Városi reáliskola, Esztergom, 1895

5 évben kezdődik két osztálylyal; 1860/l-ben három osztályú alreáliskolává lesz. A nemzeti reactio a kiegyezés után az elnyomatás szomorú emlékeinek kiirtása közben a reáliskolák ellen fordult nem azért, mintha a nemzeti irányhoz simulnia szervezeténél fogva is lehetetlen volna, hanem mert gyűlölt korszak szülötte volt. Esztergom városa megsemmisíti a szerződést is, mely a szomszédos városrészeket a fenntartás költségeihez való hozzájárulásra kötelezi s midőn az iparosok s kereskedők többsége mégis a reáliskola fenntartása mellett foglal állást, a szomszédos városrészek már hallani sem akartak a szerződés kötelező voltáról, mig nem évek múltán ismét önként belépnek az iskolafentartók sorába. Tekintve a válságos éveket, a mi intézetünk története a többi reáliskoláéval azonos s hogy mindazonáltal nem jutott a számos beszüntetett iskola sorsára, annak oka csakis abban keresendő, hogy születésétől egy perczig sem szolgálta a nemzetietlen irányt, első évétől magyar volt a tanítás nyelve; így tehát csak a fenntartás terhe volt az egyedüli érve a beszüntetést óhajtóknak, de a magyar közoktatás fellendülésének első éveiben a lelkesedés ellenében ez volt a leggyengébb érv, alig voltak, kik nyíltan s nem aknamunkával fáradoztak volna az iskola bezárásán. Reáliskolára szükség volt a kereskedő és iparos osztály érdekében, tehát épen azok javára, kik csakis a szellemi gyarapodás s nem a classicus műveltség végett voltak iskolára utalva. A czélnak megfelelő s elegendő is volt az alreáliskola, mert épen azon korig vezeti a tanuló ifjúságot, míg némi önálló gondolkodással láthat a pályaválasztáshoz s ha magasabb szellemi kiképeztetésre vágyik a reáliskolai négy osztály elvégzése után, ennek sincs elvágva az útja, mert évek folyamán a gym-