Városi reáliskola, Esztergom, 1895

8 szolgálatot tesz. Tetemes egy czélszerű középiskola építésének költsége, de számba sem jő akkor, midőn biztos lehet a város közönsége abban, hogy a magas kormány ezen áldozat fejében kész mindenkor a tanárok fizetésének terhe alól a várost felszabadítani; nem egyéb tehát egy ily építkezés, mint a tőkének tízszeres kamatra leendő gyümölcsöző elhelyezése. A tanárok ügye az, mely az utóbbi időkig a legmostohább elbánásban részesült. A városok, melyek Esztergommal egy időben emeltek reáliskolát, már egytől-egyig gondoskodtak a tanárok oly ellátásáról, hogy a megélhetés küzdelme el ne vonja őket az iskola ügyének odaadó szolgálatától. Városunk van e tekintetben leghátrább, s ime mégis mondhatni, hogy a tanári kar magva kitartóan megállta helyét, kezdetben mint védője az iskolának az ellenséges áramlat ellen, később otthont teremtve magának e városban, szüntelenül lelkesítve a reáliskola érdekében igényeinek fölcsigázása nélkül várta be a jobb kort, mely ime felettük is derengeni kezd. Az ifjabb nemzedék a tanárhiány korában már több érzékkel viseltetik a jobb fizetés, társadalmi s egyéni előnyei iránt, már kevésbbé bizza sorsát a bizonytalan jövőre s oklevele birtokában oda pályázik, hol a fizetés ügye immár rendezve van. — Ez közvetlen oka annak, hogy a mi intézetünk tanári pályázatai évek óta meddők maradnak. Rendelkezésre állván az elmúlt tanévről a legtöbb reáliskolának értesítője, kínálkozó alkalmul nyílik megtenni az összehasonlítást, hogy feltűnőbbé legyen külső képében szegényes reáliskolánknak belső gazdagsága ; hogy biztos alapon indulhassanak azok, kik ez intézet fenntartásáról gondoskodni hivatva vannak. A tananyag s a tanmenet az ország összes intézeteiben ugyanaz, legfeljebb a tankönyvek szerzőikre nézve