Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1940
23 kus Egyház tiltja a párbajt, mint olyat, mellyel tudatosan tör valaki embertársa eletének kioltására. Gárdonyi könnyen veszi e tilalmat. Szerepel, mint párbajsegéd, midőn a Hazánk társszerkesztője volt, maga is két párbajt vív szegedi újságíró korában, az egyiken ellenfele csaknem belehal sebeibe. 68. Nem ismerte el a gyónás krisztusi eredetét. Egyik névtelen méltatója ezt írja róla: „ . . .mindig hibáztatta azt, mikor a néptől hallotta, hogyha vétkezik valaki, hát majd meggyónja és meg lesz bocsátva a bűne, mert feloldozza a pap. Az ő nagy lelkével nem fért össze ez a kisemberi félszegség. . ." 6 9- így nem is férhetett össze vele, ha felmentő levélnek látta a vétkezéshez. Az a baj, hogy mélyebben nem érezte át fontosságát és nem a kegyelmi élet biztosítóját látta benne. Szinte nevetségessé teszi a gyónást az Ida regényében, mikor apró semmiségeiket „egetrázó vétkek"-ként gyóntat meg az apácazárda növendékeivel. Hogy mi a tulajdonképeni véleménye a gyónásról, az Egri csillagokban egy luteránus pap szájára adja, ki a nála gyónni akaró rab fiúnak ezt mondja: , Mink nem gyóntatunk, csak gyónunk. Mink azt hiszük, hogy Isten látja a lelkünket." Fehér Laci, a halálra ítélt betyár (Fehér Anna c. színdarabja) nem kér papot: „Meggyóntam én már a törvényszéknek, rám is adta a penitenciát. A jó Istennel majd elvégzem magam is." De mintha e meggyőződésében ingadozna. Bibi c. regényében Péter János úr, ki pedig mindenben Gárdonyi elveit vallja, halála előtt közvetlenül meggyónik és megáldozik. Gárdonyinál nem találjuk meg e pálfordulást. A nagybeteg író mellett utolsó éjtszakáján ott virrasztott dr. Petró Kálmán, egy egri katolikus pap, 7 0- de Gárdonyi nem gyónt meg, valósziiriüleg ez elve alapján: ..A szívet azért rejtette el az Isten, hogy senki se lássa." (Isten rabjai). Gárdonvi ellensége volt a katolikus vallás liturgikus külsőségeinek, főleg a latin nyelvnek. Láttuk, hogy már gyermekkorában ellenszenves volt neki a latin nyelvű szertartás, s később is a falusi nép vallástalansága okának tartja, hogy e nép nem érti a latin igéket. 7 1 • A katolikus vallás sok szépségéből legjobban megragadta Gárdonyi lelkét Mária és a szentek tisztelete. Eleven gyöngédséggel veszi körül Szűz Mária alakját, oly meleg szeretettel beszél róla, mint ahogy a legjobb gyermek szokott beszélni a legjobb édesanyáról. Csodálja Mária tisztaságát, azét az egyszerű kis zsidólányét, ki eljegyzésekor fehérruhát varr magának és ékességeül a liliomot választia, mely ezentúl egyedüli dísze és ékessége mennyegzőjén és minden időben. 7 2- Lelke az esti harangszókor a Boldogságos Szűz Máriával tudott társalogni. Esti harangszó c. költeményében ideképzeli újra a virágos földre az égi Anyát: „Ha elgondolom, hogy e Föld színén valóban élt e tiszta, égi lény! Járt-kelt, mint mink: a lábának nyomát a porban hátrahagyta, merre ment; hajába tűzött fehér violát.
