Városi reáliskola, Esztergom, 1895

9 térnek el s így e tekintetben minden összehasonlítás fölösleges. A tanhelyiségről már korántsem állítható ugyanez. A mi épületünk talán valamennyi iskola épületnek mögötte áll, hiszen minden fenntartó sürgősen gondolkodik azon, hogy a helyiségek a tanügynek s az egészségi állapotnak megfelelők legyenek; nálunk az első szempontból a termek elégtelensége, a második szempontból az időközi üdülőhely teljes hiánya nyomasztólag hat az intézet életére. Az előzmények szerint e hiányok a múltra nézve indokolhatók, de a jövőben már alig tűrhetők, és a folyton növekedő létszám mellett a reáliskola újjáépítése az clodázhatlan ügyek sorába lép. E holt befektetéstől féltik legjobban a várost, mely az utóbbi időben a rohamos emelkedés, az ujabb s ujabb építkezés mellett elérte a 117"/o pótadót. A teherkönnyítés módjainak keresése közben a reáliskola csak teherként szerepel, de ha városunk vezérlő egyénei cl nem szalasztják a módot, melyet teherkönnyítésül Hóman Ottó dr. tank. kir. főigazgató miniszteri meghagyásból ajánlott íel a városnak, úgy a 2000 frtról 6000 frtra emelendő állami subventio nem megvetendő ajánlat s ennek ellenértéke, hogy az iskola megfelelően helyeztessék cl, csak subjectiv okokból tagadható meg, hiszen ha a város ily czélból ez időszerint építkezni képtelen is, mi akadály van abban, hogy legalább addig, inig a saskaszárnya telke a neki szánt rendeltetésnek átadható lesz, a reáliskola költözzék be a meglevő s kevés költséggel czélszerűen átalakítható épületbe. Hogy a magas minisztérium a városokra nézve kedvező feltélelek mellett is hajlandó ellátásába venni az életre való intézeteket, bizonyítja az egri állami alreáliskola ügye, melynek érdekében kötött szerződésből idézem a fontosabb pontokat. 1) Eger városa átengedi iskola helyiségül a czél-