Városi reáliskola, Esztergom, 1942

12 szerkezete művészien tökéletes, nyelve ragyogóan kifejező és színes. Miért írta meg Arany költeményét ? A pusztulásunk nyomán érzett fájdalmunkat akarja enyhíteni, a költemény szépségével gyönyörködtetni, belső lelki feszültségét levezetni. Hasonlítsuk össze Czuczor Szondi-jával ! Aranyé sokkal kifejezőbb, művészibb. A részletek kellő megtárgyalása után a szintézisre kerül a sor. (A módszert is tudatosítanunk kell a tanulókkal, rámutatva az analízis és szintézis lényegére.) Összefoglaló jellemzés Aranv balladáiról és költői sajátságairól. Melyek Arany legismertebb balladái, melyekkel ismerkedtünk meg ? — Mit fejeznek ki általában ? Komor tárgyat, megrázó eseményt, súlyos eszméket, feldúlt lelki állapotot, lelkiismeretfurdalást, a bűn és bűnhődés kérdését. Tárgyuk szerint milyenek ? Magyar és ídegentárgyúak, történetiek — korabeliek, népi — nem népi balladák. Hangulatuk szerint komolyak — komorak. Derűs hangulatú a Pázmány lovag. Miért ilyen hangulatúak ? Komoly eseményt mondanak el, komoly felfogásban és emelkedett beállításban. — Mit

1 fejeznek ki ? Bűnt és bűnhődést. Ez több balladában főhelyet foglal el. (Használjuk ki ezeket az adottságokat minél alaposabban !) Milyen lelkű emberek, milyen állapotban követik el ezeket a bűnöket ? Zilált, feldúlt, bűnös lelkűek ; felindult lelki állapotban, bűnös természetük nyomán. (Ágnes asszony, V. László, Kund Abigél.) Hogyan rajzolja ezt Arany János ? (Ezt láttuk az V. Lászlóban.) Hogyan fejezi mindezt ki ? Megrázó cselekmény, zilált lelkek, sötét bűn, súlyos büntetés szerepeltetésével ; a balladai homály, szaggatott előadás, természeti képek alkalmazása, kettős cselekményű szerkezet, hangfestő nyelvezet, a vers komoly ritmusa és súlyos lejtése megfelelő kifejezési eszközök. Mondanivaló és kifejezés, tartalom és forma szorosan és szervesen összefügg. Eléri a bűnösöket a büntetés ? Igen, mindnyájukat. Zárt erkölcsi világrend, emelkedett világnézeti nyilatkozik meg ezekben a költeményekben. Hogyan, mivel büntet Arany ? Súlyos bűnért súlyos büntetés jár : testi és lelki. Melyik a finomabb, melyiket nehezebb megrajzolni ? A lelki, annak rajza nehezebb. Arany ehhez művészien értett. Különösen kiemeltük a szerkezetet, a felépítést az V. László és a Szondi két apródja c. balladákban. Mi itti a művészi ? A teljesség és a kerekség ; kettős cselekmény, párhuzam ; a természeti képek szerves rajza ; pompás nyelvezet, hangfestés, ábrázolás ; a vers komoly ritmusa ; in medias res, balladai homály. Mindez szerves egész, amiti túlozni lehet, de felülmúlni nem. Mit akart a költő velük mondani? 1.) Valami szépet, gyönyörködtetőt. 2.) Erkölcsi tanulságot, felemelést adni : van erkölcsi világrend, van büntetés a bűn nyomán. 3.) Ezzel vigasztalni nemzetét az elnyomatás Ikeserű éveiben (1853—56, ezek Arany balladatermő évei). Saját szívén is könnyíteni akart. Milyen írói egyéniség rajzolódik ezekből a balladákból ? Érzékeny lélek, finom erkölcsi felfogás, komorságra hajló, kissé fáradt, majdnem letört, de nem kétségbeesett. Nagy érzéke van 1.) a zilált lélek, a bűn és bűnhődés rajza. 2.) a természeti megfigyelések, 3.) a szerkezet egysége,