Városi reáliskola, Esztergom, 1931

HETVENÖT ÉV. 1857-1932. A Mindenható segítségével az idei évvel fejezte be intézetünk nevelő munkájának 75-ik tanévét Talán nem eléggé indokolt ma a ránk tornyosuló gond és nyomorúság közepette ünnepelni, de emlékezni kötelesség, mert a mult hasznos tanulságok és újabb munkára való erőgyűjtésnek a forrása. Amikor 75 évvel ezelőtt reáliskolánk létesült, az abszolutizmus minden életet bénító idejében a magyar élniakarásnak volt hirdetője, a magyar feltámadásnak egyik szerény előhírnöke. Esztergom szab. kir. város közönsége 1854-ben „a haladás és a szellemi művelődés eszméjétől vezéreltetve" kért a felsőbb hatóságtól engedélyt a reáliskola alapítására. És ma, 75 év múlva, megint benne vagyunk a nagy magyar télben és csonkaságunkban és nyomorúságunkban megint csak művelődés-szeretetünk és kultur-haladásunk az az egyetlen fenntartó erő, mely nemzetünket az új magyar tavasz felé vezetheti. Kevés újabb középiskola van hazánkban, melynek múltja küzdelmesebb, jelene súlyosabb volna a miénknél. De a küzdelemben megedződtünk. A jelennel bátran szembenézünk. Hetvenöt év alatt minden szegénységünk dacára két osztályúból nyolc osztályúvá lettünk, 34 tanulóról 324-re szaporodtunk.