Városi reáliskola, Esztergom, 1942

11 zött ? Van, : a) Az esemény hangulatát, hőseinek lelki állapotát festi a természeti képsorozat, b) Az időjárás szervesen kapcsolódik bele a cselekménybe : a rabok a zivatarban könnyebben menekülhetnek. Ki a főhőse ? V. László. — Milyen lelki állapotát festi a költemény ? Feldúlt, zaklatott, mert sötét bűnt követett el. — Hogyan rajzolja ezt Arany ? Nyugtalanul alszik, fel-felriad, ijedezik, hallucinál, mindenről a gonosz tette jut az eszébe, lelkifurdalásai elől menekül. Ott mi történik vele ? Megmérgezik. — Megérdemelte 1 Meg ! Az erkölcsi igazságszolgáltatás megtörtént, megnyugszunk. Kellene-e, lehetséges-e valamit még hozzátenni, vagy elvenni ? Nem, így kerek egész. Említettük a tartalom és a forma kapcsolatát. Megfelel-e ez a forma ennek a tartalomnak, helyes-e így, vagy máskép jobb lenne ? (A találgatásnak bő teret engedünk ! így jó. Tökéletes a tartalom, tökéletes formában. Nézzük a nyelvet, ritmusát, a verselést. Képek, párbeszéd, kérdés, felkiáltás, elhallgatás fordul elő benne, — mindez színessé, élénkké, drámaivá teszi a költeményt, és foglalkoztatja az olvasót. Az elbeszélést in medias res kezdi, balladai homály jellemzi. Tárgya történeti, erkölcsi beállításban, ez széleskörű és mély : sok embert érdekel, erkölcsi vonatkozásban alapvető jelentőségű, A költemény felfogása emelkedett, hangja komoly, helyenként komor. Cselekménye két ágban is egységes, szerkezete kettős. Jellemzése eleven, részletező, hézagos. Az előadás eszközei : személyeket szerepeltet, jeleneteket teremt, természeti képeket állít be keretnek és háttérnek. Műfaja ballada. Miért az, miért jó ballada ? A „Szondi két apródja" című költemény tárgyalása hasonló gondolatmenet szerint történik. Noha minden irodalmi mű más és más, sajátos íönálló valami, amit egyénien kell boncolgatnunk, tanítványaink számára, a könnyebb érthetőség kedvéért, mégis ajánlhatom az itt ismertetett gondolatmenetet mintául. A mintaolvasás után megállapítjuk, hogy a költő szép természeti képpel kezdi, ez megfelelő érzelmi megiíidítást nyújt. Mi történik ebben a költeményben ? Párhuzamos menetet látunk : a) a két ifjú énekli Szondi hős halálát, Drégely elestét, (5., 7., 9., 11., 13., 15., 17., 19. versszak), b) a török szolga szól hozzájuk (6., 8., 10., 12., 14., 16., 18. versszak). A Ikettő szervesen összekapcsolódik, művészi menet. Az indítást az 1—4 versszak adja meg. Tökéletes kerek egész a költemény, a cselekmény elbeszélését in medias res kezdi, balladai homály borong benne (hézagosság, szaggatottság). Mindez szervesen összefügg. Hogyan építi fel Arany ezt a költeményét ? Fokozatosan és szervesen : a várostrom mindjobban öldöklővé, véressé válik ; a dalnokok mind szilajabban énekelnek ; a szolga pedig egyre türelmetlenebbül szólítgatja őket. Kell-e hozzátenni valamit ? Nem ! Hangulata, érzelemköre komoly, komor : ilyen tárgyról van szó. Tárgya hazafias, széleskörű és mély. Felfogása emelkedett. Szerkezete : két párhuzamosan futó szálból tevődik össze. Jellemzése képszerű, eleven. Az előadás eszközei : személyeik szerepeltetése kettős cselekményben, a megtörtént események megelevenítése, szép természeti keret. Mi fog meg benne leginkább bennünket ? Hangulata, finom és mély