Városi reáliskola, Esztergom, 1895

7 áliskolák jövője ismeretlen volt, midőn az alreáliskolának csak három tanteremre volt szüksége s midőn az épület kérdése az iskola fenntartó legjobb belátására volt bízva. Ma tudjuk, hogy a reáliskola intézménye hosszú jövő­vel bíztat; hiszen gr. Csáky Albin eszméjének kivitele az egységes középiskoláról a későbbi kornak maradt fenn ; az intézmény fenntartása s számban való gyarapí­tása mellett pedig már számos eszmecsere jelent meg nyomtatásban is a reáliskola előnyére, s ha tanterve a felsőbb tudományok követelményeivel teljes összhang­zásba jő, úgy ez lesz a jövő középiskolája, mert gya­korlati irányánál fogva az életre képesíteni lesz elsőrendű feladata. Reáliskolánk épülete három osztály számára emelte­tett tekintet nélkül azonban arra, hogy a középiskola évről-évre gyarapodik felszerelésben, taneszközökben is, melyeknek szakszerű elhelyezésére pedig idővel elkerül­hetetlenné lesz egy-egy mellékhelyiség. - Idővel az alreál­iskola törvényes uton negy osztályúvá tétetvén, a szer­tárak s könyvtárak számára fenntartott közös helyiség osztályteremmé lett s a kiszorult tanszerek egy a város­háza helyiségeiből átengedett szobába helyeztettek, hol a zsúfolt berendezés miatt kezelhetőségük s így a taní­tás érdekében való használhatóságuk csorbát szenvedett. A tanférliu, ki egyszer tekint végig az intézet he­lyiségein, tisztába jő azzal, hogy teljes sikerrel tanítani a reáliákat ez épületben már nem lehet. A jobb szellem, a biztos meggyőződés vezérelte hát városunk tanügy barátait, midőn más rendeltetést szánva a jelen épületnek, elvben egy ujabb reáliskola építését határozták el. — Nem mulhatik ez intézet sorsa a kicsi­nyes érdek-kérdésen, hogy hol legyen ez uj épület, mert bármely helyre is jön az, már az építés ténye is az in­tézők bölcseségének lesz örök hirdetője, ha a felállítandó épület még a későbbi jövő tanügy igényeinek is kedvező

Next

/
Oldalképek
Tartalom