Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1939

nagy jelentőségű ügyben nem jött létre, erők összemérésére, hatalmas vívódásra került hát sor köztük. E roppant mérkőzéseknek hatása az lett, hogy Olaszország részekre bomlott, testvérharcok dúltak az egykor egységes és hatalmas birodalom területén. A jobbak lelkében ennek a pusztító viszálykodásnak fájdalmas ténye rendet sürgető vágyat keltett. Keresésükben a régi egységes birodalomnak, az Impérium Romanumnak eszméjében találták meg a bajból kisegitő megoldást. Fellobbant a hajdani dicsőség vágya s egy egységes nemzeti államot akartak megteremteni. Az antik Róma volt sugalmazójuk. Ugyanebben az időszakban az addig úgyszólván kizárólag egyházias művelődésnek egyre több világi lett részese és lassan irányitója is. így a társadalmi élet átalakult s megindult az alacsonyabb rétegeknek felemelkedése. Ebben az új társadalmi elrendeződésben a szerephez jutottak közül az új gondolatok terjesztői különösen a jogászok voltak, akik ugyancsak a régi Rómához fordultak s annak jogrendszerét vették át. Ezek a mozgalmak nemcsak eszményüknek tekintették az Impérium Romanumot, hanem annak egységét, összetartó erejét, hadvezérei példáját, harci sikereit, hires jogrendszerét, irodalmi nagyságát: egyszerűen jelességeit fontolgatva az új világot hasonlóvá formálni szándékoztak. Egy új római birodalmat akartak, mely a hajdaniból szülessék meg. így sarjadt és indult el a renaissance. Ennek a renaissancenak az Írásbeliség területén való jelentkezését humanizmusnak szokták nevezni. (

2) Ez a mozgalom nem szorrult Itália határai közé, hanem utat talált a külföldre is. Hazánkba hamarosan elért a hulláma. S az antik Rómában gyökeresedő, de új vonásokkal kiteljesedő olasz renaissancehoz hasonló sajátságokat látunk a hazaiban is. Az első nyomok Nagy Lajos korába vezetnek s attól kezdve kisérhetjük vonulását, s szemlélhetjük miként gazdagodik, mig a Hunyadiak korában érett gyümölcsként pompázik előttünk. A köztudatban a Mátyás korabeli renaissance elevenen él. Valóban nagyszerű volt. De nem szövődhetett volna olyanná közvetlen előzmények nélkül. A közvetlenül ható tényezőknek egyike neveltetése s igy atyjának, Hunyadi Jánosnak renaissance alap2. (Horváth János: Az irodalmi műveltség .megoszlása. Bp. .1935. 7. 1. E dol gozat megírására ösztönző és közben irányító volt ez a könyv. 3. Horváth J. i. ím. 51. 1. 8