Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1939

jára vezet vissza. Olaszországi útján Zsigmond kíséretében megismerkedett a mozgalommal s ő, akinek .írástudásáról biztos adatunk nincs, olvasni azonban bizonyára tudott, tolmácsoltatta magának a (humanista szellemi termékek tartalmát. i(

3) Nemzetéért és a kereszténységért vívott harcai Európaszerte ismeretessé tették. Ebben az erkölcsileg s rátermettségévél kiemelkedő férfiúban semmi kalandor vonás nem volt. Csodálatos minden esetre, hogy hadvezéri s országot kormányzó elfoglaltsága mellett is talált módot a műveltség megszerzésére, fejlesztésére, s érdeklődése nem csappant meg irányában. Méltán mondja róla Horváth János, hogy »klasszikusan magyar renaissance-lángelme ő s nincs is több hozzáfogható«. akinek pályája »a legigazibb renaissance-pályafutás, a teljes ismeretlenségből az európai hírnév ormaira.« (

4) Az övénél gazdagabb és sokszínűbb fiának. Mátyásnak a humanizmusa. Nem ugyan mindjárt trónralépése után. Fokozat, fejlődés van benne. Uralkodása második felében pedig oly magas fokra jutott, annyira megerősödött s elterjedt, hogy Mátyás sok velehalt alkotásával ez nem veszett oda. Túlélte őt. Mátyás jellemzően renaissanoe-egyéniség. Vannak elgondolásai, hatalmas tervei s azoknak megvalósítására erős akarattal tör. Akadályt nem ismer: akár nagybátyja az ellenfél, akár más gátló körülmény szorítja meg, vagy fordul ellene, — kihívja a sorsot, szembeszáll vele, keresztülgázol az akadályon, vagy félretolja, de nem tűri, hogy útját elzárják. Ha erőszakkal nem boldogulna, az emberek hiúságához és pénzvágyához alkalmazkodik. Alattomos, ravasz eszközök igénybevételétől nem idegenkedik, ha kellemes, finom modorával nem ér célt. Amikor meghiusulni látja terveit s az említett módok elégtelenek az eredményességhez, dühöngő oroszlánként viselkedik, vagy úgy felingerül, hogy — egy olasz követ szerint — szinte lángol orra, szeme, szája. (

5) Kicsiny dolgok is érdeklik, de főgondolata az apjában magasra emelkedett s benne csúcsra jutott családot megtartani — ezen a szinten, sőt hatalmát nemcsak állandósítani, de kiterjedtebbé is teni. Ezzel érintkezik a magyarság naggyávetésének az eszméje. Külpolitikai elgondolásain alakítani nem rest, ha nagyobb szabású, megvalósíthatónak tetsző terv ötlik fel benne. Legmagasabbra hág becsvágya a császári koronáért vállalt küzdelmeiben. Nem rajta múlott, hanem a siető halálon, hogy a szándék nem érett valósággá. 4. Horváth J. i. ím. 48—49 1. 5. Riedl Frigyes: A magyar irodalom főirányai. Bp. 1916. 58—59. 1. 9