Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1941

3 Árpádházi Boldog Margit 1242—1942. Arpádháxi Boldog Margit történelmi megvilágításban. * KEDVES NÖVENDÉKEK! Árpádházi boldog Margit — IV. Béla és Laszkarisz Mária kilencedik gyermeke — 1242-ben a Túróc-megyei Znió várában született. A folyó 1942-ik év tehát a 700-ik a születése után. Ebben a hétszázados jubiláris esztendőben a magyar nemzet hő óhajtása, hogy az egyház szenttéavassa boldog Margitot, akit már életében s a halála után is szentnek tartottak, akként tiszteltek és szenttéavatása céljából az eljárást többször megindították. Szent életéről tanúságot tesz a saját édesapja — IV. Béla király, aki a margitszigeti kolostor alapítólevelében 1255-ben mondja: „Margit úrnőt, akit gyermekeink közöl annál gyengédebb szeretettel ölelünk át, minél biztosabb előjelét látjuk benne a jámbor és Isten előtt kedves életnek, elhelyeztük ebben a monostorban, hogy amíg él, Istennek és a dicsőséges Szűznek szolgáljon." Továbbá testvérei — V. István király és Anna hercegnő; unokatestvérei a két Margit és Erzsébet hercegnők, akik a zárdában vele együtt éltek, IV. László király és Mária nápolyi királyné, akik szenttéavatását sürgették; Ladomér esztergomi érsek, Marcellus atya --a gyóntatója és első életírója, 39 apácatársa és sokan mások, akik 1271-ben és 1276-ban jegyzőkönyvbe mondották vallomásaikat Margit kiváló erényeiről és az ő közbenjárására történt 81 csodáról. Tiszteletét bizonyítja az egész keresztény világban elterjedt Domonkos rend, amelynek rendházai már Margit életében értesítést nyertek a királylány hősi * B. Margit tiszteletére rendezett triduum első napján elmondta: Dr. Lepold Antal protonotárius kanonok.