férfiút, aki helyi társadalmunkban is szerepel, aki városunk ügyei iránt is a legmelegebben érdeklődik és annak boldogulásán munkálkodik és fáradozik, a jó Isten kegyelmének bőségével árassza el és tartsa meg őt nekünk sokáig. Miklósy József.
