Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1941

Ezt megelőzőleg felveti a kérdést: A Boldogságos Szűz testben és lélekben fölvéttetett-e a mennybe? Leginkább azért van ennek tárgyalására szükség, mert Szent Jeromos a test mennybeviteléről kétségben hagy." Mindazonáltal jámborul hiszi (pie creditur) az egész Egyház és a doktorok. Nem is lehet másképp. Hiszen — mondja — Mária mennybevitelének napján az Isten mindenképpen meg akarva tisztelni a Boldogságos Szüzet — emberi elképzelés szerint — nagy gyűlést hívott össze. Ott az összes angyalok és szentek előtt ezt mondotta: íme, itt az idő, hogy az Isten Fia szülőjének lelke eloldva a testtől nyerje el az örök élet jutalmát és égi trónusát foglalja •el Szerintetek most milyen kegyelem és megtiszteltetés jusson az én Szülőanyámnak az ő szentséges testének, akinek méhében fölvettem a Szentlélektől formált testet és lelket, ott mint a legméltóbb szentélyben kilenc hónapig időztem, végül: ő a Szűz szült engem, táplált szűzi tejével, ápolt tisztaságos ölelésével, igen áhítatosan kiszolgált és ott állt a kereszt mellett, amikor haldokoltam és szenvedett velem együtt. — Ekkor az összes szentek és angyalok leborultak, dicsérték az Istent és megszólaltak: „Nagy a mi Urunk, nagy az ő hatalma, — Bölcseségének nincsen határa".

1

4 És: „Veled van bölcseséged, mely ismeri műveidet, — Mely jelen volt akkor is, amikor a világot teremtetted, — És tudja, mi kedves a szemed előtt".

1

5 Ez a te végtelen és felmérhetetlen bölcseséged döntse el és határozza meg: ami igazságos és méltányos szolgáid szemében, — hogy a te tiszteletre és dicséretre legméltóbb édesanyád testben és lélekben megdicsőülten jobbodon ülve veled együtt •örökké uralkodjék. így az öröktől fogva mindenható Isten döntött és azt akarta, hogy a Boldogságos Anya megdicsőült testtel és lélekkel vitessék az égbe s tiszteljék az összes mennyei rendek. Ezután sorakoztatja fel bizonyítékait a tétel igazsága mellett. Más csoportosításban s inkább a lényegesebbet kiemelve a következő érvek, meggondolások találhatók nála. Az egyik érv — Mária kivételes helyzete — a szeplőtelen fogantatással függ össze. Éva által átok szakadt az emberiségre, Mária által áldás. Éva sorsa a fájdalmas szülés s az alávetettség a férjnek; Mária mindez alól kivétel: a szülés után is szűz maradt és mentes minden testi és lelki folttól, teljesen szép ő. Nem volt alávetve férfinak. Ürnője ő minden férfinak és nőnek, s megtörte a kígyó fejét. Igazságos tehát és méltányos, hogy mentes legyen ettől az általános átoktól: „Por vagy, s vissza kell térned a porba".

1

6 Középkori ájtatos lelkisége a szentírás következő helyeivel is támogatottnak véli a mennybevétel valóságát. „Arannyal átszőtt, sokszínű ruhában a királyné áll jobbodon," — mondja a Zsoltáros,

1

7 mert az arany — ezt Pelbárt Mária testére vonatkoztatja — nem romlik meg, nem rothad el. — Az Énekek énekének szavait Máriához intézteti az Ür Jézussal: „Kelj fel, szaporán, barátnőm! — Jöjj, galambom, szépem!"

1

8 Íme a Boldogságos Szűz feltámasztása. — Hasonlóképpen Sirák fiának könyvéből ezt: „Aki teremtett engem, pihenőt adott sátramnak"

1

9 és alább: „A szent városban — vagyis, mondja: a hazában — találtam ekkép pihenőt".

2

0 — Szent János a Jelenések könyvében

2

1 leírja az asszonyt, akinek öltözete a nap; ez nyilván nem illik a testtől elkülönített lélekre. Az asszonyt és öltözékét a test és lélek egységéhez hasonlítja. Ezért a próféták közül Dávid ezt énekli, zengi a Szűz dicséretére: „Indulj el, Uram, nyugalmad helyére, — Te és a te szent ládád",

2

2 t. i. a Boldogságos Szűz teste. — Majd Mózes ajkára adja ezeket a szavakat: Emlékezz, Uram, arra, hogy amikor megparancsoltad nekem a sátor készítését, az Ür szövetsége sátoráét, mely az Isten anyját jelképezi, •— megparancsoltad, hogy az szétimfából

2

3 legyen. Ez ugynis olyan természetű, hogy nem rothad, sem a férgek meg nem rágják, sem el nem ég, — s ha ez rothadatlan, és eléghetetlen, méltó, hogy a Boldogságos Szűz teste se legyen a rothadás martaléka, hanem a legteljesebben dicsőüljön meg. Ugyanilyen eredményre jutunk el akkor is, ha a szenteknek joggal nyújtott tiszteletből következtetünk a Szűz Máriát ezen felül még nagyobb fokban megillető s a kiváló vallási tisztelettől (cultus hyperduliae) sajátságban különböző tiszteletre. A szentek ereklyéit, esetleg teljességben épen maradt testét kegyelettel tisztelik itt a földön, csodák övezik azokat, magasztosságukat élesztik és fokozzák a hívők lelkében a búcsújárások, arannyal és drágakövekkel díszített emlékek emelkednek testük fölött. Am Mária testének minebből a földön nem jut semmi. Érthető: az ő teste nagyobb méltóságú, mint akármelyik szenté. Méltó tehát, hogy a neki járó tisztelet is felülmúlja a szentekét. Minthogy ebben nem részesül a földön, kell tehát, hogy az égben 9