Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1939
Bár az ember lett a középpont, mégsem hatott le a nép rétegeire is a humanizmus. Legfőképen azért, mert szellemileg készületlenek voltak reá, számukra elérhetetlen s érthetetlen volt. Maradt az egész kiváltságos, arisztokratikus, keveseké. De lassan, — különösen a nemzeti nyelv felkarolása útján — hozzájuk is eljutott a műveltség szellője. így a humanizmus szándékán kivül és más tartalommal a nép is kezdett később művelődni, emelkedni. A humanizmus nem marasztalható él az elszigeteltség miatt, hiszen a középkorban is csak papok, egyháziak kezén volt az irodalom, a nép irodalom alatti réteg volt. De ezen az okon kivül azért is volt zártabb köré a humanizmus, mert eszméi, gondolatai, világnézete különben is csak a legigényesebbeket ragadhatták meg, azok előtt tárulhattak ki teljességben és szépségben. Mátyás udvarának' humanistái a platonikus gondolat elbűvöltjei. Tanítványai is voltak a firenzei platonista vezérnek. Mansiglio Ficinonak, aki a kereszténység és pogányság, teológia és filozófia összeegyeztetésén dolgozott. Hatott azonban a nem-tanitványokra is ez az új-platonizmus. Mátyás maga is jártas volt a platonista filozófiában s könyvtárában »egyetlen világnézeti áramlat sem volt oly mértékben képviselve, mint á platonizmusa ( u) A platonizmus jóhiszemű, jószándékú alakitása Ficino művében nem a vallással szembehelyezkedni akarás. Összeegyeztető törekvésében azonban a dogmatikus vallás egyes tétéleit lazábban kezelte. Ficinonak firenzei platóni Akadémiájában a misztikus és vallásos elemek uralkodtak. Teret kapott ott az antikvilág egész okkultizmusa is. ( 1 2) Nem meglepő ez, mert a görög és latin irók tanulmányozása közben nemcsak a stilus, a szép forma ragadta meg figyelmüket, hanem beléjük ivódott annak gondolatvilága is. Már pedig a görög és római mindenütt istent látott. S ha nem is hitt bennük, valami babonás sejtelem alól nem tudott szabadulni, ezt megérezték a renaissance-kor humanistái is. Érdekes paradoxon, hogy ők, az egyéniség nagy erejének hirdetői oly sokat foglalkoztak az emberi életet béklyózó sorssal. Számos De fato c. munka jelent meg. Ennek oka, hogy az erős, akár másokon átgázoló akaratú egyéneknek ebben a korszakában ellentétként a determinizmus, az akaratszabadság hiányának elmélete kap lábra s terjed. Ennek vallói szenvednek a sors rájukkényszeritett hatálmában s 11. Horváth J. i. lm. 135. 1. 12. Nagy József: A filozófia története. Bp. 1921. 177. 1. 12
