Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1940

4 Az anya, Nemes Nagy Terézia, ősi katolikus család sarja. Dédanyja hét pappal ajándékozta meg a katolikus egyházat, mint azt sírfelirata bizonyítja a Szöllösgyörki temetőben. „Itt nyugszik Paizs Anna, hét papnak az anyja, ötnek a szülője, kettőnek nevelője." 2. Gárdonyi anyjáról Krokos Lajos sályi gazda, Gárdonyi egykori iskolatársa és játszópajtása, mint igen templomos asszonyról emlékezik meg, kit mindig rózsafíízérrel lehetett látni. 3- Ez a jámbor falusi asszony tanította meg Gárdonyit imádkozni, ő nyitotta meg fia leikében a katolikus misztikum naiv átérzésének soha ki nem száradó forrását. 4- Nemes Nagy Terézia buzgósága azonban nem volt ment minden árnyoldaltól. Babonás volt, mint sok más falusi asszony, állítólag az újszülött Gárdonyira is ráolvastatott a javasasszonynyal. Gárdonyi gyermekkorában naplója tanúsága szerint szintén babonás volt, rendkívül szenvedett minden pénteken, félve a pénteki felelés sikertelenségétől. Krokos Lajos elbeszélése szerint Gárdonyi atyja erősen luteránus érzelmű ember volt, bár eljárt a katolikus templomba is. Szerette, ha fia ministrált, de ezt a gyermek Gárdonyi nem szívesen tette, mert nem szerette a latin szertartást. Ha alkalom volt rá, megszökött a ministráció elől madarászni. (

i. Ziegler Sándor mint luteránus ember, sok dologban nem értette meg a katolikus Egyházat. Egy alkalommal, midőn a gyermek Gárdonyi a szertartástan könyvében azt olvasta, hogy a pápa papucsát azért kell megcsókolni, mert szent ereklye van benne s e felett csodálkozott, atyja szintén elolvasta ezt, majd a csodálkozó gyermek problémáját megoldatlanul hagyva, szó nélkül tűzbe dobta a könyvet. 7. Az ellentétes atyai és anyai példa hatása alatt a zsenge gyermeki lélekben nem tudott a katolikus hit olyan mély gyökeret verni, hogy az élet viharait sebződés nélkül kiállhatta volna. Ehhez járult az első gyermekség után a sárospataki, majd budapesti ref. iskola nevelése, mely gimnáziumok aligha mélyítették Gárdonyi lelkében a katolikus érzést. 8. A gimnáziumi éveket az egri tanítóképezde követte. Kénytelenségből ment tanítónak, hogy az apa nélkül maradt család minél előbb kenyérkeresőhöz jusson. „Ezt a pályaválasztást törésnek érezte életében. Azzá is lett, főképen önképzése, szellemi fejlődése szempontjából. Valóban a hetvenes évek tanítóképzése nem volt alkalmas arra, hogy mélyebb átfogó műveltséget adjon és a Gárdonyi féle mohó tudásszomjú lélek számára nem teremthette meg a későbbi egészséges önképzés szolid alapját. Később, mihelyt egy kis szellemi lélekzethez jutott, szenvedélyes autodidakta lett, szinte vad mohósággal vetette rá magát a tudományra, de mindvégig üldözte az autodidakta végzete, aki az elmének kellő iskolázottsága híjján nem egyszer új igazságként üdvözöl ba-