Városi reáliskola, Esztergom, 1934

17 vázolt általános, nagy világváltozásban mennyire megváltozott a gyermeki lélek is s milyen óriási a különbség a mai, a világháború utáni és a háború előtti békés évtizedek gyermeke között. Az új világnézet a mozi,

1 a rádió,

2 a sport, a technikai fejlődés csodái, a repülés stb. révén belehatolt a gyermek lelki világába is és egyelőre olyan káoszt teremtett benne, hogy sokszor a legtapasztaltabb nevelő is tanácstalanul áll vele szemben. Ezzel a ténnyel tehát számolnunk kell, ezt visszacsinálni — bármint szeretnék is egyesek — nem áll nevelő ráhatásunk hatalmában. „Ha megváltozik a világfelfogás — írta Weszely már egy negyedszázaddal ezelőtt

3 — a nevelésről való felfogásnak is meg kell változnia. A tanítás anyagának is meg kell változnia, ha változik a kultura tartalma. Meg kell változniok azoknak a követelményeknek, melyeket a jó neveléshez fűzünk, ha megváltoznak a szociális viszonyok, s megváltoznak azok a föltételek, melyek az ember életének fenntartását irányítják. A pedagógia haladásának tényezői tehát mélyen a szociális élet talajában gyökereznek." — Ha tehát az iskola és a gyermek között annyira megszakadt kapcsolatot újra meg akarjuk találni és meg akarjuk erősíteni, akkor nincs más mód, mint hogy az iskolának, a nevelésnektanításnak kell a megváltozott világhoz és a megváltozott, új gyermekhez alkalmazkodnia, olyformán, hogy más, az eddigi eltérő módon kell hozzáférkőznünk a gyermek lelkéhez, olyan pontokon kell újra megteremtenünk a vele való kapcsolatot, amelyeken át legkönnyebben és legintenzívebben tudjuk nevelő és tanító ráhatásunkat érvényesíteni. 1 A mozinak a gyermeki lélekre gyakorolt hatását már nagy irodalom kutatja. Főképen kriminálpedagogiai részében gazdag. Ma is használható összefoglalás: Körmendy Ékes Lajos: A mozi. Bpest, 1915. — Dr. A. Hellwig: Kind und Kino. Beyer, Langensalza, 1914. 2 Érdemes volna behatóbban foglalkozni azzal a megfigyeléssel, hogy a rádió nyomán hogyan terjedt el egy új műveltség a társadalom olyan rétegeiben is, ahol azelőtt szellemi életről alig, vagy semmit sem beszélhetünk. Auditivkulturának jellemezhetnők, mert a fülön át jut a lelkekbe. S ezek a hatások a még olvasni nem tudó kisgyermek előtt sincsenek elzárva, mert hallása révén ő is befogadhatja. Úgy gondolom, hogy a rádió előtti, főképen vizuális, könyvkultúrával szemben ez bizonyos tekintetben ugyanolyan hatalmas, szinte forradalmi jellegű szellemi változás, mint amilyen az volt, amikor a középkor főkép auditív kulturája a könyvnyomtatás feltalálálásával és elterjedésével a betű vizuális kulturájává transzformálódott. Érdekes párhuzamok a mai, háború utáni és a renaissance-ot megelőző korok lelki világával bőségesen adódnak: a vallásosság és a hitélet mélyülése, a kollektív érzés újabb feltámadása és terjedése, a primitív és a konstruktív művészet lelki érintkező pontjai, a zene iránti fogékonyság roppant fejlődése és a zene óriási elterjedése, a tömegmozgalmak (a művészetben is: szabadtéri játékok, miszteriumdrámák) „divat"-ja stb. 3 A modern pedagógia útjain. 410 I. 2