Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1935

40 dottságuk okairól és az azok elhárítására alkalmas eszközökről tanácskozzanak. Junius 6.-án tartottuk meg a szülői konferenciát, amelynek előadói Gyöngyöshalászi Takách Gyuláné, hpesti polgári leányiskolái igazgatónő és ür. Stockingerné, Dr. Kovács Mária, OTBA főorvos voltak. Elő­adásaikat értesítőnk elején tesszük közzé. A nagyszámban megjelent szülők és az intézet nevében az igazgató mondott köszönetet az előadóknak. 8. fírkölcs-fegyelmi, tanulmányi, egészségi állapot. a) Az erkölcs-fegyelmi állapot fokmérője, tükörképe a tanári kar nevelő munkájának. Növendékeink fejlődésével a tanári kar mind na­gyobb gondot fordított növendékeink nevelésére, vallás-erkölcsi és hazafias érzelmek fejlesztésére. Nemcsak szerzetes-tanári hivatásának tesz ezzel eleget, hanem az új középiskolai törvénynek is, amely a középiskolai oktatás középpontjába a nevelést állítja: "A magyar középiskolának a törvény szerinti célkitűzésében az az elv domborodik ki, hogy a közép­iskola feladata elsősorban a vallás-erkölcsi alapon és magyar nemzeti szellemben való nevelés. Ennek az elvnek előtérbe helyezése elsőrangú nemzeti érdek. Éppen ezért a középiskolai tanárságnak az oktalás­nevelés gyakorlati céljainak megvalósítása érdekében el kell követnie mindent, hogy mind a vallás-erkölcsi szempont, mind pedig a nemzeti szellem a nevelés és oktatás tekintetében minden vonalon érvényesüljön." (VKM. 32.400/1936. V. 1.) Hangsúlyozza a törvény, hogy nemcsak a tanítás során törekedjék erre a tanár, hanem a tanításon kívül is minden kínálkozó alkalommal, főként pedig az osztályfőnöki óra kere­tében, amely a legalkalmasabb arra, hogy a pedagógus a gondjaira bizott tanítványok jellemét, képességeit megismerje és azok fejlődését helyes irányba vezesse, (u. o.) így találkoznak a zárdaiskolák és a középiskolai törvény a középiskolák nevelő-oktató munkájának cél­kitűzésében. A V. K. M.-nek 3000/1935. sz. rendeletével életbeléptetett új közép­iskolai tantervnek fontos, lényegbe vágó újítása, hogy 1935—36. iskolai évvel a leányközépiskolákba is bevezeti az osztályfőnöki órát. Az osztályfőnöki óra az esztergom-vizivárosi Irgalmas Nővérek nevelő­intézetében nem újság, mert hisz a polgári leányiskolájában már év­tizedek óta szokásos. Az osztályfőnöki órák az iskola nevelő körét iparkodnak kibővíteni, hatását kimélyíteni. Szükség van erre. Hisz az élet száguldó irama mind­jobban lefoglalja a szülőket; a megélhetés, a kenyérkeresés gondjai, munkája, vagy a társadalmi elfoglaltság elvonják az édes apát, az édes anyát is — sajnos, nagyon sokszor — a gyermekkel való foglalkozás lehetőségétől, és igy lassan-lassan, de mégis szükségszerűen az iskola került előtérbe, hogy szülőkkel megossza, vagy tőlük átvegye a nevelés nehéz, súlyos felelőséggel járó munkáját. Intézményesen ez eddig még nem volt biztosítva, mert hisz eddig az osztályfőnök csak a rendes tanóráktól elvont néhány percen foglalkozhatott növendékeivel. Az osztályfőnöki óra az első lépés az iskola nevelői tevékenységének intéz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom