Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1940

r 3 I. Gárdonyi Géza és a vallás. A szülői ház hatása, gyermek és ifjúkori vallásos emlékek. „Boldog ember, ki az Isten útját járja, Láthatatlan angyal az utazó társa. Kő között se botlik, homályba se téved, ' Az ilyen embernek a halál is élet. Boldogtalan ember, ki nem néz az égre, Széltől fujt ballango az élete képe: Virágos mezőn is akadékot talál. Az ilyen embernek az élet is halál." Csak égre néző ember beszélhet így. Olyan ember, aki érzi, hogy életcélja nem csupán a föld, hanem aki tudja, hogy e földi életet is csak az örök cél felé vezető helyes beállítottság teheti boldoggá. Ilyen égre néző ember volt Gárdonyi. Elete szakadatlan keresés, keresése az Isten felé vezető igaz, boldogító ösvénynek. Ez a ikereső, kutató, önmagával örökösen harcoló lélek 1863-ban, a Fejér megyei Agárd községben, Ziegler Sándor géplakatos házában látott napvilágot. A család nem volt tiszta katolikus. Atyja luteránus vallású volt, anyja Nemes Nagy Terézia katolikus. Ziegler Sándor Szöllösgyörökön nősült meg. A házasságkötés nem ment ' minden baj nélkül, mert a községi és a környékbeli lakosság tiszta katolikus * volt. A házasság abban az időben katolikus szempontból érvényes lett volna akkor is, ha a születendő gyermekek felesek lettek volna, de a györöki katolikus pap ennyivel nem elégedett meg. Ziegler Sándor tehát, mint maga mondja „engedve az alkalmi zsarolásnak" kötelezte magát, hogy a házasságból származó összes gyermekek katolikusok lesznek. így lett Gárdonyi Géza saját elbeszélése szerint katolikus. (Én magam).