Városi reáliskola, Esztergom, 1914
23 Hábcr Jánosnak rajzóráit az érseki tanítóképezdében, dr. Gedeon, Irlinger és Obermüller tanárok Ember józsef, Hasenauer Andor és dr. Róth János óráit a kereskedőtanonciskolában. A tanári karban a tanév folyamán beállott személyi változások az intézet történetének fejezetében vannak feltüntetve. E változások is meg-megakasztották a tanulmányi menetet. A tavaszi népfelkelő szemlén dr. Csinos Albin, dr. Gedeon Endre és Irlinger Antal tanárok is besoroztattak, de a tényleges katonai szolgálatra való bevonulás alól felmentést nyertek. E nehéz külső körülményekhez még más momentumok is járultak, amelyek tanító munkánkat megnehezítették: a nagy lelki feszültség, amely az idegeken uralkodott; a harctéri hírek, a hadi szerencse változandósága, a nagy háború állandó izgalmai elvonták az ifjúság figyelmét az iskolától; sok tanulónál a családi körülményekben beállott változások, a családfő vagy a családtagok távolléte, sorsának bizonytalansága, esetleg betegsége, sebesülése vagy halála nagyfokú lelki depressziót, sőt zavarokat idézett elő, amelyek hetek, sőt hónapok után is észlelhetők voltak; végül — de nem utolsó sorban — a határtalan drágaság következtében a legnagyobb részt szegénysorsú tanulóifjúságunk táplálkozási viszonyainak olyan megromlása állott be, amely általános testi erőállapotuknak nagyfokú hanyatlását eredményezte, (amint azt a nagyszámú mulasztások is mutatják) és így megbénította az ifjúság szellemi munkáját. E sokféle zavaró körülmény közepette kétszeres buzgalommal, a nehézségek kellő mérlegelesével és szerető megértéssel folytattuk tanító munkánkat. A tanulmányi eredményben ittott bizonyára lesznek kisebb hiányok, de viszont a háború felvetette ezernyi kérdésnek megvilágítása és megmagyarázása révén az ifjúság látóköre mérhetetlenül tágult, az eleven élet nyújtotta tapasztalati kincse bőségesen gyarapodott, ami mindenesetre sokszorosan felér az elvont iskolai tanulmányok esetleges hiányaival. Egy tekintetben azonban igen kedvező volt ez a háborús tanév: nevelő munkára soha idő oly alkalmas nem volt, mint a mostani. A gyermeki lélek állandó feszültségében sokkal jobban reagált minden intésre, buzdításra, önkéntelenül feltárult tanára