Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1932

világít és világításával megakadályozza azt, hogy megbotoljunk, hogy lábunkat ne sértse kiálló tövis avagy szikla, hogy ne essünk az előttünk elterülő feneketlen mélységbe, örvénybe. Boldog Margitnak neve az iskola nevében, annak pecsétjén, hivatalos írásainak fejlécén az első pillanatra sablonnak, divatnak látszik s nem vesszük észre az élet rohanásában, a napnak ragyogásában, mit jelent ez számunkra. Egy francia közmondás azt mondja : noblesse obiige, a nemesség kötelez. A fehéren ragyogó menyasszonyi ruhában nem lehet, nem szabad házi munkát végezni, a katonatisztet köti tiszti kardbojtja, Isten szolgáját védi és kötelességekre készteti ruhája, a hétköznapok piacaira nem mehetünk ünnepi díszben, Isten házába nem lépünk rongyos, foltos takarító ruhában. Noblesse obiige. így kötelez B. Margitnak neve is ennek az iskolának címében. Miben áll ez a kötelezettség ? Az iskola feladata olyan jellemeket kibocsátani az életbe, melyek megállják helyüket minden körülmények közt, olyan munkásokat bocsátani az élet útjaira, kik mindig legjobb tudásukat adják ahhoz, aminek végzése kötelességük. Olyan jellemeket kel! adni ennek az iskolának az élet számára, melyek mindig megtalálják a helyes összhangot az ideigtartók és az örökkévalóság közt s úgy irányítják éltüket, hogy e földön járnak, dolgoznak, küzdenek, szenvednek. elbuknak, de szemük mindig az el nem múló értékeken van. Ennek az iskolának olyan egyéneket kell adni az élet számára, akik az erjesztő kovásznak szerepét töltik be s áterjesztik, átgyúrják ennek az iskolának szelleme szerint élőkké azokat, akiket a sors összehoz velük, akikhez sorsukat kötik, vagy akik felett hivatásuk rendelkezni. — Ám ezt a szellemet csak akkor adhatja az iskola, ha hűségesen ragaszkodik azokhoz a tanításokhoz, melyek B. Margit szívét éltették, azokra a kötelességekre tanítja növendékeit, melyek a Boldognak szívét hatották át s azoknak az igazságoknak, elveknek lelkes, áldozatos harcosaivá gyúrja át a rábízott lelkeket, melyek mellett Boldog Margit élt s irányította életét, melyeket ő tartott szentnek s amelyekért odaadta volna életét is, ha úgy kívánták volna tőle, mert lelkében a vértanuk szelleme élt. A noblesse obiige ilyen értelemben köti az iskolát s ennek az iskolának minden irányítója, minden nevelő munkása ebben a szellemben dolgozik hivatásánál fogva is, mert hiszen odaadta mindenét azért, akiért B. Margit adta . . . Krisztusért s ha szabad magamat így kifejezni — mesterségévé tette B. Margitnak mesterségét. Ám a noblesse obiige vonatkozik azokra is, s talán elsősorban azokra, akik ennek az iskolának küszöbét tapossák s itt gyűjtögetik össze azokat az el nem múló értékeket, melyeket hozományul visznek ki az élet küzdelmeibe. Amilyen kötelessége ezen iskola irányítóinak, vezetőinek, nevelőinek, tanárainak B. Margit szellemét ápolni s ebben a szellemben nevelni, éppen olyannyira kötelességük ennek a szellemnek valósággal vé-